Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-05 / 103. szám

KULTÚRA www.ujszo.coml 2022. május 5. 9 Esküvői patália JánoSík-szoborral A szerelem nem ismer határokat című romantikus vígjátékban Czuczor Noéit és Kassai Csongort is láthatjuk A sok megpróbáltatást megélt házasulandók, Alex (Anna Fialová) és Matej (Czuczor Noéi) (Fotó: Continentalfilm / Daniel Brogyányi) TALLÓSI BÉLA Hogyan születik meg egy ro­mantikus komédia mai cseh­szlovák viszonylatban? Vélet­lenszerűen, de annál roman­tikusakban. Egy ifjú rendező, Jakub Machala, aki ezt-azt már rendezett nem kis siker­rel, de játékfilmmel még nem próbálkozott, üdülővendág­ként olyan pazarul érezte ma­gát egy előkelő tátrai szállo­dában, hogy ott és akkor elha­tározta, egyszer filmet forgat a helyszínen. Jakub Machala túl van néhány si­keres cseh televíziós sorozaton (Sty­­lista, Láska v case korony), és hazá­jában kétszer is megkapta az év vi­deóklipjéért járó Andél díjat. S mit csinál egy ilyen befutott rendező, amikor egy szállodában olyan cso­dásán érzi magát, hogy rendezőként, filmes stábbal kíván oda visszatérni? Megírja a konkrét szállodára szabott, csupa romantikával fűszerezett for­gatókönyvet, aminek remekbe sza­básához stand-up komikussal, illetve stand-up szerzővel is társul, név sze­rint Jan Studniékával, hogy személyes humorral, életből kölcsönzött poénok­kal dúsított dialógusokat kreáljanak a zömmel tévedésekre épülő vicces helyzetekhez, amelyeket egy jól elő­készített esküvő körüli nem várt bo­nyodalmak szülnek. Egy helyszínes (a tátrai szálloda) és egynapos történetről van szó: ez a nap pedig az egyik legnagyobb nap az ember életében, a házasságkötés napja. A szerelem nem ismer határo­kat (Láska hory prenása) elején min­den és mindenki készen áll arra, hogy két egymást szerető fiatal, Alex (Anna Fialová) és Matej (Czuczor Noéi) egy­bekeljen, csakhogy... A Tátra a he­gyeivel olyan mágikus hely - hangzik el a bevezetőben -, ahol bármi, illet­ve minden megtörténhet. Az is, hogy a menyegző napján, amikor a meny­asszony már talpig fehérben tűkön ül, eltűnik a vőlegény, mintha a föld nyelte volna el. Váratlan és meglepő felszívódása pedig minden bonyoda­lom okozója két szálon is: azon, ame­lyen előbb titkolni akarják az eltűné­sét, aztán azon, amelyen nyomozni kezdenek az eltűnt után, de még azon a szálon is, amikor a vőlegény végre meglesz, mégis majdnem lemarad a nászról. Szimpla sztori, nem is igazán eredeti, nem is mellbevágó, az elején nem is egészen hisszük, hogy ebből egy mai filmet meg lehet maradék­talanul tölteni... aztán, láss csodát. Egy szellemes, attraktív műfa­ji trükknek köszönhetően (bár ez a megoldás sem új a vásznon) a film telezsúfolódik tartalommal, nyüzs­géssel, és ha nem is telik meg min­den kockája fergeteges pezsgéssel, sok-sok, a stand-upra jellemző egy­soros poénnal, váratlan vagy hely­zetidegen beköpéssel, animációt is használó narrációval, valamint azzal a látvánnyal, amelyet a behavazott hegyek mellé a szálloda luxuskör­nyezete és a szálló működését bizto­sító kiszolgáló traktus nyújt, szóra­koztató kerekké formálódik. Három egymást követő filmnovel­lában adja elő a sztorit Jakub Macha­la. Az indító novella egy szállodai vendég, Klára (Natália Germani) és a szálloda alkalmazásában is lévő nő­­csábász síoktató, Petr (Marek Lam­bora) viszonyáról mond el ezt-azt, már-már ijesztően vérszegényen - mit sem mutatva ekkor még a hivata­los filmismertetőben beharangozott fősodorból, a várva várt lakodalmi készülődésből. Telítettebb a második filmnovella az esküvői csetepatéval (az eltűnt vőlegény eszeveszett ke­resésével és az örömanya, valamint a menyasszony kétségbeesett hisz­tijeivel). Felvillanyozó meglepetés­ben részesül a néző: ebbe a részbe váratlanszerűen beleilleszkednek az első filmnovella egyes, ott hiányos­nak tűnt kockái, ily módon itt azok is kiegészülő jelentést kapnak. Deren­geni kezd, hogy ez nem más, mint türelmet igénylő, izgalmas rendezői játék, aminek nyomán idősíkok egy­másra vetítéséből majd csak a végére áll össze a teljes kép. Be is igazolódik ez a sejtés a harmadik filmnovellá­val, amelyben az apa, a szálloda tu­­lajdosa, Robert (Richard Stanke) és a hotel menedzsere, Patrik (Kassai Csongor) a maguk módján kezükbe veszik az irányítást. A befejezés felé közeledve a kezdeti elbizonytalanodásból (hogy lesz-e eb­ből valami nézhető?) a lakodalmi ven­dégsereggel együtt egészen jó kedvre derül a néző is, miután a külön-külön novellákban vázolt helyzetsíkok egy­becsúsznak, és mindenre magyaráza­tot kapunk. De addig Machala rava­szul interaktívvá teszi és megdolgoz­tatja a nézőt: hogy maga szerkessze égységbe az