Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-18 / 114. szám
ISKOLA UTCA 6 I r r TANULJUNK AZ UJ SZÓVAL! 1 Nincs jobb a saját konyhakertnél, iskolakertnél! A kinek volt már lehetősége kipróbálni, tudja, milyen nagy különbség van a boltban vásárolt és az otthon termelt zöldség-gyümölcs, a nagyüzemben nevelt baromfi vagy az otthon tartott húsa, tojása között. Elsősorban a frissesség az, ami pótolhatatlan. Mennyivel másabb, ha kimegy az ember fia/lánya a kertjébe, és megtölti a kosarát gyönyörű, egészséges, ízletes eperrel, guruló málnával, mintha a pultról emeli le a többnapos, vízízű, gyorsan romló epret vagy a töppedő málnát. Mennyivel jobb ízű, a saját kertben szedett spenót, mint a fagyasztott. Mennyivel zamatosabb az otthoni, napon érlelt paradicsom, mint a bolti. Milyen jó az, amikor a fűszernövényeket is frissen szedhetjük, saját, friss mentával bolondíthatjuk meg az otthon készült bodzaszörpöt! Sorra vehetnénk az összes gyümölcsöt, zöldséget, mindegyikkel így van ez. Másodsorban amit otthon termeltünk, annak tudjuk az eredetét, hogy mikor, mivel permeteztük, és ha használtunk is vegyszert valaha, akkor is a leginkább környezetbarát módon tettük. Ezzel szemben nem tudhatjuk, hogy a boltban vásárolt zöldségben, gyümölcsben, húsban mennyi a vegyszer- vagy éppen gyógyszermaradék. Harmadsorban azért is jobb ízű a hazai, mert mi neveltük, érezhetjük a gondoskodásunkat, a szeretetünket, a saját munkánk gyümölcsét benne. Ezért aki csak teheti, a kertjében, a balkonján, a magaságyásában alakítson ki virágzó kertet. A jól megtervezett, gondozott iskolakerteknek ugyanolyan varázsuk lehet, mint az otthoni konyhakerteknek. Ugyanolyan jó érzés leszakítani a saját nevelésű paradicsomot a tízórai mellé a nagyszünetben, mint otthon a vacsorához. Aki csak teheti, alakítson ki, gondozzon konyhakertet, iskolakertet! Érdemes kipróbálni. A kertészkedésről, a zöldségek, gyümölcsök gondozásáról vastag könyveket írtak. Nekünk most csak kis kedvcsinálóra van helyünk. „Örökzöldek” a veteményeskertekben Persze nem a szó valódi értelmében, hiszen többnyire egynyári növényekről van szó, de kiválasztottuk azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyekkel egy kezdő (iskola)kertész is könnyen megbirkózhat. • A borsó Bárhol termeszthető, a hideget jól tűri. Március, április hónapban szakaszosan vetjük, egyes fajták között egy-két hét különbséggel. A borsó magjait 5-7 cm mélyre érdemes ültetni, a sortávolság legyen minimum 25 cm, de 35-nél szélesebb sorközre nincs szükség. Körülbelül 5 cm-t kell hagyni két tő között. Talajban nem válogat, tápanyag-, vízigénye közepes, ha a téli csapadék bőséges volt, akkor csak a virágzásakor öntözzük. A termésmennyiség és a minőség miatt nagyon fontos a legmegfelelőbb betakarítási időpont kiválasztása. Túl korai szedésnél zsenge, édes szemeket kapunk, de kevés lesz a termés, viszont a túl kései szedésnél a minőség lesz rossz, keménnyé válnak, nehezen főnek meg a szemek. A szedést követően hűvös helyen tároljuk a feldolgozásig, eltevésnél, gyorsfagyasztásnál törekedjünk arra, hogy két-három órán belül tudjuk feldolgozni. Alapvetően három fajtacsoportot különböztetünk meg, de ezeken belül más szempontok, a bogyó nagysága, színe alapján is osztályozzák: a cukorborsó belső, rostos rétege hiányzik, hüvelyestül fogyasztják. A kifejtőborsó magja sima, cukortalma gyorsan alakul át keményítővé, rövid idő van a betakarítására. Ide tartoznak az étkezési száraz (zöld vagy sárga magvú) borsók is. A velőborsó cukortartalma lassan alakul át keményítővé, hosszabb ideig zsenge marad. Családi szükségletre ajánlott vetésterület: 40 négyzetméter. • A bab Szereti a fényt és a meleget. Április végétől vessük, amikor a talaj hőmérséklete eléri legalább a tíz fokot. A bokorbabokat vethetjük másodnövényként is a kora tavaszi zöldségfélék után, június végéig. A bokorbabot, ha fészekbe vetjük, 40x30 cm távolságra, 4-5 cm mélyre vessük, úgy, hogy 5-6 magot dobunk egy-egy fészekbe. Ha sorba vetjük, akkor a sorok közti távolság minimum 30 cm legyen, árkot húzunk 4 cm mélyen, és a magok 5-10 cm-re legyenek egymástól. Karós, vagy futóbabnál a növény indái több méter magasra felfutnak. Ültetés előtt 2 méterre fölérő, rugalmas karókból készítsünk 80x80 centiméter alapterületű gúlát, tetejüket kössük össze. A karók tövénél vessünk el 6-8 magot 5 cm mélyen. A babfajtákat csoportosíthatjuk növekedés szerint: bokorbabok, futó (karós) babok. Felhasználás szerint: zöldbab, kifejtő- és szárazbab. A hüvelyek színe szerint: sárga és zöld bab. A bab kevés tápanyagot fogyaszt, viszont a gyökerei megkötik a levegő nitrogénjét. Virágzás idején nagy a vízigénye. Ha borsfüvet vetünk a bokorbab közé, úgy távol tarthatjuk a fekete levéltetveket. A szárazbabnak való babot teljes éréskor (augusztus-szeptember) szedjük, és tegyük egy-két napra a mélyhűtőbe, hogy megszabaduljunk a zsizsikektől. Családi szükségletre ajánlott vetésterület: 40 négyzetméter. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérnek, de magas az ásványianyag-tartalma is. 2022. május 18. | www.ujszo.com • A paradicsom A paradicsom palántáit általában a májusi fagyok után ültethetjük ki a kertekbe. Ha a célunk az, hogy a családot friss paradicsommal lássuk el, személyenként három paradicsomtővel számoljunk. Ha a termést szeretnénk feldolgozni, személyenként 5-10 palántára lesz szükség. Fontos, hogy a palánták 5-10 cm-rel mélyebben kerüljenek a földbe, mint ahogy a nevelőhelyen voltak, mert így a főszáron is keletkeznek gyökerek, amelyek hozzájárulnak a vízben oldott tápanyagok felvételéhez. Palántákat otthon, vagy akár az iskolában, az osztályterem ablakában is nevelhetünk. A magokat kettesével, palántafölddel feltöltött kis cserepekbe vessük. Ne kerüljenek mélyre, csak épphogy takarja őket a föld. Miután a magok kicsíráztak, egy cserépben csak egy növény maradjon. A kiültetésre érett palánták szára egyenes és erős, magasságuk 15-20 cm legyen. Az ideális tőtávolság 30-50 cm. A paradicsom folyamatos tápanyag-utánpótlást igényel, kéthetente tápoldatozzuk. A paradicsomot csoportosíthatjuk felhasználás szerint: friss fogyasztásra, vagy befőzésre való. Termesztési mód szerint: szabadföldi, hajtatási, balkonparadicsom. Növekedés szerint: folyton növő, vagy korlátozott növekedésű. A folyton növőt karózni és kötözni kell. Akár a balkonon, cserépben, dézsában is leh^t saját paradicsomunk. • A szamóca Évelő, tőrózsát fejlesztő növényünk. A gyökérzetet a levélzettel egy rövid gyökértörzs köti össze. Ebből fejlődnek ki a levelek, az indák, a virágok. A sikeres termés alapja a jó minőségű palánta. Az eper szaporítása egyszerű, könnyen elvégezhető, mivel a növény saját maga gondoskodik erről, az indán keletkezett indanövénnyel. A kerti eperfajtákat három csoportba sorolhatjuk: egyszer termők, folyton termők, erdei szamócák. Az egyszer termők késő tavasztól kora nyárig hozzák terméseiket. A folyton termőkről tavasztól őszig szüretelhetünk. Egyszerre .csak kevés gyümölcsöt hoznak, de az össztermés jelentős mennyiségű. Az erdei szamócák is tavasztól őszig hozzák apró, ízletes terméseiket. A leveleikből készített tea ráadásul gyógyhatású. Az átlagos kerti föld megfelel az eper számára. Az egyszer és a folyton termők kedvelik a napos helyeket. Száraz időszakban öntözést igényelnek. A palántákat akkor ültesük ki, amikor már a talaj felmelegedett Az ideális ültetési tőtávolság 40 cm. Csak a teljesen érett szemeket szüreteljük, ugyanis az eper nem utóérő. Ha hamarabb szedjük le, már nem érik be, és nem lesz olyan zamatos. Legyünk óvatosak, ne nyomjuk össze őket, így tovább elállnak. Az eper jól megél cserépben is, akár a balkonunkon is lehet saját gyümölcsünk. • A málna A málna az egyik legfinomabbnak tartott és legkönnyebben termeszthető házi kerti gyümölcsünk. Őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, 2 m magasra növő félcserje. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, leválik a vackáról. ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik. Ültetés előtt vágjuk vissza a vásárolt málnavesszőt 15 cm-re (4 rügy). A málna nem az idős vesszőkön növekszik tovább, hanem a gyökértörzsből hajt, ezért fontos a sekély ültetés. A bokrokat ne túl mélyre, egymástól 40-50 cm-re ültessük, 1,2 m-es sortávolságban. Második évben feszítsünk ki a sorok hosszában 3 dróthuzalt, egymás felett 50 cm távolságban, összesen 1,5 m magasan, és a málnavesszőket kötözzük hozzájuk. Néhány fajta nem igényel támasztékot. Különösen fontos a bő termés eléréséhez a helyes metszés. Közvetlen a szüret után a letermett vesszőket vágjuk vissza egészen a gyöktörzsig. A gyenge hajtásokat távolítsuk el teljesen és csak a 3-4 a legerősebb vesszőt hagyjuk meg a tövön, mivel ezek hozzák a következő évi jó, darabos termést. A málna az egyéves vesszőkön terem. Jó étvágyat kívánunk a fantasztikus gyümölcsökhöz! (Új Szó-összeállítás, fotók: Shutterstock) Tanuljunk az új szó-vall A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 34 iskola 2200 magyar tanulója olvassa, május 18-ától június 8-áig. A témakörök: az iskolakertek kialakítása, eszköztára és fenntartása, egész évi teendők, növény- és állatismeret. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal május 25-én jelenik meg. CSALLÓKÖZI PARADICSOM DP220283
