Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-06 / 80. szám
www.ujszo.com! 2022. április 6. KÖZÉLET Legutóbb a szocializmusban kellett ilyen sokáig az új autóra várni DEMECS PÉTER Pozsony. A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági következményei olyan mértékben sokkolták az autópiacot, hogy bizonyos modellekre hónapokat vagy óveket kell várni. A helyzet egyre inkább hasonlít a szocializmus idején uralkodó állapotokra. A rendszerváltás előtt az egyetlen hely, ahol autót lehetett venni Csehszlovákiában, a Mototechna üzem volt, amely minden évben kiadta az aktuális modellek árjegyzékét. Azt, hogy milyen modellek szerepelnek a listán, az állam döntötte el, aki pedig új autót akart, annak be kellett állnia egy hosszú, gyakran többnapos sorba. Miután sorra került, csak olyan színű, típusú és olyan motorral rendelkező autót vehetett meg, amilyen éppen szabad volt. Ha más, elképzeléseinek megfelelő autót akart megrendelni, könnyen előfordulhatott, hogy több évig is várnia kellett. Manapság pedig úgy tűnik, hogy az új modellekre való várakozás lassan visszatér a rendszerváltás előtti szintre. Gond gond hátán Az utóbbi néhány év szó szerint rémálom az autógyártók számára. Az egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák miatt fel kellett gyorsítani az alternatív meghajtású autók, az elektromobilok gyártását, ami óriási fejlesztési költségekkel járt. Az új technológiák sokba kerülnek, a gyártók ráadásul a szigorú környezetvédelmi normák miatt kénytelenek viszszaszorítani az olyan, légkört jobban szennyező modellek árusítását, amelyekből egyébként rendkívül sokat sikerült eladni. Ez pedig további veszteséget jelent. Mindehhez csatlakozott a világjárvány, amelynek következtében két év alatt gyakorlatilag elfogytak a világpiacon rendelkezésre álló félvezető csípek, így az autókat egyszerűen nem tudták befejezni. A csipeket gyártó ázsiai nagyvállalatokat a koronavírussal fertőzött alkalmazottak miatt több hétre be kellett zárni, ez pedig óriási kieséseket jelentett, a cégek nem tudták teljesíteni a megrendeléseket. Ráadásul a gyártók elsősorban a mobilokat vagy számítógépeket gyártó cégeket részesítették előnyben, mert ezeket a félvezetőket nagyobb haszonkulccsal tudták eladni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a járvány miatt teljesen felborult az addig olajozottan működő tengeri teherszállító rendszer. A bezárt kínai kikötők és a felhalmozódó üres teherkonténerek miatt a csillagos égig szöktek a szállítási költségek. Vegyen félkész autót A járvány fokozatos lecsengése után az új autók iránti kereslet is jelentős mértékben megugrott, így a gyártók különböző módon próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez. Akadnak olyan márkák, amelyek félkészen, nem működő médiarendszerrel vagy klímával adják át a klienseknek az autót azzal, hogy ha megérkeznek a csípek, a hiányzó rendszereket működőképessé teszik. „Az emberek nem akarnak hónapokat, vagy egy évnél is tovább várni. Elviszik az autót úgy, ahogy van, a biztonságra vagy a vezetésre a hiányzó csípek nincsenek hatással” — mondta lapunknak egy francia autógyártó képviselője. Mások viszont épp ezt a hozzáállást bírálják, szerintük ugyanis azzal, hogy félkész autókat adnak át a klienseknek, elferdítik a piacot. Mindemellett más alapanyagokkal is gondok vannak. A pandémia miatt sokáig akadozott az abroncsgyártás is, s mivel a gumi gyártásához szükséges adalékokból is jelenleg kevés van, a gumi is hiánycikké vált. A negatív hírek felsorolása ezzel sem ér véget. A Reuters ügynökség szerint több mint 60 százalékkal drágult a vas világpiaci ára, több mint 40 százalékkal drágább az alumínium, tehát az autógyártás is sokkal költségesebbé vált. Az Oroszországra kivetett szankcióknak viszont újabb felfordulást okozhatnak a globális fémpiacon, és ez még egy érvágást jelent majd az autóiparnak, amely-ne feledkezzünk meg róla - a szlovák gazdaság húzóágazata. Oroszországból származik ugyanis a katalizátorok gyártásához szükséges palládium többsége, de az akkumulátorokhoz használt nikkel, vagy a neon is, amely nélkülözhetetlen az említett félvezetők gyártásánál. Az ukrán beszállítók Az orosz-ukrán háború miatt óriási hiánycikké váltak a járművek alapvető alkotóelemeinek számító elektromos kábelelosztó egységek, az úgynevezett kábelkorbácsok, amelyeket az európai autómárkák számára'szinte kivétel nélkül Ukrajnában gyártottak. A kábelelosztók hiánya már most komoly fennakadásokat okoz, s információink szerint egyebek mellett épp ezért szüneteltette a gyártást az utóbbi napokban a pozsonyi Volkswagen. „Az egyik beszállítónk az orosz megszállás másnapján fogta az öszszes alkalmazottját, a gyárban öszszepakolt minden rendelkezésre álló kábelt, amit csak tudott, kibérelt egy szállodát Bulgáriában és ott fejezték be azokat a kábelkorbácsokat, amiket be tudtak. Azóta a gyárát lebombázták, tehát ha akarnák, se tudnák folytatni a munkát” - nyilatkozta lapunknak a Skoda fejlesztési osztályának egyik alkalmazottja. A hiányt pedig nagyon nehéz pótolni, hiszen ahogy a csipekből, úgy a kábelekből is óriási hiány van, a még üzemképes gyártókhoz fordul szinte minden autógyártó, így ezek a cégek olyan árakat határoznak meg, amilyeneket akarnak. „Aki többet fizet, az nyer, az gyárthat autót. Mindez viszont végeredményben tovább fogja növelni a modellek árát” - mondta a neve elhallgatását kérő alkalmazott. A várakozási idők Általánosságban elmondható, hogy az új autókra való várakozási időt nagyban befolyásolja a konkrét modell, annak felszereltsége, de az is, milyen stratégiát választott a jelenlegi helyzetben az adott gyártó. Míg tavaly év végén a Skoda esetében az elektromos Enyaqra kellett a legkevesebbet várni, a félvezetők hiánya miatt ennek a modellnek a gyártását is le kellett állítani. Ugyanúgy egy évnél tovább kell várni az Octaviára vagy a márka néhány SUV modelljére is. Tavaly volt olyan időszak, amikor a Skoda körülbelül 50 ezer félkész autót volt kénytelen parkolókon tárolni, jelenleg - nem hivatalos információk szerint - a befejezetlen autók száma 20 ezer körül mozog. A Hyundai csehországi gyárában gyártott modellekre, például az i30-ra vagy a Tucsonra kell a legkevesebbet várni, csupán 3-4 hónapot, ám a Koreában előállított modellek esetében- például a Santa Fe vagy az Ioniq 5- egy év is kell, míg az autó eljut az európai vásárlóhoz. A Törökországban gyártott i20 és Bayon modellek kézbesítése körülbelül fél évig tart. Hasonló a helyzet a Kiában is, ahol a várakozási idő négy és nyolc hónap között mozog. A legjobban azok járnak, akik a márka zsolnai gyárában gyártott Ceedet veszik, manuális váltóval és benzinmotorral, ebben az esetben ugyanis már három, legrosszabb esetben négy hónapon belül megkaphatják. Mivel a gyártásban elsősorban a manuális váltókat részesítik előnyben, aki automatát akar, annak valamivel tovább kell majd várakoznia. Már a BMW sem rejti véka alá, hogy egyes modelljeit a kliensei a megrendeléstől számított egy évvel később fogják csak megkapni. Az autógyártó hivatalos tájékoztatást a konkrét modelleket érintő várakozási időről nem ad, mondván: a gyártásra számtalan tényező van hatással. A Renault is ráfizetett a problémákra, tavaly éves szinten körülbelül félmillió autóval kevesebbet adtak el, az idei becslés jelenleg háromszázezres mínuszról szól. Luca de Mea, a társaság igazgatója szerint viszont a második fél évben az eladási mutatók már visszatérhetnek a járvány előtti szintre. Jelenleg hat és nyolc hónap között mozog a várakozási idő az egyes modellekre, a márka újdonságát, az Australt minden bizonnyal nyáron lehet majd előrendelni azzal, hogy az első autókat 2023 elején fogják megkapni a tulajdonosok. A Dacia modelljei ugyan nincsenek felszerelve annyi korszerű technológiával, mint a konkurencia, a csiphiány így is érintette a gyártót, s az utóbbi két évben nemegyszer volt kénytelen szüneteltetni a gyártást. Egy ideig például a Dustereket csak rádió nélkül tudták kézbesíteni a vásárlónak, a helyzet viszont azóta megváltozott, s a márka képviselői szerint a várakozási idő jelenleg nem több a korábban megszokott 5-6 hónapnál. A lapünk által is nemrég tesztelt újdonságot, a Joggert így szeptemberben fogják megkapni az első vásárlók. Hasonló időre számíthatnak azok, akik a ráncfelvarráson átesett Dustert akarják. Értelemszerűen a Stellantis konszern márkáit sem kerülték el az ágazatot érintő nehézségek, több alkalommal is kénytelenek voltak leállítani az európai gyárakat. Egy évet is várhatnak új autójukra azok, akik a Peugeot 5008 mellett döntöttek, a 308-as harmadik generációjára csak fél évet kell várni. A Citroen esetében a legrövidebb várakozási idő (6-8 hónap) a C3 és a C4 esetében esedékes, ettől tovább már csak a márka haszongépjárműveire kell várni. Viszont kétség nem fér hozzá, hogy a legtovább - nem kizárt, az idők végeztéig - azok fognak várni, akik Ladát rendeltek, a márka járgányainak Európai Unióba való exportját ugyanis Moszkva megtiltotta. A gyártási és kiszállítási idők, így a cikkben felsorolt időtartamok is hétről hétre változhatnak, ezért a pontos várakozási időről a márkakereskedésekben kapnak aktuális információkat. Az autógyárak működését Európában a félvezetők hiányán kívül már az elektromos kábelelosztó egységek hiánya is veszélyezteti, ezek többségét ugyanis Ukrajnában gyártották (TASR-felvétel) I 3 RÖVIDEN Egyre jobban félünk az online térben Pozsony. Csökken az emberek biztonságérzete a közösségi hálón. Leginkább a 18 és 35 év közötti fiatalok érzik fenyegetve magukat a gyűlöletbeszéd által - derül ki a belügyminisztérium bűnmegelőzési osztálya által készített legfrissebb felmérésből. Az eredmények alapján a politikai, az egészségügyi és a gazdasági kérdések nagyobb valószínűséggel keltenek félelmet a férfiakban. A nők esetében ez főként a bűnözés és a társadalmi kérdéseknél figyelhető meg. A válaszadók háromnegyede érzékeli a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd gyors vagy mérsékelt növekedését. A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint a szélsőséges csoportok és személyek aránya, akik képesek lennének bűncselekményt elkövetni, Nagyszombat megyében, Zsolna megyében, Kassa megyében és Nyitra megyében a legmagasabb, tette hozzá Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtófelelőse. (TASR) Sztrájkkészültségben vannak az orvosok Pozsony. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) kedden sztrájkkészültséget jelentett be. Peter Visolajsky, a szervezet elnöke azt mondta, az egészségügyben uralkodó káoszt már csak az efféle radikális lépésekkel lehet megoldani. Az LOZ az elkövetkező időszakban egy országos felmérést végez majd a kórházakban dolgozó orvosok körében, hogy megtudják, melyik megoldást tartják elfogadhatóbbnak - a túlórák elutasítását vagy akár a tömeges felmondást. A szervezet már hónapok óta arra figyelmeztet, hogy a rendkívüli munkaerőhiány miatt az orvosoknak többet kell túlórázniuk, mint a törvényileg megengedett óraszám. Elmondásuk szerint ha ezzel felhagynának, az akár veszélybe is sodorhatná a kórházak működését. Visolajsky megjegyezte, már több mint 3000 orvos írt alá egy nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy hajlandók lennének elállni a túlóráktól. A másik megoldásról, vagyis a tömeges felmondásról a következő napokban fognak tárgyalni. Azt a szervezet is elismerte, hogy egy szélsőséges lépésről lenne szó, ugyanakkor nem ez lenne az első Szlovákia történetében: 2011-ben az orvosok ugyanezt a megoldást választották. Akkor több mint 2400-an kapcsolódtak be az akcióba, és végül szükségállapotot kellett kihirdetni. Visolajsky elmondta, bízik benne, hogy ezúttal nem kell ilyen megoldáshoz folyamodniuk, de végső soron a kormányon múlik, hogy mikor kezdi komolyan venni az orvosok panaszait. (nar, TASR) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
