Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-11 / 108. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. május 11. | www.ujszo.com A deepfake-technológiák az évek során olyan kifinomulttá és felismerhetetlenné váltak, hogy segítségükkel teljes győzelmet lehet aratni a valóság felett (Shutterstock) Miért veszélyes a hamis valóság, azaz a deepfake? A valóságtorzítás napjainkban nemcsak a szomszédban zajló háború miatt, hanem a biztonságos internethasználat szempontokból is kiemelkedően fontos. Egy 2019-es kutatás során 19 000 online elérhető deepfake-videót találtak, ez a szám azóta valószínűleg megsokszorozódott. A deepfake egy olyan technológia, amellyel némi hozzáértéssel egyszerűen készíthető akár egy ártatlan profilképből kompromittáló tartalom, azaz arcunkat bármilyen képre, videóra rá tudják élethűen illeszteni, akár videóazonosítást is lehet általa hamisítani. Mesterséges intelligencia segítségével készül, és mesterséges intelligencia segíthet a kiszűrésében is. Gyakori, hogy humorforrásként alkalmazzák a módszert, azonban nem ritka a pornográf tartalmak előállítása sem. A szó maga a deep learning (gépi tanulás) és a fake (nem valóságos) összetételéből keletkezett. A technológia ebből következően mesterséges intelligencián és tanuló algoritmusok működésén alapul - lehetővé téve, hogy alternatív valóságokat kreáljunk. A veszélye abban rejlik, hogy a hétköznapi szemlélő nem veszi észre a csalást, kivéve, ha az teljesen nyilvánvaló. A technológia a kiberhadviselés során is bevetésre kerül - ez most jól látható az orosz-ukrán konfliktus kapcsán - hiszen olyan, valóságosnak ható üzeneteket és álhireket lehet segítségével elterjeszteni, amelyek országok közötti konfliktusok elmérgesedéséhez vezethetnek, emberéleteket tehetnek tönkre. A dezinformáció régóta a hideg- és forró háborús stratégiák részét képezi, mára a technológiai innováció ezt a módszert a teljes megtévesztésig fejlesztette. Hiteles, valós információforrásokat lehet hiteltelenné tenni, a deepfake-megoldásokkal pedig elérhető, hogy az információt fogyasztó váljon bizonytalanná. Szerencsére a mesterséges intelligencia nemcsak a támadók kezében válik fegyverré, megfelelő helyen a védekezést is hatékonyan tudja segítheti. A Microsoft a közelmúltban széles körű lépéseket tett a dezinformáció csökkentéséért, az információfogyasztó közönség tájékoztatásáért, és további partneri kapcsolatokat épít ki a megelőzés és a felhasználói edukáció érdekében. „Ugyan a deepfake nagyon komoly eszköz a dezinformációs és közvélemény-befolyásolásra alkalmas kiberháborúban, a digitális transzformációnak köszönhetően közel sem ez az egyetlen lehetőség. A Trusted News Initiative és a Microsoft globális célja az, hogy a legmodernebb technológiákat bevetve harcoljon a hiteles médiumokért, és gátat vessen az álhírek és következményeik terjedésének” - mondta Földesi László, a Systemfarmer ügyvezető igazgatója, (szí) A kutyák felismerik az emberi és a kutyahangokat ÖSSZEFOGLALÓ A kutyák agya eltérő módon dolgozza fel a saját fajtársaiktól ás az emberektől származó hangokat, illetve a hangok érzelmi töltésére is reagál - derült ki az MTA-ELTE Oszszehasonlító Etológiái Kutatócsoport legújabb kutatásából, amelynek során a kutatók EEG segítségével vizsgálták a kutyák agyi folyamatait. A kutatócsoport eredményei a Royal Society Open Science című folyóiratban jelentek meg - közölte az ELTE. A kutatók a humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között. „Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat” - idézte fel a vizsgálatot Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlitó Etológiái Kutatócsoport munkatársa. A vizsgálatban 17 kutya vett részt, akiket a kutatók játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzésekkel (jutalomfalat, dicséret) ösztönöztek. A vizsgálat során elektródákat illesztettek a kutyák fejének meghatározott pontjaira, és különféle érzelmi töltettel bíró, nem verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között. „A felvett EEG-jel elemzése azt mutatta, hogy a kutyaagy eltérően dolgozza fel a két fajtól származó hangokat. Ezt most sikerült először ilyen formában kimutatni kutyák esetében” - magyarázta a közleményben Eleőd Huba, az Etológia Tanszék doktorandusza. A kutató hozzátette azt is, hogy ez a hatás már nagyon hamar, 250 milliszekundumnál jelentkezett, ez alapján a kutyák agyi szinten már egy negyed másodperccel a hang kezdetét követően elkezdik felismerni a faji hovatartozást. „Egy másik fontos eredményünk, hogy különbséget találtunk a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang” - tette hozzá Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiái Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője. „Tehát sikerült azt is kimutatni, hogy a kutyák agyi feldolgozása reagál a hallott hangok érzelmi töltetére is” - közölte Gácsi Márta. (ELTE) A vizsgálatban 17 kutya vett részt, akiket a kutatók játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzésekkel (jutalomfalat, dicséret) ösztönöztek (Shutterstock) Óriási mennyiségű vizet fedeztek fel az Antarktisz jege alatt Az Antarktisz nyugati rászán a jégtakaró alatti üledékekben hatalmas mennyiségű vizet mutattak ki a kutatók - írta a BBC hírportálja. A vizet, amelynek mennyisége egy több száz méter mély víztározó vízkészletével ér fel, a Whillans-jégfolyam alatt észlelték, de valószínűleg máshol is lehet még víz a fehér kontinens alatt. A felfedezésről a kutatók a Science című tudományos lapban számoltak be a múlt héten. A gleccserek és jégfolyamok alatt található víz általában a gleccserek mozgásának „megolajozására” szolgál. A víz be- és kiáramlása képes lehet akár lassítani, akár gyorsítani a jég áramlását. A kutatók szerint a felfedezés azért is fontos, mert a jövőbeli éghajlati hatásokat szimuláló modelleknek mostantól ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük. A vizet a San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézet kutatócsoportja észlelte az Antarktisz térségében. A csoportot vezető Chloe Gustafson magyarázata szerint a mély üledék ősi óceáni iszapból és homokból áll, amely több ezer évvel ezelőtt telítődött sós tengervizzel, amikor a nyugat-antarktiszi jégtakaró még sokkal kisebb kiterjedésű volt, mint ma. Gustafson szerint ez az üledék olyan, mint egy óriási szivacs. „Ha az összes vizet kipréselnénk és a felszínen összegyüjtenénk, a viz mélysége 220 métertől egészen 820 méterig terjedne” - tette hozzá. A kutatók a magnetotellurikának nevezett technikát alkalmazták, amely a Föld természetes elektromágneses mezejének változásait rögzíti, és amelynek segítségével meg lehet határozni a mélyen fekvő anyagok tulajdonságait, legyen szó kőzetről, üledékről, jégről vagy vízről. Helen Fricker, a Scripps glaciológiaprofesszora a 2000-es években műholdas megfigyelések segítségével írta le a Whillans alatti dinamikus hidrológiai rendszert. A jég felszínének emelkedéséből és süllyedéséből megállapította, hogy közben olvadékfolyók töltötték fel és vezették le a vizet a tavakból, amelyek közvetlenül a jég alatt, az üledékkel való találkozásánál helyezkedtek el. A most felfedezett talajvíz lejjebb található, a jégfolyam és az alapkőzet közé szorult 500-2000 méter mély ősi iszapba és homokba ágyazva. A Scripps kutatócsoportja az Antarktisz más területein is el akarja végezni a vizsgálatot. Többek között a Thwaites gleccsernél akarnak kutatni, amely jóval nagyobb, mint a Whillans jégfolyam. A Thwaitest gyors olvadása miatt jelenleg is intenzíven tanulmányozzák amerikai és brit kutatók. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a Thwaites alatt nagy üledékmedencék vannak, amelyekben óriási mennyiségű talajvíz található, ugyanakkor egyes területeken a gleccser jege közvetlenül érintkezik az alapkőzettel. A Scripps kutatói tehát valószínűleg vegyes képet fognak találni, ha folytatják a vizsgálatot. (MTI) Ha az összes vizet kipréselnénk és a felszínen összegyüjtenénk, a víz mélysége 220 métertől egészen 820 méterig terjedne (Shutterstock)
