Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-02 / 100. szám
6 HÁBORÚ 2022. május 2. | www.ujszo.com Éhínséget okozhat az ukrán gabona hiánya Orosz katonai roncsoka Kijev közeli Bucsában, ahol mintegy 1200 civilt öltek meg a visszavonuló agresszorokfTASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Nancy Pelosi amerikai házelnök. Az orosz erők hevesen, de csupán mérsékelt sikerrel támadnak a keleti Donbaszban. Néhány civilt kimentettek a mariupoli Azovsztal fémműből. Ukrajna szerint Oroszország több százezer tonna gabonát lopott el. Az oroszok hevesen bombáznak a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, de nem tudtak elfoglalni 3 célba vett területet - állította az ukrán haderők vezetése. Az oroszok a donyecki Liman, illetve a luhanszki Szjevejrodoneck és Popaszna településeket akarták elfoglalni, sikertelenül, a harc folytatódik. A települések még Kijev ellenőrzése alatt állnak, míg a donyecki és a luhanszki régió egy része az oroszbarát szakadárok kezén van évek óta. Szerhij Gajdaj luhanszki kormányzó azt mondta: az oroszok az egész régióban lőnek, de nem tudják áttörni a védelmi vonalakat. Miután az orosz fél 9 héten át tartó pusztító ostrommal megpróbálta elfoglalni Kijevet, most az ország déli és keleti részére koncentrál, az egész Donbaszt el akarja foglalni. Az ukrán erők az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Kígyó-szigeten megsemmisítettek három légvédelmi létesítményt és egy Sztrela-10 légvédelmi rakétarendszert. Nancy Pelosi Kijevben Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Nancy Pelosi amerikai házelnök. „Látogatásunkkal szeretnénk köszönetét mondani a szabadságért folytatott harcukért. Elkötelezettségünk mindaddig folyamatos, míg véget nem ér a küzdelem” - hangsúlyozta Pelosi. Pelosi a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki az ukrajnai háború február 24-ei kezdete óta felkereste az országot. Washington a háború kezdete óta több mint 3,7 milliárd dollár értékben ígért és szállított fegyvereket és lőszereket Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök korábban jelezte: szeretné, ha az USA további 33 milliárd dollárral támogatná Kijevet. Rosszabbak a náciknál Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint mintegy 100 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélműből. A létesítményt védő Azov ezred is megerősítette, hogy néhány polgári személyt evakuáltak az Azovsztalból. Ukrán források szerint mintegy ezer polgári lakos menekült az acélmű bunkeréibe és ott rekedtek. Oroszország viszont azt állítja, hogy mintegy 2500 ukrán fegyveres és külföldi zsoldos tartózkodik a létesítményben. Moszkva és Kijev António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével a múlt héten megállapodott, hogy humanitárius folyosót létesítenek a polgári személyek kimenekítésre, de azóta nem sikerült jelentős evakuálást végrehajtani. Az orosz invázió kezdete után több mint kilenc héttel az Azovsztalban rekedt emberek helyzete katasztrofális. Mariupol polgármestere szerint az oroszok két hónapnyi megszállás alatt kétszer annyi városlakót öltek meg, mint a kikötővárost 1941-ben megszálló nácik két év alatt. Vadim Bojcsenko közölte, míg 1941 és 1943 között 10 ezer embert öltek meg a nácik Mariupolban, a várost két hónapja folyamatosan ostromló oroszok támadásainak eddig 20 ezer halálos áldozata volt. Az ukrán rendőrség három polgári személy holttestét találta meg a Kijevtől északra fekvő Bucsában, az áldozatok kezét összekötözték. A maradványokon több golyó okozta seb volt látható, amiből a rendőrség arra következtetett, hogy megkínozták őket. Eddig több mint ezer holttestet találtak Bucsában és a környékén. Az ukrán hatóságok szerint szisztematikus terror történt a főváros sikertelen elfoglalási kísérlete során a Bucsát több hétig megszállva tartó orosz erők részéről. Orosz gabonatolvajok Az orosz erők több százezer tonna gabonát loptak el a megszállt ukrajnai területekről - állította az ukrán mezőgazdasági miniszter helyettese. Tarasz Viszockij aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszállt területeken tárolt 1,5 millió tonna gabona nagy részét az orosz erők valószínűleg eltulajdonították. „Ez egyszerűen rablás. Mindenütt ez történik a megszállt területeken” - mondta a politikus. Csaknem 4,5 millió tonna gabona rekedt ukrajnai kikötőkben és hajókon az orosz támadások miatt - közölte Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója. Az ENSZ figyelmeztetett: az ukrajnai háborúnak jelentős következményei lesznek azon képességeire, hogy azonnali élelmiszersegélyt nyújtson a rászoruló országoknak szerte a világon, miután sok élelem ragadt ukrajnai kikötőkben. A élelmiszerexport rendkívül nehézkes, hiszen az ukrajnai kikötők és tengeri útvonalak az orosz invázió miatt hozzáférhetetlenné váltak. A háború előtt Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzatermesztője volt, és a kukoricaexportban is fontos szerepet töltött be. Számos ország ellátásában jelentős szerepet játszik az olcsó ukrajnai búza. A helyi gabona a globális élelmiszersegély-programok számára is nélkülözhetetlen. Berlin az embargó mellett A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt - jelentette a Handelsblatt német üzleti lap. A fordulat hetekig tartó ellenállás után történt. Michael Clauss uniós német nagykövet közölte, országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem „aktívan sürgeti”. Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Szberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. Berlinnek sikerült annyira, a háború előtti 35%-ról 12%-ra szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása. (MTI, Tx, 444, ú) Angeline Jolié is az óvóhelyen Angelina Jolié amerikai színésznőnek is óvóhelyre kellett vonulnia, amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák Lvivben. A színész először váratlanul felbukkant egy kávéházban, majd meglátogatta a nyugat-ukrajnai város egyik kórházában azokat a menekült gyerekeket, akik akkor sérültek meg, amikor az orosz agresszorok rakétát lőttek a kramatorszki vasútállomásra, ahol a menekültek egy vonatra vártak. Jolié egy bentlakásos iskolában is járt Lvivben, ahol lakóhelyüket elhagyó emberek tartózkodnak. A világhírű színésznőt rendkívül meghatották a történtek. A színésznő az ENSZ menekültügyi különmegbízottja is, ám a szervezet főbizottságának kommunikációs vezetője azt mondta, Jolié más minőségben utazott Lvivbe, inkább személyes meggyőződése miatt, mert az ENSZ szakosodott szervezetének nincs köze a váratlan látogatáshoz. (Tx, 24.hu) Külföldi vendégek nélkül zajlik az orosz katonai díszszemle Oroszország idén egy külföldi államfőt sem hív meg a május 9-i hagyományos győzelem napi katonai díszszemlére - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Moszkva. Oroszország május 9-én ünnepli a második világháborús győzelem 77. évfordulóját, a hagyományos moszkvai katonai díszszemlére azonban idén egyetlen külföldi államfőt sem várnak. Még a Moszkvával szoros szövetséget ápoló és az Ukrajna elleni műveletekben is részes Fehéroroszország vezetője, Aljakszandr Lukasenka sem lesz ott idén a Vörös téren. A Kreml szóvivője azzal indokolta a döntést, „hogy idén nem kerek évfordulót ünnepelnek”. Korábban előfordult már, hogy nem hívtak külföldi vendégeket a felvonulásra, de olyan is volt, hogy nem kerek évforduló alkalmával fogadtak külföldi államfőket. Az idei legnyomósabb indok az Ukrajna ellen indított orosz háború, és még azok a külföldi vezetők sem szeretnének ilyen nyilvánosan kiállni Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett, akik egyébként nem bírálják élesen Oroszországot a háború miatt. Az ukrajnai vérontás miatt a nyugati diplomaták is távolmaradnak. A katonai díszszemlén várhatóan körülbelül 10 ezer katona vonul fel a moszkvai Vörös téren, de az orosz védelmi minisztérium nyilatkozata szerint sokféle katonai felszerelést, köztük harckocsikat és rakétákat is látni lehet majd. A közlemény szerint harci repülőgépek a Vörös tér fölött a háború jelképeként ismertté vált Z betűt festik fel az égre az ünnepség során. Nem elképzelhetetlen, hogy az oroszok az ünnep alkalmából valamilyen részsikert mégis győzelemként próbáljanak eladni a közönségnek - amely a felmérések szerint változatlanul támogatja a háborút, bár a rengeteg áldozat és a temetések ezrei rést üthetnek lassacskán ezen az egységen -, de felmerülni látszik egy újabb lehetőség, amellyel a politikai vezetés még növelhetné a harci szellemet. Ez nem más, mint a hadiállapot bevezetése és a részleges vagy akár teljes mobilizáció kihirdetése. Rácz András külpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint születhet döntés a hadiállapotról és mobilizációról. Ez százezres nagyságrendben hozhatja képzett tartalékosok bevonását a harci cselekményekbe, igaz, nem azonnal, minthogy az ő felkészítésük, a tudásuk felfrissítése is hónapokat vehet igénybe. Rácz András a rendelkezésre álló információi alapján elképzelhetőnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akár május 9-én is bejelentheti, hogy ehhez az eszközhöz folyamodik. A Kreml kínjában akár Mariupol elfoglalását vagy a dél-ukrajnai Herszon bevételét is sikerként tálalhatja, azonban a tényleges siker, azaz a kelet-ukrajnai Donbasz térség elfoglalása minden igyekezetük ellenére május 9-ig nem jön össze. Mivel a Kreml szemszögéből nézve nincs érdemi győzelem, ezért az orosz hadművelet folytatódik, amit a szankciók sem tudnak leállítani. A költségvetésben van még tartalék, a szankciók hatása csak közép- és hosszú távon fog beütni: akkor Oroszország recesszióba csúszik, tovább nő az infláció, tovább romlik az életszínvonal. (MTI. Tx, ú) Még ép orosz tankok. Készülnek a katonai parádéra Moszkvában. (TASR/AP)