Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-07 / 105. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 7. | www.ujszo.com Akadozik az oroszok nagy keleti offenzívája Berlin 7 önjáró Panzerhaubitze 2000 típusú tarackot ad Kijevnek (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Oroszország bejelentette, nem tartanak győzelem napi felvonulást Mariupolban. Putyin elnázást kért Izraeltől külügyminisztere zsidózása miatt. Nem kizárt, hogy újabb orosz hadihajót érhetett ukrán találat. Az Amnesty International szerint háborús bűnöket követtek el az oroszok Kijev környékén. A luhanszki ukrán katonai vezetés szerint az orosz csapatok minden erejükkel azon lesznek a következő három-négy napban, hogy áttörjenek a Donyec-medencei Szeverodonecknél vagy Popasznánál. Szerhij Gajdaj, a régió kormányzója azt mondta, az oroszok időnként egész zászlóaljakat vezényelnek Popasznához, és bár mostanra szinte teljesen elpusztították a várost, a védők továbbra is kitartanak. Közben folytatódnak a harcok Szeverodonecknél és Bilohorivkánál is, ahol szerinte az oroszok próbálják bekeríteni az ukrán csapatokat. Az orosz hadsereg április közepén indította meg nagy keleti offenzíváját, de a már több mint két hete tartó harcokban nem sikerült érdemben területeket szereznie. A Pentagon elemzése szerint ennek az is oka lehet, hogy az ukrán táj ilyenkor sártenger, az orosz erők így nem tudnak elszakadni a főútvonalaktól. Újabb orosz hajó bajban? Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, Oroszország nem fog taktikai atomfegyvert bevetni Ukrajnában. Ennek azért van jelentősége, mert korábban az orosz vezetés több alkalommal is belengette, hogy bizonyos esetben, ha veszélyben éreznék az országukat, akár atomfegyverek bevetése is szóba kerülhet - bár más megszólalásokban utaltak már arra is, hogy ezt mindenképpen szeretnék elkerülni. Nyugati országok tisztviselői a háború kitörése után többször is figyelmeztettek arra, hogy komolyan kell venni az atomfenyegetést, illetve óvatosan kell bánni vele, hogy elkerüljük a konfliktus eszkalációját. A Moszkva cirkáló nagy érvágásnak és presztízsveszteségnek számító áprilisi kilövése után újabb orosz hadihajót érhetett ukrán találat. A meg nem erősített jelentések arról szólnak, hogy az orosz haditengerészet Grigorovics Admirális-osztályú fregattja, a Makarov Admirális lángol a Fekete-tengeren, a Kígyó-sziget közelében. A mentés folyamatban van, több repülő és mentőhajó is a közelben tartózkodik. Oroszország szerint megsemmisítettek egy nagy lőszerraktárat Kramatorszkban. Kramatorszk az a kelet-ukrajnai város, ahol április elején egy vasútállomást bombáztak le az oroszok, ahol épp több ezer, a háború elől menekülő civil tartózkodott, sokan megsérültek, és legalább 57-en meghaltak. Csütörtökön pedig a város egyik lakónegyedébe legalább hat rakéta csapódott be, 25 helyi lakos szenvedett sérüléseket. Putyin bocsánatot kórt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök bocsánatot kért amiatt, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, Adolf Hitler zsidó származású volt. Bennett a Putyinnal folytatott telefonhívása után azt mondta, hogy elfogadta a bocsánatkérést, és megköszönte az elnöknek, hogy tisztázta az álláspontját. Bennett azt is elmondta, hogy arra kérte Putyint, fontolja meg az ostromlott Azovsztal acélmű kiürítését az ukrán mariupoli kikötőben. Az izraeli kormányfő a kérést egy korábbi, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetés után terjesztette elő, és Putyin megígérte, hogy folyosót alakít ki a civilek kimenekítésére. Nem ünnepel Mariupol Oroszországban május 9-én ünnepük a győzelem napját, amelyen a második világháborúban aratott győzelemre emlékeznek. A megszállt Mariupolban azonban egyelőre nem tartanak ünneplést. „Eljön majd az ideje, és nagy ünneplés lesz ott” - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Márpedig a brit katonai hírszerzés szerint Putyin továbbra is szeretné lezárni Mariupol ostromát a május 9-i győzelem napjáig, ami szimbolikus siker lenne számára. Az Azovsztal acélmű elleni támadás ugyanakkor jelentős erőforrást emészt fel, ami a britek szerint megnehezíti a Donbasz déli részén tervezett orosz akciók végrehajtását. Az AP hírügynökség videóján látható, ahogy munkálatok zajlanak az orosz támadás által lerombolt Mariupolban, gyűjtik a törmeléket a lebombázott házak előtt, felújítások zajlanak, egy orosz zászlót is kihelyeztek. A második világháborúban a németek felett aratott győzelmet ünneplő oroszok május 9-ig szeretnének bármilyen győzelmet felmutatni - ez lehet Mariupol elfoglalása, amit azonban hátráltat, hogy az Azovsztal acélműbe bevette magát kétezer ukrán katona (a Lukasenka rezsimjét elvető fehérorosz önkéntesekkel együtt), akik továbbra sem adják meg magukat. Bizonyított háborús bűnök 6731 civil áldozatot és sérültet regisztráltak, mióta Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, de „a valós számok ennél jóval magasabbak” - mondta Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a szervezet Biztonsági Tanácsának ülésén. Arról beszélt, hogy a háború első öt hetében az orosz csapatok gyanúsnak ítélt civileket ejtettek fogságba Kijev környékén, majd megverték és kivégezték, esetenként Belaruszba és Oroszországba hurcolták őket. Harkiv, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon térségében továbbra is helyi tisztviselőket, újságírókat, aktivistákat, nyugalmazott katonákat és más civileket tartóztatnak le és tüntetnek el erőszakkal, mondta Bachelet. Az emberi jogi főbiztos hivatalában 180 ilyen esetről tudnak, öt érintettet holtan találtak. Az Amnesty International szerint bizonyítékok van rá, hogy az orosz csapatok februárban és márciusban Kijev környékén háborús bűnöket követtek el, többek között civilek bírósági eljárás nélküli kivégzését. Oroszország egyik fő szövetségese, a belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka megvédte az ukrajnai háborút, miközben jelezte, hogy az nem a tervek szerint zajlik. Belarusznak közös határa van Ukrajnával, és Oroszország onnan is küldött csapatokat, amikor megindította invázióját. Vlagyimir Putyin segített Lukasenkának 2020-ban hatalmon maradni, miután széles körben vitatott újraválasztása tömeges tüntetéseket váltott ki. A belarusz vezető cserébe támogatta Oroszország invázióját. Lukasenka elmondta, hogy Putyinnak nem volt más választása, mint cselekedni, mert Ukrajna „provokálta Oroszországot”. Azzal, hogy a fehérorosz vezető a konfliktust háborúnak nevezte, messzebbre ment, mint az orosz hivatalos narratíva, mely szerint nem háború, hanem egy „különleges katonai művelet” zajlik éppen Ukrajnában. Lukasenka beszélt arról is, hogy minden olyan felvetés, miszerint Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen, „elfogadhatatlan, mert közvetlenül mellettünk van”, de hozzátette, nem tudja, hogy Moszkva szándékozik-e használni a nukleáris arzenált. (MTI, Tx, hvg, ú) Mesterséges kráter nyoma orosz rakéta becsapódása után (TASR/AP) Orbán Viktor megtorpedózza az európai uniós olajembargót Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság Oroszország ellen tervezett hatodik, az olajembargót is tartalmazó szankciós csomagját - jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Budapest. Orbán Viktor levélben tájékoztatta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arról, hogy a magyar kormány nem támogatja az Oroszország elleni 6. szankciós csomagot. A magyar miniszterelnök azzal érvel, hogy .jelenlegi formájukban” a szankciók nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de „messze túlmennek” az uniós konszenzuson is. Ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadják javaslatát, felelősséget kell vállalnia az uniós egység folyamatát sújtó történelmi hibájáért. Az Európai Bizottság az orosz nyersolajszállítást 6 hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan meg akarja szüntetni. Igaz, Szlovákia és Magyarország 2023 végéig haladékot kapott volna. Sőt, tegnapi hírek szerint egyenesen 2024 végéig. Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország elleni uniós olajembargót Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával. A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke „akarva-akaratlanul megtámadta a nehezen létrehozott európai egységet”. Kifejtette: akinek van tengere, vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincs ilyen lehetőségük. Magyarországra orosz vagy bármilyen olaj kizárólag csővezetéken érkezhet, a csővezeték „egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon.” Hozzáfűzte: olyan javaslatot, amely e körülményt figyelmen kívül hagyja, nem tud elfogadni. A miniszterelnök kiemelte, ha elfogadnák az olajembargót, akkor „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet. Magyarország számára az alternatív ellátási infrastruktúra komoly korszerűsítését és finomítói kapacitások teljes átrendezését tenné szükségessé. Ez pedig „időt és piaci alapon finanszírozhatatlan beruházásokat igényel” - vélekedett, megismételve a Mól olajcég álláspontját, amely szerint 3-4 évre és 500-700 millió dollár beruházásra lenne szükség az orosz Ural típusú olajról való leváláshoz, illetve más típusra áttéréshez. Orbán elmondta: érdemes elgondolkodni, van-e értelme egy ilyen költséges átalakításnak, amely 4-5 év múlva tud csak működni, miközben a kiváltó ok, „a háború pedig most van”. A rádióban hangsúlyozta: amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, „úgyhogy ezt a javaslatot postafordultával visszaküldtem Andrzej Duda lengyel államfő az új, 508 kilométer hosszú, Lengyelország és Litvánia közötti gázvezeték tegnapi átadásán. Az orosz energiafüggőség minimalizálásán keményen dolgozni kell, nem pedig hoszszasan sopánkodni. (TASR/AP) az elnök asszonynak átdolgozásra, várjuk az új javaslatot”. Bátor lépés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót, a vallási személyiségek (értsd: Moszkva és egész Oroszország pátriárkája) elleni őrült szankciókat - írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese. Medvegyev úgy véli, „az uniós országok legértelmesebb vezetői belefáradtak abba, hogy csendben a szakadék felé haladjanak az egész sterilizált európai csordával együtt, amelyet az amerikai pásztor a vágóhídra vezet”. Holoda Attila energiaszakértő megjegyezte, nem technológiai korlátok, sokkal inkább a magas haszon miatt nem akar lemondani sem a magyar kormány, sem a Mól az orosz olajról. A Mól óriási nyereségéből (első negyedévben 833 millió dollár) kigazdálkodható a technológiai átállás költsége, a társaság komoly nyereségre tesz szert az olcsó orosz kőolaj révén, ráadásul az átállás sem venne igénybe 4-5 évet. Végezetül a horvát Adria-vezeték révén más irányból is nyersolajhoz juthat az ország. (MTI, infost., shz)
