Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-06 / 80. szám
2 KÖZÉLET 2022. április 6. | www.ujszo.com Orbánt dicséri a Smer, a Hlas és az SNS CZÍMER GÁBOR A magyarországi választás után a szlovák politikai szereplők több táborra szakadtak: az Orbán Viktor kormányzási stílusát helyeslő politikusok mellett volt, aki nagyon rossz hírnek tartotta a magyar miniszterelnök újabb győzelmét A kormánypártok többsége hallgatásba burkolózott. A magyarországi országgyűlési választás a szlovákiai politikusokat sem hagyta hidegen. A Fidesz-KDNP újabb elsöprő választási győzelmére azonban nagyon különbözőképpen reagáltak. A miniszterelnök, Eduard Heger (OEaNO) a szokásoknak megfelelően gratulált Orbán Viktornak. A gratuláció tényéről szóló hírügynökségi híren kívül azonban semmit nem tudni arról, pontosan milyen üzenetet küldött a szlovák kormányfő a magyar kollégájának. Heger közösségi oldalán sem találtunk ilyen témájú bejegyzést. A korábbi szlovák miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter, Igor Matovic (OEaNO) sem tett közzé a magyar választásról szóló nyilatkozatot, ahogy a külügyminiszter, Ivan Korcok (SaS-jelölt) sem, de Richard Sulik sem írt ezzel kapcsolatban a közösségi oldalán semmit. Egyedül a gyakorlatilag szétesett Za l’udí kormánypárt Facebook-oldalán találtunk egy bejegyzést, amelyben Orbán győzelmi beszédéből azt a mondatot idézik, amikor a magyar miniszterelnök ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Za l’udí azt írja, míg a cseh, a lengyel és a szlovák kormány kiállt Ukrajna mellett, addig Magyarország habozik. „Magyarországnak el kell döntenie, hova áll” - teszik hozzá a magyar miniszterelnököt megszólítva. Az ellenzék Orbán mellett A szlovák ellenzékben sokkal erősebb visszhangot váltott ki a Fidesz- KDNP választási győzelme. A Hlas vezetője, Peter Pellegrini szerint a magyarországi választás megmutatta, hogy Orbán konzervatív-nemzeti politikáját a választók nagy többsége támogatja, mert szerinte minden magyarnak stabilitást és jólétet biztosít. „Nehéz időkben minden nemzetnek erőskezü vezetőre van szüksége. Bízom benne, hogy a következő ciklus alatt is folytatódni fog Szlovákia és Magyarország hatékony és kölcsönös, tiszteletre épülő együttműködése, amely hasznos eredményeket hoz majd mindkét nemzet számára”- írta a közösségi oldalán Pellegrini. Robert Fico, a Smer elnöke pedig szinte változatlanul vette át a magyar kormánypártok kampányüzenetét. Úgy nyilatkozott ugyanis, hogy szerinte Orbán a magyar érdekeket helyezi az első helyre, nem hagyta belerángatni Magyarországot az ukrajnai konfliktusba. Itt fontos megjegyezni, hogy Magyarország segítséget nyújt Ukrajnának, ahogy az Oroszország elleni szankciókat is megszavazta, csupán a magyar-ukrán határszakaszon tiltotta meg a fegyverszállítást. Fico ezzel együtt is úgy látja, a magyar miniszterelnök „nagyon világosan” Magyarország szuverenitására és prosperitására helyezte a hangsúlyt. „Gratulálunk Magyarországnak, egyáltalán nem lepett meg a választási eredmény. Annak ellenére, hogy Orbán Viktorral ideológiai szempontból az ellenkező oldalon állunk, a Smer kormányzása idején közösen garantálni tudtuk a stabil szlovák-magyar viszonyt, amely már nem téma a szlovák belpolitikai versengésben” - szögezte le Fico a közösségi oldalán. Progresszív kritika Michal Simecka (Progresszív Szlovákia) EP-alelnök szerint a parlamenti választás eredménye nagyon rossz hír Magyarországnak, az Európai Uniónak és Szlovákiának is. „Nem beszélhetünk szabad választásról. Nem kimondottan szavazathamisításra gondolok. Ha likvidálják a független médiát, megerőszakolják a választási rendszert és a párt érdekében alkalmazzák a korrupciót, valamint az összes állami intézményt is a párt szolgálatába állítják, nem lehet szó tisztességes, demokratikus küzdelemről” - írta a közösségi oldalán Simeéka, aki egyben a parlamenten kivüli Progresszív Szlovákia alelnöke is. Úgy látja, Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova” az EU- ban. „Még a győzelmi beszédében is belerúgott egyet Zelenszkij ukrán elnökbe, Brüsszelbe, Sorosba, a médiába. Nincs okunk azt feltételezni, hogy véget vet az emberi jogok és az európai együttműködés ellen indított hajtóvadászatnak” - figyelmeztetett Simecka, és hozzátette, nem szabad hagyni, hogy mindezt európai pénzből valósítsa meg. Simecka szerint a V4-nek Orbán nélkül kell tovább működnie. „Természetesen a rezsimjével továbbra is kommunikálni kell. Szlovákia számára pedig prioritásnak kell lennie, hogy továbbra is jó viszonyt ápoljon magukkal a magyarokkal. Országunk uniós ambíciói szempontjából azonban bármiféle együttműködés ezzel az illiberális vezetővel pusztán teher” - fogalmazott a politikus, emlékeztetve, hogy a V4 védelmi minisztereinek legutóbbi találkozóját törölni kellett, mert egyik partner sem volt hajlandó Magyarországra utazni. A szakember szerint A szlovákiai pártok reakciójáról Grigorij Meseznikov politológus lapunknak elmondta, a Smer és az abból kivált Hlas párt vezetői által megfogalmazott üzenetek nem meglepőek. A szakértő kiemelte, hogy a két említett szlovák párt és a Fidesz közös tulajdonsága, hogy egy erős vezér által irányított politikát próbálnak átültetni. Az ilyen típusú politizálással való szimpatizálás végső soron a Smer és a Hlas vezetőjének nyilatkozatából is látszik. A politológus rámutat, 2010-ig az akkor még egységes Smer erősen hungarofób politikát folytatott. „Ez a magyarellenesség akkor még a Fideszre és Orbán Viktorra is vonatkozott. A 2010 után alakuló Fico-kormányok idején azonban ez az etnikai elem háttérbe szorult, és épp a hasonló politikafelfogás miatt közeledett egymáshoz a magyar és a szlovák kormány” - magyarázta Meseznikov, hogy miként tűnt el a nyíltan magyarellenes él Fico politikájából. A szakember rámutatott, az Orbán által képviselt nem liberális, vezetőközpontú berendezkedés még a szlovákiai fasiszta pártok tetszését is elnyerte. Az Orbánt bíráló Simecka közleményével kapcsolatban a politológus fjedig azt mondta, az EP-képviselő már korábban is gyakran bírálta a magyar miniszterelnököt, ezért az ő megnyilatkozása sem számít meglepőnek. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke még smeres miniszterelnökként találkozhatott Orbán Viktorral (Fidesz) (TASR-felvétel) A Fidesz győzelme ellenére érvénytelen lett a „gyermekvédelmi" népszavazás Érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett gyermekvédelminek nevezett népszavazás. „Az emberek akarata egyértelmű: vissza kell vonni a propagandatörvényt!" - véli Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Böcskei Balázs politológus szerint azonban a Fidesz politikájában nem várható elmozdulás a kevésbé konzervatív irányba. Budapest. A vasárnapi országygyűlési választás árnyékában kevesebb figyelmet kapott ugyan, de a kormány által kiírt „gyermekvédelmi” népszavazás érvénytelen eredménnyel zárult. Mint azt már korábban kifejtettük, a magyarországi szabályok értelmében a sikeres referendum feltétele, hogy a szavazásra jogosultak 50 százaléka érvényesen szavazzon. A Nemzeti Választási Iroda adataiból kiderült, 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, így kérdésenként legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat kellett volna. Az eredmények 98,96%-os feldolgozottságánál azonban az egyes kérdésekre átlagban 3,55 millió érvényes szavazat érkezett. Az érvénytelen szavazatok aránya mind a négy kérdésnél meghaladta a 20%-ot. Magyarország történetében példátlan az ilyen rekordmagasságú érvénytelen szavazat egy népszavazáson — több mint másfél millió ember tudatosan mindkét választ beikszelte, s ezzel jelezte: nem ért egyet az adott kérdésekkel kiírt szavazással. Összehasonlításképp: a legutóbbi „kvótanépszavazás” során mindössze a szavazatok 6,33%-a volt érvénytelen, a 2003-ban meghirdetett uniós csatlakozással kapcsolatos referendum során pedig csupán 0,48% volt ez az arány. Először fordult elő az is, hogy a népszavazást az országgyűlési választással párhuzamosan rendezték meg. „Kirekesztő politika" A Háttér Társaság és az Amnesty International által indított, „Érvénytelenül” nevű kampányhoz további 12 civil szervezet csatlakozott. A kezdeményezés során arra buzdították a választókat, szavazzanak érvénytelenül a kormány „homofób és transzfób propaganda-népszavazása” során. A jogvédő szervezetek, valamint a szexuális kisebbségek jogaiért harcoló civilek károsnak és veszélyesnek nevezték a kérdésekről kiírt népszavazást. A kampányba több száz aktivista kapcsolódott be, többen saját tapasztalataikról, családjukkal és barátaikkal való kapcsolatukról meséltek. Az Amnesty International Magyarország állásfoglalása szerint a sikertelen népszavazás következményeképp a kormánynak vissza kellene vonnia a „propagandatörvényt”. Ez alatt a tavaly nyártól hatályos gyermekvédelmi törvényt értik, mely rengeteg hazai és nemzetközi kritikát kapott a melegellenes jegyei miatt. „Az érvénytelen népszavazás azt üzeni Magyarország kormányának, hogy a magyar választók nem kérnek abból a kirekesztő, gyűlöletkeltő politikából, amit a magyar kormány ezzel a népszavazással képvisel” - mondta lapunknak Vig Dávid. A szervezet igazgatója hozzátette, a kormány elmondta, hogy a 2021 nyarán elfogadott „az általuk gyermekvédelminek nevezett törvény legitimációjáról szól a népszavazás, azt kell megvédeni”. Vig szerint a választók népszavazással kapcsolatos üzenete egyértelmű: vissza kell vonni a kormány által tavaly nyáron elfogadott törvényt. „A népszavazás, amit ennek a törvénynek a legitimációjára tartottak - több milliárd forintért - megbukott” - hangsúlyozta, majd megjegyezte, ennek ellenére úgy véli, a kormánypártok folytatni fogják az ellenségek keresését Magyarországon belül is. „Azt a sajnálatos és homofób kommunikációs kampányt és jogszabályalkotást, amely az LMBTQ-közösséget hátrányosan érinti, vélhetően tovább fogják folytatni. Mindezt annak ellenére, hogy a magyar társadalom egyértelmű üzenetet küldött arról, hogy ezt nem kéri” - folytatta. A népszavazáson leadott voksok ötödé, azaz 1,6 millió érvénytelen volt, több százezren nem dobták az urnába a felvett szavazólapot (Somogyi Tibor felvétele) Milliárdos kiadás Az Amnesty adatai szerint közvetlenül a szavazásra nagyjából 6-7 milliárd forintot költött az állam. A pontos összeget azonban nehéz meghatározni, mivel a voksolás az országgyűlési választással összevonva zajlott. „Annyit tudunk, hogy menynyivel emelték meg a választás költségét, illetve mennyibe kerül egy népszavazás” - magyarázta Vig. Ez csak a lebonyolítási költségre vonatkozik, azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzt áldozott a kormány a népszavazásról szóló kommunikációra, egyelőre nincs pontos összesítés. A hirdetéseket leközlő sajtófelületeknek viszont le kell adniuk az erre vonatkozó információt az Állami Számvevőszéknek, s ezt követően lehet kiszámolni, mennyibe került a gyermekvédelminek nevezett népszavazás. A Fidesz nem változik Kérdésünkre, miért volt fontos a népszavazás a Fidesz számára, illetve mi lesz a kormány következő lépése ebben a témában, Böcskei Balázs politológus elmondta, a népszavazás a kampány perifériájára szorult, a gyermekvédelem pedig csak általánosan, mint egyszerű hívószó jelent meg. „Függetlenül a kétharmados felhatalmazástól, azzal is számolhatunk, hogy ezek a gyermekvédelmi ügyek - főként identitáspolitikai keretben, ahogy azt láthattunk az elmúlt időszakban, az LMBTQ-állampolgárokra irányuló jogi diszkrimináció kapcsán - egy időre alább fog hagyni. Eddig is ciklikusan tért vissza, korábban sem volt a kormányzat közpolitikái gondolkodásának a fő árama. A Fidesz társadalomról és a családról való gondolkodásában azonban elmozdulást a kevésbé konzervatív irányba biztosan nem várhatunk” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. (ba)
