Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-01 / 76. szám

KULTÚRA www.ujszo.coml 2022. április 1. I 9 Életre keltett dokumentumok Jövő szerdán Kassán vendégszerepei az Élőkép Színház egy különleges családról szóló különleges előadással JUHÁSZ KATALIN Saját családtörténetét for­málta színdarabbá Bérezi Zsófia, a budapesti Élőkép Színház vezetője, annak az Angster Józsefnek a leszár­mazottja, aki Közép-Európa leghíresebb orgonagyárát ala­pította Pécsett. Az előadás április 6-án vendégszerepei a kassai Thália Színházban. Aki kíváncsi a legösszetet­tebb hangszer készítésének rejtelmeire és a mesterek ma­gánéletére, ne hagyja ki. Angster József filmbe illő kalan­dok közepette, tehetséggel és szorga­lommal felvértezve küzdötte fel ma­gát paraszti sorból Európa-htrű orgo­naépítővé. Szerencsére fennmaradt a naplója, amelyet ükunokája, Bérezi Zsófia felhasznált ebben a különleges darabban. Az Élőkép Színház előadásaiban a látványé a főszerep, az Angster re-ge­­nerációk ebből a szempontból kivétel, mivel itt sokkal több a szöveg. „Há­rom generáció vonul végig a darabon, de ez sem teljesen igaz, mert a nagy­­néném, Angster Judit már a negye­dik generációt képviseli, és szintén belekerült. O fizikusként akusztikára szakosodott, és orgonakutatással fog­lalkozik a mai napig, így kapcsolódik a családi hagyományhoz. Nagyapám vágya volt, hogy az orgonahangokat mérjék ki fizikai módszerekkel, mert az építésnél sok minden hagyományo­kon alapult, és nem volt tudományos magyarázat arra, miért szól az egyik síp így, a másik meg úgy. Ebben is, és a méretezésben is sokat segítettek a szakmának a nagynéném kutatásai. Orgona épül a színpadon (Fotó: Boldizsár Edit) De benne van a darabban Budavári Attila, Magyarország jelenlegi legna­gyobb orgonaépítő cégének alapítója is, akinek sok felmenője dolgozott az Angster-gyárban. Velük együtt vá­lik az előadás egy szövevényes ge­nerációs játékká” - mondta lapunk­nak Bérezi Zsófia, aki képzett drámai színészek helyett ezúttal is főleg tán­cosokat szerepeltet. Ők ugyanis ci­­vilebbek tudnak maradni, így hitele­sebben alakítanak mesterembereket, mérnököket. „Ez nem egy hagyományos színda­rab, nincsenek benne dialógusok. A szereplők nem egymáshoz beszél­nek, hanem felbukkannak és elkezdik mbsélni a saját történeteiket. Azért választottam ezt a módszer, mert an­nak idején nagyon szerettem hallgatni nagyapám történeteit, aki élvezete­sen mesélt. Ezt az érzést igyekeztem megragadni.” Bérezi Zsófia szerint ez az előadás nem való mindenkinek, illetve aki hagyományos színdarabra számítva ül be a nézőtérre, az vélhetően csa­lódni fog. Akit viszont érdekelnek a mérnöki munka részletei, kíváncsi rá, miben áll a kétkezi munka szépsége, hogyan jönnek létre a nagy dolgok, annak sokat adhat. És az is kiderül belőle, mi történt a második világ­háború után. A gyárat 1949-ben ál­lamosították, 1951-ben pedig végleg felszámolták. Akkori fiatal vezetőit - ifj. Angster Józsefet és Angster Im­rét - koholt vádak alapján elítélték és bebörtönözték. A drága gépeket kido­bálták az udvarra, ahol lassan meget­te őket a rozsda. A szocializmusban nem volt szükség új orgonákra, az el­lehetetlenített egyházaknak nem ma­radt pénzük a „klerikális hangszerre”. A gyár épületében egyebek mellett zászlórudak, katonai szekrények, ho­kedlik és koporsók készültek. Ebben a dokumentum- és fikciós elemeket vegyítő előadásban fontos szerepe van a zenének is. A felcsen­dülő orgonaműveket szintén Bérezi Zsófia válogatta, ügyelve arra, hogy hangzásban a puhább, romantikusabb Angster-orgonák hangszínét adják vissza a zenei részletek. De bekerült a darabba egy improvizáció is - Pá­­lúr János egy Pécsett készült hang­szert szólaltat meg. A látvány sem mindennapi, és természetesen nem csak beszélnek benne az említett tán­cosok. (Az előadás szereplői: Déri András, Kalmár Ákos, Szalay He­­ni, Molnár György és Dániel Attila). A legszebb látványelem pedig annak a pécsi emlékműnek a színpadi ins­tallációja, amely felhívja a figyelmet az egykor messze földön híres gyárra, és amelynek létrejöttét Bérezi Zsófia kezdeményezte. De hogyan és miért kerül az Ang­ster re-generációk a kassai Thália Színház színpadára? „Az volt a vágyam, hogy minden olyan városba elvigyük az előadást, ahol nagyobb Angster-orgona van. A kassai dómban található a gyár­ban készült 250. hangszer, és Kassa minden felsorolásban szerepel Pécs, Szeged, Kalocsa, valamint a buda­pesti Szent István Bazilika mellett. Évekig folyt az egyeztetés, a pandé­­mia alatt három dátumot is kitűztünk, de csak most sikerült tető alá hozni a vendégszereplést” - meséli a rendező, aki interdiszciplináris dokumentum­színházként határozta meg az előadás műfaját. Most, hogy már sejtjük, mit takar ez az első blikkre ijesztőnek tűnő címke, szorongás nélkül célba vehet­jük a kassai jegypénztárat. A hétvégén tartják a Grammy-gálát Bosch egyik fő műve a Szépművészetibe érkezett Olivia Rodrigo, a BTS és Billie Eilish is fellépnek a díjátadón, melyet idén is halasztottak a pandémia miatt - két hónap­pal az eredetileg tervezett idő­pontot követően tartják és el­ső alkalommal Las Vegasban. Kanye West nem lép majd fel, csupán a díjra esélyesként vesz részt a gélén. Vasárnap este, azaz közép-európai idő szerint hétfő hajnalban osztják ki az arany gramofonokat. A leginkább kiélezett harc a két fiatal énekesnő, Olivia Rodrigo és Billie Eilish között zajlik majd, akik egyaránt hét-hét jelölést kaptak. So­kak szerint Rodrigo tavaly május­ban debütáló albuma, a Sour, mely a könnyűzenei ipar elmúlt évének egyik legnagyobb dobása volt, el­viheti a négy főbb díjat is - ez utol­jára pont Billie Eilish-nak sikerült 2020-ban. A legnagyobb várakozás azonban Jon Batiste nevét övezi. A New Orle­­ans-i származású jazz-, blues- és roc­kzenés? és zeneszerző a nagy megle­petése lehet ennek a gálának, hiszen, bár kapott már Oscar-díjat film­zenéért (mégpedig a 2020-as Lelki ismeretek című animációs produk­ció zenéjéért), Batiste nem tartozik a könnyűzene világának szupersztárjai közé, akiket az Amerikai Lemeza­kadémia hagyományosan kitüntet a figyelmével. We Are című albuma Jon Batiste lehet a gála nagy nyertese márpedig a legtöbb, tizenegy jelölést zsebelhette be, és a zenei mezőny egyik legizgalmasabb színfoltja. Jus­tin Bieber, Doja Cat és H.E.R nyolc­nyolc jelöléssel sorakoznak Batiste mögött, míg az énekes-rapper Lil Nas X öt jelölést kapott, köztük az év al­buma díjára is esélyes: Az este programját természetesen már hónapok óta tárgyalják a szerve­zők az előadókkal, és a teljes műsor már hetekkel a gála előtt összeáll. Mostanra tudjuk, hogy Olivia Rod­rigo, a BTS, Billie Eilish és Lil Nas X is fellépnek majd, és azt is, hogy (Fotó: Shutterstock) Kanye West nem. Az énekes mene­dzsere és producere szerint a szer­vezők pár nappal ezelőtt közölték a > rapper stábjával, hogy mégsem szá­mítanak az előadó produkciójára a díjátadón: a döntést a sztár közössé­gi médiában való problémás visel­kedésével indokolták. Az Instagram ugyanis 24 órára leállította Kanye West profilját, miután olyan videót töltött fel, melyben gúnyt űzött volt felesége, Kim Kardashian élettársá­ból, Noah Trevorból, ezzel sértve a közösségi média gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait. (hk) A németalföldi mester, Hie­ronymus Bosch művészetét mutatja be a Szépművésze­ti Múzeum április 9-től láto­gatható kiállítása. A kiállítás egyik fő darabja, a Bolondok hajója már megérkezett a pá­rizsi Louvre-bél. Menny és pokol között címmel ez lesz Közép-Éurópa valaha volt leg­nagyobb kiállítása Bosch műveiből és művészetéről, de a teljes nemzet­közi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelen­tősebb Bosch-tárlatának ígérkezik. A Bolondok hajója a héten érke­zett meg a múzeumba. A kicsoma­golás során Baán László, a Szép­­művészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a nagyszabású ki­állításra félszáz köz- és magángyűj­teményből érkezik remekmű, ösz­­szesen kilencven műalkotással ta­lálkozhat majd a közönség, ebből tíz saját kezű Bosch-kép lesz látha­tó a tárlaton. Az egész fennmaradt Bosch-életmü egyébként alig több húsz festménynél. A Bolondok hajója erősen meta­forikus festmény, amely egy mu­­latozókkal teli csónakot ábrázolva mutat rá az esztelenül a romlás felé haladó emberiség végzetére. A kép rengeteg utalást, szimbólumot rejt: szembetűnő például a Bosch által gyakran megfestett bagoly, amely a németalföldi festőnél a gonoszság erőinek képviselője. (MTI, szepmuveszeti.hu) Baán László bemutatja a Bolondok hajója című festményt (Fotó: MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom