Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-01 / 76. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 1. | www.ujszo.com Zelenszkij nem hisz Moszkva ígéretének ÖSSZEFOGLALÓ Moszka/Kijev/Washington/ London. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke kijelentette, hogy az ostromlott Mariupol ágyúzása csak akkor ér véget, ha az ukrán csapatok megadják magukat. Putyin ezt az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telofonbeszálgetése során mondta kedd este - közölte a Kreml közleménye. A moszkvai közlemény nem sokkal azután látott napvilágot, hogy új műholdképek jelentek meg a kikötővárosban végzett pusztításról: a felvételek mutatják a rommá bombázott lakónegyedeket, és láthatók rajtuk a tüzelőállásban álló orosz tüzérségi ágyúk is a város szélén. A francia elnök török és görög képviselőkkel, valamint humanitárius szervezetekkel együtt mutatta be Putyinnak a város kiürítésének tervét egy videókonferencia részeként. Az orosz elnök azt felelte, hogy megfontolja a javaslatukat. Tűzsziineti javaslat Oroszország tegnap bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek tegnap helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan, hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt. A civilek először Berdjanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának. Az orosz védelmi minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának képviselői is. Mariupolt mindeddig nem tudta elhagyni a civilek zöme, és ezért a felek rendre egymást hibáztatták. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy Mariupolból több ezer embert erőszakkal telepített át orosz ellenőrzés alatt álló területre. Temetés parkokban Olekszandr Makrusin, a Kijev közelében fekvő, az ukrán erők által két napja visszavett Irpiny város polgármestere kijelentette, hogy az előzetes adatok szerint mintegy 300 polgári lakos és az ukrán fegyveres erők 50 tagja vesztette életét a településen. Hozzátette: azért nem tudnak pontos számokat az áldozatokról, mert amikor heves harcok dúltak a városban, az emberek az elhunytakat kertekben és parkokban temették el. Azt is állította, hogy a városba benyomuló orosz harckocsik átgázoltak az utcákon heverő holttesteken. Szavai szerint helybeli lakosok arról számoltak be neki, hogy amikor kijöttek az óvóhelyként szolgáló pincékből, az orosz katonák levetkőztették őket, és volt olyan eset is, hogy nőket bántalmaztak. Átcsoportosítás Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy átcsoportosította harcoló alakulatait. A szóvivő közölte, hogy a kiemelt célpontoknak megfelelően szervezték át haderejüket. „Mindenekelőtt azt a hadműveletet akarjuk befejezni, amelyet Donbassz teljes körű felszabadítására indítottunk” - fogalmazott a szóvivő. Az orosz delegáció korábban azt ígérte, visszafogják Kijev és Csenyihiv ostromát. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, a bejelentésekkel ellentétben szerintük Kijev fenyegetettsége nem szűnt meg, és hogy ukrán jelentések szerint továbbra is heves harcok dúlnak a főváros környékén. Ma újabb forduló Oroszország és Ukrajna ma folytatja a béketárgyalásokat - jelentette be az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához - tette hozzá. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette szerdán, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, hogy csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbasszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén. „Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át” - jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videóüzenetében. 500 milliós sególy Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segély ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége. „Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz” - mondta. Parancsot tagadnak meg Az ukrajnai háborúban harcoló, demoralizált orosz katonák parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, és véletlenül lelőtték a saját repülőjüket - mondta el tegnap Jeremy Fleming, a brit elektronikus hírszerzés (GCHQ) vezetője. Vlagyimir Putyin a jelek szerint nagyon rosszul ítélte meg az inváziót - vélekedett Fleming. „Egyértelmű, hogy tévesen mérte fel az ukrán nép ellenállását. Alábecsülte a tettei következtében létrejövő koalíció erejét és a szankciók gazdasági következményeit. Végül túlbecsülte hadserege képességét a gyors győzelem megszerzésére” - mondta a tisztségviselő. Megjegyezte: az orosz katonák híján vannak a fegyvernek és a harci morálnak, parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket. Fleming figyelmeztetett, hogy a Kreml megfelelő célpontokat keres kibertámadásokhoz, és zsoldosokkal akar új lendületet adni az ukrajnai offenzívának. Putyint fólrevezetik? Szerda este amerikai és EU-s tisztviselők is arról beszéltek, hogy hír-A 82 éves Lirisz Kolesznikova egy ukrán katona ölelésében. Az Idős asszonyt az orosz invázió 35. napján evakuálták az ukrán Irpiny városából. (TASR/AP-felvétei) szerzési információk szerint Vlagyimir Putyint félrevezethették saját hadseregének teljesítményéről. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Kate Bedingfield arról beszélt újságíróknak, hogy értesülésük szerint Putyin úgy látja, megvezették a hadsereggel kapcsolatban, és emiatt állandósult a feszültség az orosz elnök, illetve a hadsereg vezetése között. Bedingfield szerint Putyint a tanácsadói azzal kapcsolatban vezethették félre, hogy hogyan teljesít az orosz hadsereg, illetve hogy az orosz gazdaságot milyen mértékben sújtják a szankciók, mert a vezető tanácsadói is féltek elmondani az igazat. A Pentagon szóvivője, John Kirby is megszólalt, szerinte nyugtalanító hírekről van szó, hiszen ha Putyin nincs tisztában a tényleges információkkal, akkor kevésbé lehet elkötelezett a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Rubelben kell fizetni írásbeli tájékoztatást kért Olaf Scholz német kancellár Putyin elnöktől az orosz földgázszállítások elszámolási rendszerének tervezett átalakításáról egy szerdai telefonos megbeszélésen, amelyet az orosz államfő kérésére tartottak - közölte a német kormány szóvivője. Steffen Hebestreit közleménye szerint Vlagyimir Putyin elmondta, hogy aláír egy törvényt, amely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni. Ezt tegnap meg is tette, aláírta az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folytatott földgáz-kereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely a szerződések alapján rubelalapú fizetési rendszert ír elő. Ezt maga Putyin jelentette be egy videókonferencián. „Az ilyen országokból való partnereinknek világos és átlátható rendszert kínálunk: az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és holnaptól, folyó év április 1-jétől kezdve ezekről a számlákról kell majd fizetni a gázszállításokért” - mondta. Hangsúlyozta, hogy a fizetés ütemezésének megsértését az orosz fél a vásárló mulasztásának fogja tekinteni. Erre az esetre szankciókat helyezett kilátásba. „Nekünk senki nem ad el semmit ingyen, és mi sem fogunk jótékonykodni. Vagyis a hatályos szerződések le lesznek állítva" - közölte Putyin. (444, MTI, telex, hvg) Orbán: a vasárnapi választás tétje a béke vagy a háború Ma már nsm az a válaaztás tálja, hogy Magyarorazág „előre menjen, nem hátra”, hanem a báke vagy a háború - őrről Orbán Viktor magyar miniazterelnök az Origó intemetos portálon tognap megjelent inteijúban beazált. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyarországi baloldal a békára nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát. Budapest. A miniszterelnök rámutatott: a kampány kellős közepén szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy ilyen esemény vágta félbe a kampányt - fejtette ki a kormányfő. Kitért arra is: minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, a NATO erősebb. A múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba. A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie. A miniszterelnök azt mondta: ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába, Magyarország területén átengednék az összes, halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná. Magyarország csatlakozna ahhoz a csoporthoz, amely a NATO beavatkozását sürgeti ebben a konfliktusban. Ezért a választás tétje most béke vagy háború - fogalmazott, kiemelve: a baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát. A vasárnapi gyermekvédelmi népszavazás tétjét a kormányfő úgy fogalmazta meg: „rókát ne engedjük be a tyúkólba”. Közölte: ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek - mutatott rá, hozzátéve: Magyarország szabad ország, a felnőttek úgy élnek a törvények keretein belül, ahogy akarnak, senki nem akar rájuk tukmálni semmit, de egy védelmi vonalat mindenképpen meg kell húzni, és nem szabad, hogy ezen bárki átlépjen, ez pedig a gyermeknevelés kérdése. Kizárólag a szülők felelőssége az, hogy mikor milyen kérdéssel akarják szembesíteni, hogyan akarják egy boldog életre nevelni a gyereküket. Szerda este tartotta pécsi kampányzáró rendezvényét az ellenzéki öszszefogás. Az eseményen részt vevő Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azt mondta: „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”. A miniszterelnök-jelölt szerint 1956-ban a magyarok ugyanazt várták a Nyugattól, amit most Ukrajna, és „a mai napig emlegetjük, hogy magunkra hagytak”. Ezért szerinte erkölcsi kötelességünk együttérezni velük. Azt is mondta: Volodimir Zelenszkij (akit többször is Jeszenkynek nevezett) ukrán elnökkel Szijjártó Péter kijelentése ellenére még nem tudott beszélni: „Bár én nagyon szívesen beszélnék vele, és én nagyon szívesen elmondanám neki, hogy mi, magyarok velük vagyunk, értük érzünk, és nekünk is fáj, amikor őket ölik.” Márki-Zay szerint a legnagyobb bűn, hogy az emberek szívét mérgezi meg valaki. Szerinte a Fidesz azért gyűlölködik, mert lop, és mert el akarja kerülni a felelősségre vonást. Tizenkét év agymosás után szerinte a magyar nép ellenálló képességének jele, hogy az ország fele változást akar, és ezért áldozatot is hajlandó hozni. (MTI, telex)
