Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-18 / 114. szám

www.ujszo.coml 2022. május 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Vágányzár Mindig mindent lehet másképp is y ppen virágzott az akác, I amikor Bandika és Er­vin felszállt a Komárom » <4 és Pozsony közt közleke­dő vonatra. Már a jegypénztárnál szóltak nekik, hogy a vonat fel­adatait egészségügyi okokból most átmenetileg egy autóbusz látja el, aztán egy ponton majd átszállhat­nak a tényleges vonatra. Bandika úgy döntött, hogy felszisszent egy tízes fácánt, aztán meggondolta magát, és a vágányzár jelentőségé­ről kezdett beszélni. Tudja, kuzin, a legtöbb ember ebben is csak a kellemetlenséget látja. Hogy már megint valami, amire figyelni kell. Hogy miért nem lehetett ezt rövi­­debb idő alatt megcsinálni. Vagy hamarabb. Vagy máskor. Miért ép­pen most javítják a síneket, ami­kor pont én utazok, pont. Hanem én ilyenkor arra gondolok, hogy igen, ismét megtudtuk, hogy lehet ezt másképp is. Mindig mindent le­het másképp is, ezt kérem jegyezze meg nagyon! Ervin bólintott, majd kapaszkodnia kellett, mert a busz lefékezett egy buszmegállónál. Az utaskísérő kiszólt a várakozóknak. Ki az, aki vonattal megy? Néhá­­nyan összenéztek, majd kérdeztek ők is. Miért, ez a vonat? Nem, ez egy busz, felelte a kalauz. Akkor azokat viszi, akik busszal járnak? - szólt egy újabb kérdés. Nem, felelte a kalauz, a vonatosokat. A várako­zók ismét összenéztek. Akkor ez most mégis csak a vonat? Tulajdon­képpen igen, ez a vonat - bólintott határozottan az utaskísérő. Akkor nem a busz? - kérdezték ismét né­­hányan. Nem, ez a vonat, csak most busz jár, aztán át kell szállni - tette hozzá. Egyszer Pesten majdnem metró­pótló busszal utaztam - szólalt meg Ervin, miután elindultak. Miért csak majdnem? - kérdezte Bandi­ka, mire Ervin elárulta, hogy sok­szor a metróban is elég megtalál­nia a helyes irányt, amikor pedig megtudta, hogy a metrót helyettesí­tő busz megállóját is meg kell talál­ni, úgy döntött, hogy inkább gyalog megy. A Klinikáktól a Pöttyös ut­cáig, hát az igazán nem sok, főleg éjszaka. Ekkor mondta be a rádió, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök nem támogatja Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba, és megüzente azt is, hogy ne mász­káljon senki utána, hogy meggyőz­ze őt, mert nem fog neki sikerülni. Vajon miért ellenzi a Tayyip a két skandináv ország felvételét? - tűnő­dött Bandika, és meg is állapította azonnal, hogy ezt valószínűleg nem fogja tudni kitalálni soha. Utána rögtön bemondták azt is, hogy má­jus 20-án Nyitrán DJ Bobo ad kon­certet. Ervin arról kezdett beszél­ni, hogy az énekes fénykorában azt hitte, DJ Bobo is magyar. Simán le­het, hiszen eredeti neve Peter René Baumann - jegyezte meg Bandika, és ismét a vágányok mellett virágzó akácokat figyelte. Akkor döbbent rá, hogy már a vonat kattogó zaját is hallja. Mikor szálltunk át a vonat­ra? - kérdezte ijedtében. Vagy most ez tényleg a vonat? Ervin a búzában pofozkodó nyulakat figyelte, és csak annyit mondott, hogy szerinte ez is olyan, mint a vágányzár. Aki nem mehet erre, majd megy amarra, ami pedig elképzelhetetlen volt, most már nem az. A szerző a Vasárnap munkatársa Orbán Viktor magyar kormányfő hétfői parlamenti beszédét egy saját maga alkotta magyar-latin szállóigével zárta (Shutterstock-felvétel) Mire utal Orbán legújabb mondása? „Eb ura fakó, Ugocsa non co­­ronat" - zárta beszédét a Par­lamentben Orbán Viktor, akit hétfőn ötödik alkalommal vá­lasztottak Magyarország mi­niszterelnökévé. A kormányfő közismerten vonzódik a karak­teres és lakonikus szállóigék­hez, és ez a mondat ebben a formában tökéletesen a minisz­terelnök politikai karakteréhez lett igazítva. A valóságban így, együtt soha nem hangzott el, két különböző kor­ból származó anekdotikus rész ösz­­szeolvasztásáról van szó. A szabadságharc csúcspontján II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemként országgyűlést hívott össze Ónodra 1707. május 31-én. A diéta június 13- án kikiáltotta a Habsburg-ház trón­fosztását, állítólag ekkor kiáltott fel a fejedelmi kormányzóvá megválasz­tott Bercsényi Miklós: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!” A fa­kó kutyát jelent, a kifakadás pedig va­lami olyasmi jelentést sűrít magába, hogy eb kutyák felett uralkodjon, Jó­zsef nem a királyunk, nekünk nem parancsol. Bercsényi kitörése a dacos ellenállást, a függetlenséget szimbo­lizálta. Az Ugocsa non coronat latin kifeje­zés, eredetéről két elképzelés is léte­zik. Az egyik 1527-be vezet minket: a mohácsi csata után Szapolyai János korábbi erdélyi vajda és I. Ferdinánd osztrák császár küzdött a trónért, és amikor Ferdinánd 1527-ben koroná­zásra hívta a rendeket, Ugocsa vár­megye e lakonikus mondattal felelt: Ugocsa non coronat, vagyis Ugocsa nem koronáz. A másik verzió szerint a 1722-ben kezdődő országgyűlésen hangzott el, amint a rendek a Pragmatica Sanctiót, azaz a Habsburgok leányági öröklését lehetővé tevő törvényt tárgyalták, és itt a coronat vagy a non coronat kife­jezésekkel lehetett szavazni, és állító­lag egyedül Ugocsa vármegye követe szavazott non coronattal. Bármelyik verziót fogadjuk el, az tény marad, hogy Ugocsa a Magyar Királyság legkisebb, igen jelentékte­len megyéje volt: tiltakozása vagy tá­mogatása a világon semmit nem jelen­tett. A történeti mondásban ezért van egy adag irónia, és még ez is benne lehetett Orbán szavaiban a kis ország igaz harcáról a világgal szemben. Rögtön e kijelentése előtt ugyan­is úgy fogalmazott, hogy Magyar­­ország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává. Szerinte máshogy építik az orszá­got, mint a globalista fosodor, és akár meg is férhetnének egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra tö­rekszik: „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”. (24.hu) I 7 Az élelem ára DUDÁS TAMÁS A elmúlt évtizedek gazdasági fejlődésének köszönhető-M en az emberiség életszínvonala folyamatosan növeke-W dett, ami az éhezők számának globális csökkenésében .A. m m A is megmutatkozott. A globális koronavírus-járvány két éve azonban visszafordította a pozitív folyamatokat, és az orosz-uk­rán háború negatív gazdasági hatásai azzal fenyegetnek, hogy a táplá­lékhiány a fejlett és fejlődő országokban egyre több embert érint majd. Nemzetközi és civil szervezetek egyaránt kongatják a vészharangot arra figyelmeztetve, hogy globálisan koordinált válaszlépések nélkül a világ éhezőinek száma további milliókkal gyarapodhat. A globális élelmiszerárak már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is emelkedtek, de a háború új löketet adott ezeknek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének globális árindexe ma sosem látott ma­gasságokban mozog, és az egyes mezőgazdasági termények árindexe is kitartóan kúszik felfelé. A búza világpiaci ára az utolsó évben mintegy 60 százalékkal nőtt, és a növényi olajok ára még ettől is gyorsabban nö­vekszik. Az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is hozzájárul a mezőgazdasági termények drágulásához, és ennek elhúzódása tovább növeli a piacokat uralkodó feszültséget. Ez a feszültség beszivárog a politikába is, és egyre több fontos mező­­gazdasági exportőr ország kormánya korlátozza a legfontosabb termé­nyeik kivitelét. A Bloomberg adatai szerint április végéig nem kevesebb mint 23 ország jelentett be mezőgazdasági exportkorlátozásokat, melyek leggyakrabban éppen a gabonaféléket és a növényi étolajokat érintették. Friss példa az indiai búzaexport-tilalom, amely azért is váltott ki akkora visszhangot, mert az indiai kormány pár héttel ezelőtt még rekordmeny­­nyiségű búza exportját tervezte. India ugyan nem tartozik a legnagyobb búzaexportőrök közé, de az ukrán és az orosz búzaexport részleges kie­sése után a piaci szereplők minden további exportkiesésre érzékenyen re­agálnak. Még ennél is nagyobb gondot okoz az indonéz kormány dönté­se, mely betiltotta a pálmaolaj exportját. Ez fontos alapanyaga a globális élelmiszeriparnak, mely az ukrán napraforgóolaj kiesésének köszönhető­en már így is komoly gondokkal küszködik. Valahol érthető, hogy az érintett országok a hazai lakosság érdekeit tartják szem előtt, de mindegyik exporttilalom hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszerárak még jobban elszánjanak. Ez viszont ahhoz vezet, hogy valahol Afrikában vagy Indiában további családok éheznek majd, mert a drága élelmiszereket nem engedhetik meg maguknak. A Világbank szá­mításai szerint globális szinten több mint 200 millió olyan ember van, akit csak egy rossz termésnyire van az éhezéstől. Szlovákiában ugyan éhínségtől nem kell tartani, de a szegénység által fenyegetett lakosok száma itt is növekszik. 2021-ben a szegénység mint­egy 660 ezer szlovákiai lakost fenyegetett, ami 45 ezerrel több, mint az előző évben. Mivel Szlovákiában az élelmiszerek teszik ki a fogyasztói kosár legnagyobb részét, a magas infláció miatt egyre több családban ke­rül kevesebb étel az asztalra. A szegénység a legjobban a többgyermekes családokat és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket fenyegeti, ezért rendkívül fontos volna, hogy végre megérkezzen a szlovák kormány ré­gen ígért segítsége. A legfontosabb lépés a létminimum összegének meg­növelése lenne, mert a szociális juttatások nagy része ennek összegéhez van kötve. Ha nem akarjuk, hogy az éhség Szlovákiában is komolyabban megjelenjen, nincs mire tovább várni. A mezőgazdasági termények vi­lágpiaci ára az év második felében csak növekedni fog, és ez tovább nö­veli az élelmiszerek árát is. FIGYELŐ Török ingatlanokat vesznek az oroszok Áprilisban jelentősen megnőtt az orosz és ukrán állampolgárok részéről a kereslet a törökorszá­gi ingatlanok iránt. Az ankarai kormány azonban arról, hogy a háború kitörése óta hány orosz érkezett Törökországba, nem közölt adatokat. A török statisz­tikai hivatal kimutatása (Tűik) szerint áprilisban 1152 lakóingat­lant értékesítettek Törökország­ban orosz vevőknek, ami az előző évhez képest 186 száza­lékos növekedést jelent - így az oroszok átvették a vezetést a külföldi ingatlanbefektetők ranglistáján, és kiütötték az irá­niakat a listavezetői pozícióból. Az ukránoknak eladott ingatla­nok száma is több mint 180 szá­zalékkal nőtt az előző évhez ké­pest. Az ingatlanpiaci forgalom általában is növekedett Törökor­szágban, mégpedig éves bázison 38,8 százalékkal a Tűik szerint. A török ingatlanpiacon az árak az egekbe szöktek; a központi bank hivatalos statisztikái szerint 2022 februárjában a növekedés csaknem 100 százalékos volt az előző évhez képest. (MTI) Putyinnak állítólag vórrákja lehet Újabb pletyka kapott szárnyra az orosz elnök egészségi állapotá­ról. Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt állítólag a napokban sürgősen megműtötték, ugyanis az elnök rákos, és állapota rossz - írja a La Stampa olasz napilap. Az elnök­nek állítólag vérrákja (valamilyen hematológiai eredetű rosszindulatú daganata, ilyen lehet a leukémia is) van, és a múlt hétfői győzelmi napi beszéde után éjjel, rossz egészségi állapotban szállították kórházba. A lap szerint egy ilyen helyzet­re már korábban felkészültek, 10 napon keresztül előre felvett vi­deókat sugároznak az elnök min­dennapjairól, és előkerülhetnek Puytin-hasonmások is, hogy a lát­szatot fenntartsák. (portfolio)

Next

/
Oldalképek
Tartalom