itt-ott kapott informá­ciókat, nemkülönben, hogy felidéz­zen és ennek a filmnek a valóságá­hoz igazodva értelmezzen más moz­góképekben már látott motívumokat. Talán legszembetűnőbb ilyen átirat a menyasszony mostohaapja (Matej Landl), aki magándetektív minőség­ben nyomoz a vőlegény után szóra­koztató Hercule Poirot-utánzatként­­stílust ötökít át, ahogy a szalonban eredményt készül hirdetni. Szóval Jakub Machala megdolgoz­tatja a nézőt az összerakósdi-mód­­szerrel. Egyebek mellett azzal is, mit keres a filmben Kukura, aki (illetve akinek a neve) többször megkacag­tat. Vagy azzal, hogy milyen módon elevenedik meg a tátrai szállodában A sátán kutyája (Arthur Conan Doy­le). Amiként azzal is némi fejtörést okoz, hogy miként jön a képbe maga magát alakítva David Kraus, és mi­lyen kapcsolódással kötődik ebben a filmben Karol Duchofthoz. Látszólag könnyed film A szere­lem nem ismer határokat, sok csa­lóka viccelődéssel - csúcsként az elfuserált JánoSík-szoborról elsütött korszakos poénnal -, de sokkal több filmtörténeti és egyéb ismeret bújik meg benne, mint amit elsőre felfo­gunk. Bujtor István 80 éves lenne Budapest. Nyolcvan éve, 1942. május 5-én született Buj­tor István színész, producer, ren­dező. Anyja, Gundel Katalin ré­vén a neves vendéglátó famíli­ából származott, apja Frenreisz István orvos volt, féltestvére Latinovits Zoltán, édestestvére a rockzenész Frenreisz Károly. Számos fontos filmben szere­pelt, köztük A kőszívű ember fiai (1965), az Egri csillagok (1968) vagy a Fekete gyémántok (1976) című alkotásban. Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből ké­szült tévésorozatban és egy má­sik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996- ban Rejtő Jenő müvei alapján A három testőr Afrikában cím­mel filmvígjátékot rendezett. Ő szinkronizálta Búd Spencer filmjeit, és amikor Rómában ta­lálkoztak, hasonlóságuk láttán az olasz sztár adta az ötletet Öt­vös Csöpi alakjához. A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba című filmekben, majd a Zsaruvér és csigavér sorozatban keltette életre a „magyar Piedo­­nét”. Bujtor István 67 évesen halt meg 2009-ben. (MTI) Daniel Radcliffe játssza az amerikaiak kedvénc zenész-parodistáját, We­ird AI Yankovicot egy most készülő életrajzi filmben, amelynek első elő­zetese már elérhető. „A hawaii ing viselése óriási felelősség, amit nem veszek félvállról, és megtiszteltetés számomra, hogy végre megoszt­hatom a világgal Weird AI romlott és botrányos életének abszolút, 100 százalékig, megtámadhatatlanul igaz történetét" - mondta a Harry Pot: ter-filmek címszereplőjeként ismert színész a Hollywood Reporternek. A ma is aktív Yankovic világslágerekhez ír bizarr szövegeket a nyolcvanas évektől kezdve, ésfura megjelenése miatt is a korszak megkerülhetetlen figurájává vált. Emellett folyamatosan magánéleti botrányokba kevere­dett. Az életrajzi filmet ősszel mutatják be világszerte. (Képarchívum) Megvannak a Magyar Mozgókép Díjak jelöltjei Budapest. Kihirdette a Magyar Mozgókép Díjak idei jelöltjeit az előzsűri. Kategóriánként öt film és alkotó szerepel a listán; a legjobb nagyjátékfilm kategóriában A fele­ségem története, A játszma, a Külön falka, Az unoka és a Magyar Passió versenyez. A legjobb rendező díjára Fazakas Pétert (A játszma), Deák Kristófot (Az unoka), Enyedi Ildikót (A feleségem története), Papp Gábor Zsigmondot (Bereményi kalapja) és Eperjes Ká­rolyt (Magyar Passió) jelölték. A legjobb női főszereplő kategóri­ában Hámori Gabriellát (Legjobb tu­domásom szerint), Mentes Júlia Vir­gíniát (Ida regénye), Mészáros Blan­kát (Kilakoltatás), Léa Seydoux-t (A feleségem története) és Molnár Pi­roskát (Bors néni) jelölték. A legjobb férfi főszereplő Thuróczy Szabolcs (Szia, Életem!), Eperjes Károly (Ma­gyar Passió), Kulka János (A játszma), Mátray László (Attila, Isten ostora) és Dietz Gusztáv (Külön falka) közül kerül ki. A legjobb tévéfilmnek járó díj je­löltje Goda Krisztina Ida regénye, Pacskovszky József Kék róka, Vid­­nyánszky Attila Attila, Isten ostora, Kulka Jánost is jelölték a díjra (Képarchívum) Novák János Bors néni, valamint Vé­­kes Csaba és Olt Tamás Korai me­nyegző című alkotása. A legjobb té­vésorozat kategóriában A mi kis fa­lunk 5. évadának 18. része (Kapitány Iván és Lóth Balázs), a Doktor Ba­laton 1. évadának 80. része (Cibulya Nikol, Csicskár Dávid, Fazekas Csa­ba, Gergely Zoltán és Politzer Péter), valamint a Shakespeare/37 - Monta­gue és Capulet (Magács László) közül kerül ki a győztes. A díjátadó június 12-én a Magyar Mozgókép Fesztiválon lesz, ahol a kö­zönség is láthatja ajelölt filmeket, (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom