Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-21 / 117. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 21. | www.ujszo.com A Donbasz elpusztult, maga a földi pokol A 21 éves Vagyim Sisimarin őrmester. Az első, háborús bűnök miatt bíróság elé állított orosz katona bocsánatot kért az általa elkövetett gyilkosságért. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sze­rint a kelet-ukrajnai Donbasz maga a pokol. Az Azov ezred parancsnokai is feladták teg­nap a mariupoli acélgyárat. Az USA szenátusa is megsza­vazta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélycsoma­got. Washington az orosz ten­geri blokád elleni harcra al­kalmas hajóelhárító fegyvere­ket juttatna Ukrajnába. A Donbasz megsemmisült, maga a földi pokol - közölte csütörtök éj­jel Volodimir Zelenszkij ukrán el­nök. „A megszállók még nagyobb nyomást próbálnak helyezni ránk. Az ott maga a pokol, és ez nem túl­zás” - hangoztatta az elnök. „Folya­matos csapások érik Odessza térsé­gét és Ukrajna középső városait. A Donbasz teljesen megsemmisült” - tette hozzá Zelenszkij. Miután az orosz erők Kijev környékéről kény­telenek voltak elvonulni, Oroszor­szág a Luhanszk és Donyeck me­gyéből álló Donyec-medencében, a Donbaszban összpontosítja erőit, és próbál minél nagyobb területet el­lenőrzése alá vonni. Az orosz erők fokozták offenzívájukat a Donbasz keleti részén, ahol tüzérséget, raké­tavetőket és repülőgépeket is beve­tettek az ukránok által kialakított vé­delmi állások elpusztítására. Az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében lévő Szevero­­donyeck várost lőtték, aminek kö­vetkeztében 12 helyi lakos vesztette életét és több mint negyven sebe­sült meg - közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója. Akár 15 ezer civil is az ostromlott városban re­kedhetett, ahol pincékben bujkálva próbálják túlélni az orosz légicsa­pásokat. A légicsapások a házak és iakóházak akár 70%-át is elpusztít­hatták a városban, amely a szepa­­ratisták által ellenőrzött Luhanszk­­tól alig 100 km-re északnyugatra fekszik, és amely az orosz offenzí­­va középpontjába került. Emellett az orosz erők változatlanul ágyúzzák az ország északi részén Csernyihiv és Szúrni megyéket. Mariupol Moszkva kezén Befejeződött viszont az Azo­­vi-tenger partján fekvő Mariupol ostroma, ahol az Azovsztal acélmű­ben orosz közlés szerint 1900 ukrán harcos adta meg magát. Mind az uk­rán, mind az orosz fél megerősítet­te a fegyverletétel tényét. A védők orosz hadifogságba kerülnek, ahol az Egyesült Államok EBESZ-nagy­­követe szerint Ukrajnához való hű­ségükről vallatják őket veréssel. Az acélüzem eleste azt is jelenti, hogy Ukrajna fekete-tengeri partmenti sávjában már egybefüggő területet felügyelnek az oroszok a Krímtől Oroszország határáig, tovább pedig észak felé Donyeck és Luganszk tar­tományokig, vagyis Kelet-Ukrajná­­ig. A korábban 460 ezres kikötővá­ros az eddigi legnépesebb, oroszok által elfoglalt település Ukrajnában. 40 milliárd Ukrajnának Az USA szenátusa is megszavaz­ta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros katonai és humanitárius se­gélycsomagot. A javaslatot jelentős, kétpárti támogatással 86:11 arány­ban szavazták meg. A képviselőház már egy hete megszavazta a javas­latot, ami így már csak Joe Biden aláírására vár. Az elnök 3 hete kér­te meg a törvényhozókat, hogy áll­janak elő egy ilyen csomaggal, bár őr csak 33 milliárd dollárt kért. Bi­den közleményben örömét fejezte ki, hogy a két nagy párt képes volt ilyen mértékű együttműködésre, és azt is elárulta, hogy a pénzből még több fegyvert és lőszert tudnak Uk­rajnába küldeni, valamint a saját tar­talékaikat is feltölthetik. „A szövet­ségeseink és partnereink felajánlása­ival együtt továbbra is fenntartjuk az Ukrajnába, a környékére és a világ többi tájára küldött biztonsági, gaz­dasági, élelmiszeri és humanitárius segítséget, és megerősítjük Ukrajnát - mind a csatatéren, mind a tárgya­lóasztalnál” - áll a közleményben. A világ legfejlettebb ipari országa­it tömörítő G7-csoport további 18,4 milliárd dollárt ígért a pénzhiánnyal küzdő Ukrajnának. Zelenszkij sze­rint ez előrébb hozza a győzelmet, és „ugyanolyan fontos, mint a fegy­verek, amelyeket kapunk”. Újabb 100 millió dollár értékű fegyverszállítmányt küld az ukrán haderőnek az Egyesült Államok - jelentette be Antony Blinken kül­ügyminiszter. Nem részletezte, hogy a fegyvercsomag milyen technikai eszközöket fog tartalmazni. Leg­nagyobb arányban eddig páncéltö­rő eszközöket, logisztikai járműve­ket, csapatszállítókat küldött az USA Ukrajnának, de küldtek kézifegyve­reket, radarokat, drónokat, testpán­célokat, páncélozott járműveket és vontatott tarackokat is. Az Egyesült Államok Ukrajnának biztosított ha­dianyagbeli támogatásának teljes összege már meghaladja a 3,5 milli­árd dollárt, csupán az orosz invázió kezdete óta. Hajóelhárító rakéták? Az orosz tengeri blokád elleni harcra alkalmas hajóelhárító fegy­vereket juttatna Ukrajnába az USÄ. Ukrajna a háború kezdete óta han­goztatja, hogy még erősebb nyuga­ti fegyverekre van szüksége, hogy ki tudja űzni az orosz hadihajókat a fekete-tengeri ukrán kikötőkből, lehetővé téve a gabonaszállítmá­­. nyok és más mezőgazdasági termé­kek exportját, amit most az oroszok* blokádja megakadályoz. Ez nagyon súlyos béklyó Ukrajna számára, ha­talmas pénzektől esik így el a meg­támadott ország egyébként sem túl jó bőrben lévő gazdasága. Az USA kongresszusi források szerint egy­részt azért tart attól, hogy nagyobb hatótávolságú és teljesítményű fegy­vereket küldjön Ükrajnába, mert eszkalálhatja a konfliktust, másrészt az ilyen fegyverek esetén hosszabb kiképzési idővel kell számolni, a karbantartásuk sem lenne könnyű a megtámadott országban, nem utol­sósorban pedig azt sem szeretnék, hogy orosz kézre kerüljenek hiper­modern technológiák. Most mégis fontolgatják, hogy két különösen ha­tékony, hajó elleni rakétatípust Uk­rajnába küldenek. Az egyik a Boe­ing által gyártott Harpoon, a másik a Kongsberg és a Raytheon közös fejlesztése (Naval Strike Missile, NSM). A Harpoonok hatótávolsága közel 300 km, az NSM-eké pedig 250 km, e% utóbbi kb. 14 napos ki­képzést igényel. Szakértők szerint mindkét rakétatípus körülbelül 1,5 millió dollárba kerül lövedékenként. A fejlett rakéták átadását a jelentés szerint több ország is fon(plgatja, nem csak az USA. A brit védelmi minisztérium szerint mintegy 20 orosz hadihajó és tengeralattjáró van jelenleg a Fekete-tengeren. Ukraj­na júliusban 15 légvédelmi Gepard tankot kap Németországtól, közölte pénteken a német védelmi tárca. Újabb orosz egységek 12 új katonai egységet és alegy­séget hoznak létre Nyugat-Oroszor­szágban az év végéig - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi minisz­ter. Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés. Kiemelte, az amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szőrösére nőtt Eu­rópában, és hogy az amerikai hajók rendre behatoltak a Balti-tengerre. „Intézkedéseket hozunk ennek meg­felelő ellensúlyozására. Ilyen körül­mények között javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet ala­kítunk ki a nyugati katonai körzet­ben” - mondta a miniszter. Az orosz parlament alsóháza közzétette azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a 40 év feletti oroszok és a 30 év feletti külföldiek is jelentkezhessenek a hadseregbe. Korábban csak a 18-40 éves oroszok és a 18-30 éves külföldiek szerződ­hettek a sereggel. (MTI, Tx, 24.hu) Partizánakciók Dél-Ukrajnában Ukrán tisztviselők szerint Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részein egyre gyakoribbá válnak a fegyveres szabotázsakci­ók. Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadó­ja azt mondta, az ukrán Ellenállási Mozgalom akciója Melitopol­­ban egy orosz páncélvonat kisiklatásához vezetett. A napok­ban elfoglalt Mariupol közeli Melitopolt március eleje óta tartják megszállva az oroszok. Aresztovics azt mondta, a lőszert szál­lító vasúti kocsik felborultak, a lőszer felrobbant. Az elnöki ta­nácsadó szerint a melitopoli gerillamozgalom két magas rangú orosz tisztet is likvidált. A megszállók ezért a magánjáratokat is átkutatják, partizánokat keresve. Az elmúlt napokban Zaporizs­­zsja és Herszon megye megszállt részein olyan plakátok jelen­tek meg, amiken orosz katonákat ölnek meg partizánok. (Tx) Magyarország most éppen 2030-ig akarja leelőzni Ausztriát Az a cél, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa leg­jobb helye - mondta Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt parlamenti bi­zottsági meghallgatásán. Budapest. Az unió gazdasági teljesítményének utolérését, de leg­alább megközelítését ígérte a gazda­ságfejlesztési miniszterjelölt 2030- as határidővel, Lázár János sok elődjéhez hasonlóan Ausztria szín­vonalát célozta meg. Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár, aki miniszterjelölti meghall­gatásán úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása, amely képes új sebes­ségbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források fel­­használásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját. Hangsúlyozta, Ausztri­át kell utolérni a következő 8 évben. A magyar politikusok mindig is azt ígérték, pár évtizeden belül utol­érhető Ausztria vagy Nyugat-Euró­­pa, ehhez képest a volt szocialista országok közül Szlovákia 2007-ben előzte le Magyarországot, azóta pe­dig a balti államok is elhúztak mel­lette, Lengyelország pedig beérte déli szomszédunkat. A magyar brut­tó hazai össztermék (GDP) amúgy az osztrákhoz a legközelebb a nem túl szép emlékű 1938-ban került, akkor az ausztriai adat 75%-át elérte a magyar. Az egy főre jutó magyar GDP valószínűleg idén fogja meg­haladni az 1989-es osztrák szintet, ha pedig pontosan ugyanúgy nőne tovább, mint teszi azt 2010 óta, ak­kor az EU átlagát 2061-ben, Auszt­riát 2091-ben érné utol. A rendszerváltás után politikai oldaltól függetlenül sokan ígérték az utolérést az épp hatalmon lévők: 1993-ban az akkori pénzügyminisz­ter, Szabó Iván azt prognosztizálta, hogy 2004-re érjük utol Ausztriát, Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt. Korábban a szerinte lezüllött Béccsel riogatott, most meg 2030-ig utol szeretné érni... (MTI) 2005-ben viszont már Kóka János vázolta fel, hogy ha az akkori növe­kedési ütemet tartják, akkor 2021-re lesznek osztrák szinten. Orbán Vik­tor 2017-ben azt mondta, 2030-ra le is hagyják az EU-átlagnál jóval gaz­dagabb Ausztriát. Egy fokkal óva­tosabb volt Matolcsy György jegy­banki elnök 2018-ban, amikor azt mondta, hogy 2050-re érhető utol az osztrák fejlettségi szint. Amikor a politikusok ilyeneket mondanak, akkor az egyik lehetőségük az, hogy minden konkrétum nélkül beszél­nek bele a vakvilágba, a másik az, hogy kiválasztanak egy-két olyan évet, amikor épp jól teljesített a ma­gyar gazdaság, az osztrák vagy az EU-s pedig ennél egy kicsit gyen­gébben, és úgy számolnak, mint ha ez után minden egyes évben ponto­san ez volna a trend. 2021-ben pél­dául az unió GDP-je 5,3%-kal nőtt, Magyarországé 7,1-gyei, a kor­mányon lévők az ilyen számokból szokták levezetni azt, hogy behoz­ható a hátrány. De fogadjuk el, hogy a cél az: 2030-ra Magyarország el­éri az EU átlagos szintjét, amihez évente 3,5 százalékkal kell megha­ladni az unió átlagos növekedését. Csakhogy 2010 óta nem volt egyet­len év sem, amikor 3,5 százalékkal nagyobb lett volna a magyar növe­kedés az uniós átlagnál. Ahogy azt a közepes fejlettség csapdáját vizsgáló kutatások kimu­tatták, Közép- és Kelet-Európábán egy-egy külföldi gyár odacsábításá­­val az összeszerelő üzemként műkö­dő országok egy ideig fejlődnek, de a növekedésük egy idő után korlátok­ba ütközik. Igazán sikeresek azok az államok lettek, ahol az oktatásba, az innovációba és a helyi fejleszté­sek támogatásába tettek bele nagyon sok pénzt és energiát. Márpedig Ma­gyarországon még oktatási minisz­térium sincs, az új Orbán-kabinet a belügyminiszter alá rendelte a terü­letet, aki jobb oktatást nem, csupán fegyelmet ígért... (hvg, shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom