Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-11 / 108. szám
www.ujszo.coml 2022. május 11. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 Egy rossz kattintás, és oda lehet a megtakarítás Most egy banki üzenetnek álcázott SMS terjed hazánkban, aki rákattint a benne található linkre, akár a teljes megtakarítását is elveszítheti (Shutterstock) SZABÓ LACI Szinte naponta jelennek meg újabb ós újabb trükkök, amelyekkel a hackerek az internetezők, okostelefonozók pénzére utaznak. Legújabban Szlovákiában is terjed egy SMS, amely egy banki üzenetnek álcázza a csapdát. Ha rákkattint, oda lehet az összes megtakarítása - figyelmeztet Facebook-oldalán a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ). Most az alábbi szöveg terjed Szlovákiában: „Karta bola uspesne pridana do Apple Pay, ak ste to neboli vy, zabezpecte si kartu tu - https:// primabank-zablokovanie.info”, vagyis hogy az ön bankkártyáját sikeresen hozzáadták az Apple Pay szolgáltatáshoz, ha nem ön tette, akkor helyezze biztonságba a kártyáját itt - és a csalókhoz vezető e-mail-cím, ami első ránézésre akár a bank címe is lehetne, de nem az. A hazai bankok ugyanis a név után a .sk kiterjesztést használják, a linkben szereplő .info egyértelműen csalásra utal. A hackerek ez esetben is arra játszanak, hogy egy ilyen üzenet után azonnal kattintanak az aggódó ügyfelek, hiszen ki ne szeretné biztonságban tudni a pénzét. A link egy smishing támadást készít elő, amelyre kattintva az áldozat elveszítheti az adatait, a pénzét. A támadók jelenleg éppen az SMS-eket részesítik előnyben, mivel a tapasztalatok szerint egy ilyen elolvasása után az okostelefonhasználók kevésbé körültekintőek, mint az e-mailes verzióknál, gyakrabban kattintanak a linkre, ezzel pedig súlyos károkat okoznak maguknak. Egy ilyen támadó üzenet különbözőképpen nézhet ki. Az egyik lehetőség, hogy rosszindulatú weboldalra mutató linket ágyaznak be, amelyről rosszindulatú kódot telepítenek az eszközökre. Ezt arra használják, hogy különböző típusú adatokat zsaroljon ki az áldozattól (személyes adatok, bankkártyaadatok vagy bejelentkezési adatok pénzügyi szolgáltatásokhoz - internetes bankoláshoz). Az SMS tartalmazhat egy telefonszámot is, amelyet az áldozatnak azonnal fel kell hívnia, és a támadó utasításai szerint kell cselekednie - írja az NBÚ. A csalárd üzenetek felismerése elvileg nagyon egyszerű. Az ilyen üzenetek közös jellemzői a hitelesség (a feladó megbízható intézménynek adja ki magát - pl. bank, futárszolgálat, postai kézbesítő), a sürgősség (az áldozatnak azonnal tennie kell valamit) és a kontextus (a támadó kihasználja az aktuális helyzetet). Azonban az alattomosság abban rejlik, hogy a támadó megváltoztathatja a feladó nevét, így nem egy számot, hanem az általa megszemélyesített intézmény nevét mutatja. Első pillantásra tehát valóban úgy tűnhet, hogy egy bank ír Önnek. Az NBÚ az esettel kapcsolatban felhívja az internetezők, okostelefon-használók figyelmét, hogy mindig legyenek rendkívül óvatosak, és ne kattintsanak az SMS-ben, e-mailben található linkekre, ne hívják az ott található telefonszámot. Hogyan védekezzünk a smishing ellen? Ne válaszoljon, ne reagáljon, ne kattintson a linkekre! Mindig gondolja át, hogy vár-e csomagot, hogy a bank ügyfele-e, hogy az üzenet releváns-e. Soha ne adja meg személyes és pénzügyi adatait SMS-ben és szöveges üzenetekben vagy azokban található linkeken keresztül. Ha például a bankja SMS-t küld önnek, ellenőrizze az üzenetet más csatornán keresztül - például hívja fel a bank ügyfélszolgálatát vagy személyes bankárát, ha van ilyen. Ne feledje, hogy a támadók nem biztos, hogy célzott szövegeket küldenek. Csak néhány számot kell öszszeadniuk, és máris eljuthatnak Önhöz. A feketepiacon is szerezhetnek számokat. Végül, de nem utolsósorban a támadók hozzáférhetnek nagy telefonszám-adatbázisokhoz is, például a marketingügynökségek által tárolt telefonszámokhoz. Vagy ellopják, vagy megveszik őket. Ha ilyen smishing üzenetet kap, először jelentse a rendőrségen. Később tájékoztathatja például az NBÚ-t és azt a szervezetet, amelynek a támadó kiadja magát. Hetente átlagosan 2,61 órát tévézünk, a videós streamingszolgáltatásokra 2,56 órát áldozunk, míg a tévészolgáltatók archívumait 1,55 órán át nézzük (Shutterstock) Kiderült, mennyit ülünk a tévé előtt Még mindig a hagyományos tévé a legnépszerűbb, de egyre jobban jön fel az internetes stream-tv-zés kihasználtsága Szlovákiában - derült ki a Zive.sk portál által rendelt, GroupM Slovakia piackutató által végzett felmérésből. Az eredményekből már látható, hogy a két tévézési módszer között egyre kiegyenlítettebb a verseny, mind többen térnek át az olyan szolgáltatókhoz, mint a HBO Go, a Netflix és társaik. A hagyományos tévéknél az élő műsorokat és az archívumból nézett felvételeket vették figyelembe. Hetente átlagosan 2,61 órát tévézünk, a videós streamingszolgáltatásokra 2,56 órát áldozunk, míg a tévészolgáltatók archívumait 1,55 órán át nézzük - derült ki a felmérésből. Az új formátummal kapcsolatban a válaszadók 26 százaléka mondta azt, hogy 1-2 órát tölt el ezek nézésével, 23 százalék pedig 2-5 órán át nézi a filmeket, sorozatokat ezen a platformon. A megkérdezettek 20 százaléka egyáltalán nem néz már hagyományos tévét, és 35 százalék válaszolt úgy, hogy az archívumot nem böngészi (aminek oka lehet, hogy nem mindenkinek van olyan előfizetése, amely tartalmazza ezt a szolgáltatást). A streamingszolgáltatásokat leginkább a 15-24 évesek részesítik előnyben, ők heti 5-10 órát töltenek a platformon, szemben az 55-64 éves korosztály 1,28 százalékával. A hagyományos tévézésnél éppen fordított a sorrend, az 55-64 éves korcsoport 5-10 órát fordít erre, míg a 15-24 évesek csupán 4,62 százalékot. (szí) MENNYI IDŐT TÉVÉZÜNK? jelenleg nem néz 15% 20% 35% 0- 30 perc 10% 16% 12% 30-60 perc 12% 13% 12% 1- 2 óra 26% 21% 20% 2- 5 óra 23% 16% 14% 5-10 óra 9% 8% 5% 10-15 óra 2% 3% 1% több mint 15 óra 2% 3% 1% A heti tévézés átlagos időtartama • A 2ive.sk portál megbízásából a felmérést a GroupM Slovakia piackutató cég végezte. Infrastruktúrasarcot vethet ki a techcégekre az EU Fontos, a koronavírus-világjárvány óta még inkább nyilvánvaló problémát feszeget az Európai Bizottság, mely először foglalt nyíltan állást azzal kapcsolatban, hogy a tetemes hálózati forgalmat bonyolító technológiai multiknak valamilyen formában ki kóllene venniük a részüket az infrastruktúra építési ós fenntartási költségeiből. Nem kizárt, hogy a Métához, Google-höz vagy éppen a Netflixhez hasonló, jelentős hálózati forgalmat bonyolító szolgáltatóknak a jövőben valamilyen formában részt kell majd vállalniuk az európai telekommunikációs infrastruktúrák kiépítési és fenntartási költségeiből - a szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők, tulajdonosok közt régóta fennálló alapvető érdekkülönbség kapcsán most először foglalt állást az Európai Bizottság. Margrethe Vestager, a Bizottság digitális portfoliójáért felelős alelnöke egy sajtókonferencián a Reuters tudósítása szerint leszögezte, a telekommunikációs hálózatok üzemeltetésével kapcsolatos „fair hozzájárulás” kérdését rendkívül komolyan veszi az EU végrehajtó szerve. Vestager a szolgáltatóktól való visszajelzések alapján közölte, a Bizottság úgy látja, hogy számos nagy technológiai cég, globális technológiai multi óriási hálózati forgalmat generál, eközben azonban a hálózat kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségekhez semmilyen módon nem járulnak hozzá. Ez összességében jelentősen viszszafogja a befektetési kedvet a szektorban, ami az Európai Unió tagországaiban eltérő mértékben jelentkező lemaradást hozhat a telekommunikációs infrastruktúrák kiépítésének ütemét illetően — emelte ki a politikus. A globális tartalomszolgáltatásokat, közösségi hálózatokat, és különböző felhőszolgáltatásokat üzemeltető cégek eddig jellemzően a hálózati forgalomoptimalizáció és összességében a jobb ügyfélélmény érdekében azt a stratégiát követték, hogy vagy közvetlenül betelepültek a szolgáltatókhoz, vagy szerverközpontjukat az ügyfelekhez a lehető legközelebb helyezték el, hogy legalább a nemzetközi forgalmat minél kevésbé terheljék. Az infrastruktúra végső (ügyfél) szakaszában (angolul last mile) azonban így is kialakulhatnak forgalmi dugók, különösen az olyan régiókban, melyekben az új generációs hálózatok még nem épültek ki. Tekintve, hogy az EU ezekhez a beruházásokhoz jelentős erőforrásokat biztosít, nem különösebben meglepő, hogy a Bizottság - különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben - a fair hozzájárulás elvét hangoztatja. A legnagyobb európai távközlési cégek, élükön többek közt olyan multikkal, mint a Deutsche Telekom vagy az Orange, régóta lobbiznak az uniós döntéshozóknál annak érdekében, hogy költségeikhez valamilyen módon járuljanak hozzá a nagy forgalmú hálózathasználók. Az iparági szereplőket tömörítő ETNO egy, a napokban ismertetett tanulmánya szerint tavaly a Méta, az Alphabet, az Apple, a Microsoft, az Amazon és a Netflix együttesen a globális internetforgalom mintegy 54%-át generálták. Ugyanez a tanulmány arra is igyekszik rávilágítani, hogy egy éves szintű, húszmilliárd eurós hozzájárulás áttételesen összességében 72 milliárd euróval járulna hozzá az EU gazdaságához. (hwsw.hu) A Bizottság úgy látja, hogy számos nagy technológiai cég, globális technológiai multi óriási hálózati forgalmat generál, eközben azonban a hálózat kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségekhez semmilyen módon nem járulnak hozzá (Shutterstock)