Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-08 / 132. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. június 8. | www.ujszo.com Jelentősen zöldebbé vált az Alpok Videójátékozni csak három órát szabad? A szakemberek széles köre egyetért abban, hogy a videójátékozással töltött idő mennyisége és a videójáték-függőség kialakulása között nincs erős öszszefüggés (Shutterstock) Az űrből készült felvételeken látható, hogy jelentősen zöldebbé vált az Alpok hegyvonulata - állapították meg tanulmányukban osztrák és svájci tudósok. Az Alpok fahatár feletti területének 77 százaléka zöldebb ma, mint 1984-ben. Az Bázeli Egyetemen dolgozó Sabine Rumpf ökológus vezette kutatócsoport az 1984 és 2021 között az űrből készített felvételeket elemezték. A növényzet erős növekedése mellett 1700 méter felett a hótakaró kicsi, de mérhető csökkenését is felfedezték. A tudósokat a kizöldülés mértéke lepte meg leginkább. A kutató az APA hírügynökségnek azt mondta, számítottak a felmelegedés hatásaira, de egyikük se várta, hogy ilyen jelentős és kiterjedt lesz a zöldülés. A klímaváltozás követkertében az Északi-sarkvidék növényzetének erős növekedését már dokumentálták. A Franciaországtól Ausztriáig terjedő alpesi régióról azonban még nem készült átfogó elemzés - közölték a tudósok. A Science tudományos lapban megjelent tanulmányban kimutatták, hogy az alsóbb régiók klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényei új területet nőttek be a vizsgált időszakban. Ezenkívül a vegetáció sűrűbb lett, a növények magasabbra nőnek a műholdfelvételek szerint. Az 1700 méter feletti alpesi területeknek csak egy százalékán csökken a növényzet. „A zöldebb hegyvidék kevesebb napsugárzást ver vissza, mint a hó, így a klíma további melegedéséhez vezet. Ezek a változások felborítják az alpesi rendszert, ami fokozza a föld- és sárcsuszamlások esélyét, negatívan hat a turizmusra és hó- és jégmennyiségtől függő ivóvízellátásra” - mondta Rumpf. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Mennyire hatékony eszköz az állam korlátozó szabályozása a gyerekek videójáták-függőségánek megelőzésében? A Kínában bevezetett, 18 éves kor alatt érvényes szigorú időhatárok következményeit veszi számba az ELTE PPK Addiktolégia Kutatócsoportja és a Waterloo Egyetem kutatójának közös közleménye. A kínai állam 2019-ben rendeletet hozott, amely kezdetben napi 1,5 órában limitálta, később pedig csak pénteken, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon este 8 és 9 között tette lehetővé az online videojátékok használatát a 18 évesnél fiatalabbak számára. Király Orsolya, Diliion T. Brown és Demetrovics Zsolt, a JAMA Pediatricsben megjelent cikk szerzői korábbi kutatások, körtük saját vizsgálataik tükrében rávilágítottak, milyen hatása lehet a családokra kívülről rákényszerített szigorú időbeli korlátozásnak. A szakemberek széles köre egyetért abban, hogy a videójátékozással töltött idő mennyisége és a videójáték-függőség kialakulása között nincs erős összefüggés. A függőség tünetei többféle rizikófaktor együttes hatásának következtében alakulnak ki, így a játékidő egyszerű korlátozásával nemigen lehet az összetett problémát kezelni. A szerhasználók, drogfüggők kezelése során szerzett tapasztalatok alapján bizton állítható az is, hogy a használat visszaszorítása a normál populációban önmagában nem szünteti meg a függőséget mint problémát. Miért tűnik mégis sokak számára előnyös lépésnek az időbeli korlátozás bevezetése, és várhatunk-e pozitív hatásokat az állam ilyen jellegű intézkedéseitől? Önmagában az a tény, hogy a fiatalok az így felszabaduló idejüket nagyobb eséllyel töltik egymás társaságában és fizikailag is aktívan, mindenképpen a rendelkezés pozitív hozadéka lehet. Ugyanakkor a kutatók több negatív következményre is felhívják a figyelmet. Az online játékok káros hatásuk mellett számos készséget és képességet fejlesztenek, és a problémamentes kikapcsolódás tereként is funkcionálnak. A tiltás a gyerekeket sok esetben a tanulással egybekötött pihentető kikapcsolódástól fosztja meg, miközben potenciális játékfüggőkként stigmatizálja is őket. Az állami óramű lecsapása csökkenti az engedélyezett időben játszott játék élvezeti értékét: a kutatók szerint komoly frusztrációt okozhat, amikor a kompetitiv vagy éppen mérkőzés alapú játékokban a rendszer a végkifejlet előtt egyszerűen „kidobja” a nyerésre álló játékost. A külső, állami kényszer hatásosnak mutatkozik ugyan a kiskorúak online videojáték-használatának visszaszorításában, de az idő nem áll meg, a gyerekek felnőnek, és a külső kényszer alól kiszabadulva saját döntésükre fognak hagyatkozni szabadidejük eltöltését illetően. Ráadásul a szülők nevelői szerepének visszaszorítása kifejezetten kontraproduktív lehet a későbbi életszakaszok vonatkozásában. Mivel az állami szabályozás a családi értékrend, a gyerekkel közösen megalkotott (és a gyerek által saját belső normaként elfogadott) szabályok kialakulása ellen hat, a fiatal felnőtteknél akár fokozottan is jelentkezhet a problémás online játék jelensége. A családi és pszichológiai problémák megoldása sosem lehetséges pusztán jogi szabályozással, hívják fel a figyelmet a kutatók, akik rávilágítanak: a függőségekkel kapcsolatos korábbi kutatások és a megelőzés bizonyítékokon alapuló gyakorlata art mutatja, hogy sokoldalú megközelítésmódra van szükség, mely a szabályozás mellett az oktatást, és a megelőzést célzó programokra is épít, folyamatosan monitorozva a programok hatékonyságát. (ELTE) Az 1700 méter feletti alpesi területeknek csak egy százalékán csökken a növényzet (Shutterstock) Robotokkal válaszolnak a cégek a munkaerőhiányra Távoli példa Szingapúr, de az ottani munkaerőhiányt a jelek szerint robotok telepítésével oldják meg a vállalatok. Sok más országhoz hasonlóan Szingapúrban sem igazán találtak megfelelő munkavállalóból eleget a világjárvány alatt a cégek, most azonban megtalálták a helyzetre a megoldást. A jelentések szerint egyre több feladatra robotokat vetnek be az eddig alapvetően külföldi munkásokra támaszkodó régióban. A világjárvány ott állítólag még tovább gyorsította a robotizációt és az automatizációt cégszinten. A Reuters beszámolója kitér egy Boston Dynamics által gyártott Spot robotkutyára, amit építkezéseken használnak felmérésekre. A Gammon nevű cég szerint így két munkavállaló helyett csak egyre van szükség, a helyi munkaerő önjáró megoldásokra cserélése pedig egyre nagyobb trend - mondja a vállalat, Szakértői becslések szerint Szingapúrban 10 ezer dolgozóra már 605 robot jutott 2021-ben (Shutterstock) amely szerint a munkaerőhiány elhúzódójelenség lesz. Szingapúr egyik könyvtárában is bevetettek már két robotot, ezek napi 100 ezer könyv címkéjét tudják beolvasni. Itt az emberi munkaerő rutinfeladatait is csökkentik a robotokkal. Szakértői becslések szerint Szingapúrban 10 000 dolgozóra már 605 robot jutott 2021-ben, a gyártási szektorban, ennél már csak Dél-Koreában magasabb az arány (932). Használnak persze robotokat más ágazatokban is, van, ahol a baristák helyett ezek készítik a kávét. A robotot létrehozó Crown Digital szerint végre megoldható a vendéglátási szektort kínzó munkaerő-probléma, miközben jól fizető állásokat teremtenek a szektor automatizálására. Nem biztos persze, hogy ez lesz a jövő mindenhol, ugyanis az emberek máris emberi interakciót, társaságot, kiszolgálást követelnek - egyes országokban pedig még érzékenyebb lehet erre a társadalom. (IT Café)
