Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-13 / 110. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 13. | www.ujszo.com Finnország már a NATO ajtaján kopogtat Az Azovsztal sebesült védői. Embertelen körülmények között élnek. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Helsinki/Kijev. A finn államfő és a finn miniszterelnök tagnap kö­zös közleményben bejelentette: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérel­mét a NATO-hoz. Svédország napokon belül szintén bejelent­heti csatlakozási szándékát. A Kreml hevesen reagált a fejle­ményre. Az ukránok ellenállá­sa kétségessé tette a donbaszi orosz offenzíva sikerét. Sauli Niinistö finn elnök és San­­na Marin kormányfő úgy fogalma­zott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését. Reményüket fejezték ki, hogy az eh­hez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben. A hagyományosan semleges Finnor­szágnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és mind­eddig nem fontolgatta, hogy csatla­kozna az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csa­tolása, 2014 óta viszont Helsinki foko­zatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen indított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben. Svédország is jelentkezik Az utóbbi hónapokban a finn köz­vélemény érezhetően támogatni kezd­te a csatlakozás ötletét, és a legutóbbi felmérés már a NATO-tagság 76%-os támogatottságát jelezte, és csak 12% utasította el a jelentkezést. Az ukraj­nai háború előtti években az ország esetleges NATO-tagságát csak a fin­nek nagyjából 25%-a pártolta. A bal­ti országok örömmel fogadták a finn vezetés csütörtöki bejelentését. A finn csatlakozással „a NATO erősebb lesz, a balti országok nagyobb biztonság­ban lesznek” - jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. Mateusz Morawiecki lengyel minisz­terelnök szerint a finnek csatlakozása „remek hír” Lengyelország és Európa biztonságának szempontjából. Petr Fiala cseh miniszterelnök is támoga­tásáról biztosította a finneket. Svédországban a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap is­merteti álláspontját azzal kapcsolat­ban, hogy az ország beadja-e csat­lakozási kérelmét a NATO-hoz. A svéd Expressen újság állítása sze­rint Svédország hétfőn benyújtja a NATO-hoz való csatlakozási kérel­mét. A kormány hétfőn soron kívüli ülést tart, hogy hivatalosan döntsön a NATO-hoz való csatlakozásról. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, van rá lehetőség, hogy Finnországot és Svédországot elég gyorsan beléptessék a szövetségbe. A katonai szövetség bővítését kelet j felé Vlagyimir Putyin orosz elnök fe­nyegetésnek tekinti. Finnország csat­­lakozása a NATO-hoz „határozottan” fenyegetést jelent Oroszország számá­ra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a ; Kreml szóvivője. Peszkov szerint az, hogy Finnország „csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni barátságta­lan lépéseihez”, sajnálatos, és okot ad egy ezzel azonos súlyú válaszreakci­óra Moszkva részéről. Harkiv dacosan ellenáll Súlyos csapást mértek az ukránok az orosz hadseregre Harkivnál, két­ségessé téve a nagy donbaszi orosz ; offenzíva sikerét. A második legna- | gyobb ukrán város, Harkiv felmen- ; tésével védekezésre késztették az oroszokat a keleti arcvonal északi szektorában, jelentős erőket vonva el i az egyik legfontosabb orosz csapási­­ránytól. A harkivi front megerősítő- | sére ugyanis az izjumi zsebből kell erőket elvonniuk az oroszoknak, pe­dig ez volna átkaroló hadműveletük északi kiindulási pontja. Az oroszok az elmúlt három hétben látványosan arra készültek, hogy északról Izjum­­ból, délről pedig Popasznából kitörve kerítsék be a luhanszki frontot tartó ukrán erőket, akiket közben Szeve­rodoneck térségében is folyamatosan támadtak. A szeverodonecki fronton is komoly csapást mértek az ukránok az orosz tervekre, amikor Bilohoriv­­ka közelében május 10-én megakadá­lyozták az orosz csapatok átkelését az Eszaki-Donyec folyón. Az oroszok itt pontonhidat építettek, és egy kisebb erőt sikerült is átdobniuk, de az uk­ránoknak sikerült megsemmisíteniük a pontont, elvágva ezzel a folyó túl­partjára átdobott orosz csapatokat a foerőktől. Az április 18-án indult kele­ti offenzíva során eddig tehát lényegi eredményt csak az ukrán erők értek el, ahol az elmúlt napokban sikeresen szorították vissza a város környéké­ről az orosz erőket. Ezzel nem csupán Harkiv ostromgyürűbe zárását aka­dályozták meg, de lényegében fel is mentették, az orosz tüzérség már nem tudja bombázni a települést. Akadozó orosz erők Az orosz erők Harkivból való kivo­nása hallgatólagos elismerése annak, hogy Oroszország képtelen elfoglalni azokat a kulcsfontosságú ukrán váro­sokat, ahol korlátozott lakossági ellen­állásra számítottak - közölte az Egye­sült Királyság védelmi minisztériuma legújabb hírszerzési közleményében. „Annak ellenére, hogy Oroszország a háború kezdeti szakaszában sikeresen bekerítette Harkivot, állítólag kivon­ta egységeit a térségből, hogy átszer­vezzék és feltöltsék erőiket a súlyos veszteségeket követően” - írják. Az ukránok felszabadították Harkivot, tegnap pedig arról jött a hír, hogy a Harkivtól északra lévő Pitomnyik vá­rosát is visszafoglalták. Ukrajna bejelentette, hogy bíró­ság elé állítják az első orosz katonát egy 62 éves férfi halála miatt az uk­rajnai Szúrni régióban. Ukrajna ja­vaslatot tett Oroszországnak, hogy a mariupoli Azovsztal acélgyárban rekedt, súlyosan sérült védőket cse­réljék orosz hadifoglyokra - ezt Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-he­lyettes írta online bejegyzésében. A mariupoli acélgyárban uralkodó kö­rülmények szörnyűek mind az ukrán katonák számára, akiket az oroszok heves tűz alá vesznek és támadnak, mind pedig az gyárban rekedt ukrán civilek számára. (Tx, 444, MTI, ú) 15 éves ukrán fiú gyászolja a harcokban elesett édesapját (TASR/AP) Musk segítségét kérik a védők Közvetlenül Elon Muskhoz fordult egy Mariupolban szolgáló ukrán parancsnok, és arra kérte a világ leggazdagabb emberét, hogy avatkozzon be a városban rekedt katonák érdekében. Szerhij Volina, a 36. különálló tengerészgyalogos dandár pa­rancsnoka azt mondta: csak azért csinált magának Twitter-fió­­kot, hogy kapcsolatba lépjen Muskkal. „Azt mondják, hogy egy másik bolygóról jössz, hogy megtanítsd az embereket arra, hogy a lehetetlenben higgyenek. A bolygóink egymás mellett vannak, mert én ott élek, ahol szinte lehetetlen túlélni. Segíts nekünk el­jutni Azovsztalból egy harmadik országba! Ki, ha nem te? Adj va­lami jelet" - tweetelt Volina Musknak. A múlt hónapban Musk aktiválta Starlink műholdas széles sávú szolgáltatását Ukrajná­ban, ezzel biztosítva az internetet. (Tx) Személycserék és átrendeződések Orbán alakuló kormányában Orbán Viktor miniszterelnök az ötödik kormányának alakításról folytatott megbeszélésen a Karmelita kolostorban (MTI-felvétel) Már körvonalazódik az Orbán Viktor által vezetett ötödik kormány szerkezete. Újra mi­niszter lehet Lázár János (aki 2018-ig a Miniszterelnökséget vezette), valamint Navraesies Tibor, aki 2010-2014 között közigazgatási és igazságügyi tárcát vezette. Budapest. A visszatérő Lázár Já­nosé lehet az újonnan felálló vidék­­fejlesztési minisztérium, míg Nav­­racsics Tibor kapcsán egy EU-ügyi miniszteri posztot emlegettek. Az új kormányban Benkő Tibor honvédel­mi minisztert Szalay-Bobrovniczky Kristóf válthatja, aki korábban lon­doni nagykövet volt, továbbá ő a kor­mányszóvivő Szentkirályi Alexandra férje. Az első egyeztetésen nem volt jelen Kásler Miklós, az Emberi Erő­források Minisztériumának vezetője, akinek tárcáját a hírek szerint feldara­bolják: az egészségügy és a közokta­tás is a Pintér Sándor vezette belügy­minisztériumhoz kerülhet. Várhatóan nem kerül be az új kabinetbe Süli Já­nos, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, vala­mint Mager Andrea, a nemzeti va­gyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Állítólag Orbán Viktor miniszter­­elnök egy háromszintű hierarchia szerint szervezi meg a hatalmat: a kormányfő mellett közvetlenül egy gazdaságfejlesztési és egy nemzet­­biztonsági főtanácsadó dolgozhat, ők alkothatják a legbelső kört. A rang­sorban ezután három kiemelt minisz­térium következhet: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a még nem létező gazdaságfejlesztési minisztérium. Ez lenne a „kormány fölötti kormány”, amelyik a két leg­fontosabb területtel foglalkozik majd a következő négy évben, az ország biztonságával és a gazdasággal. Lét­rehozhatnak egy új gazdasági minisz­tériumot, amelynek várományosa az a Nagy Márton lehet, aki a Magyar Nemzeti Bankban alelnökként dolgo­zott, távozása után pedig gazdaság­politikai miniszterelnöki megbízott volt. Ő lehet egyébként az új kormány legerősebb újonca, aki a miniszterel­nök legszűkebb, néhány fős, kormá­nyon belüli erőközpontjának is tagja lehet a tovább izmosodó, de már vete­ránnak számító Rogán Antal mellett. Csák János volt londoni nagykövet az innovációs és felsőoktatásért felelős minisztériumot kaphatja, méghozzá olyan áron, hogy az eddig a Palko­­vics László által vezetett innovációs és technológiai minisztériumot szét­bontják. Természetesen Szijjártó Pé­ter külügyminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter a helyén marad, de nem kizárt, némi kompetenciát elvesznek mindkét, általuk vezetett tárcától. A leendő kormányt több komoly belső ellentét is feszíti. Rogán Antal és Pintér Sándor, Palkovics László és Szijjártó Péter, illetve Szijjártó Péter és Varga Judit sem kedveli egymást, és ez hatásköri vitákban is megmutat­kozik. Vagyis a hatáskör-átrendezge­­tés valójában azt takarja, hogy a mi­niszterelnök patikamérlegen igyek­szik úgy alakítani a helyzetet, hogy senki ne érezhesse, hogy nagyon jól járt. Egyébként nem kell sokáig talál­gatni az új kabinet személyi összeté­teléről, ugyanis akár már ma letisztul­hat a kép. Információk szerint ugyanis ma benyújtják a parlamentnek az új kormány minisztériumainak felsoro­lásáról szóló törvényt. Ennek elfoga­dása elengedhetetlen a kormány meg­alakulásához, hiszen a törvény alap­ján kérhet fel a miniszterelnök egyes minisztereket. (444, hvg, Azon., ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom