Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-28 / 97. szám
HALAK-VADAK ■ 2022. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com A vadászat fontos hagyományunk POLQvmrm WmSTWo ■pr wm , 'smroKNA omoyí / csallokozcsutoktok, 0911794 055 SKOLSKY RAD S12 Kálmán Zsolt vásárúti vadász, immáron kétgyermekes családapa, mindig is rajongott a természetért és az állatokért. Már fiatalon eldőlt tehát, milyen hobbit is választ majd magának. Sok fontos szakirodalmat elolvasott, a legfontosabb dolgokat, a vadászok etikettjét, a nagy múltú hagyományok tiszteletét és a közösségbe vetett mély hitét mégis idősebb társaitól tanulta meg. (Fotók: Kálmán Zsolt archívuma) rületre, ha lőtt is a puskájával, akkor hányat lőtt és találatkor milyen vadat ejtett el. Említettem korábban a közösségi munkákat. A helyi szervezet az összes falusi rendezvényen aktívan részt vesz és pénzt is gyűjt. Fontos a közösségformálás is, ahogy például a halászoknál is szokás, változatos programok szervezése, ahol a család többi tagja is részt vehet, a feleségek és gyermekek is egyaránt, hiszen az ő életükre is ugyancsak hatással van a családfő vadász hobbija. Mind tudjuk, hogy nagyon fontos az otthoni támogatás. Az előző vezetőség részéről például egy nagyon szép geszms volt, amikor a kötelező évzáró gyűlés végeztével a vadászpároknak egy kis ünnepséget szerveztek, közös vacsorával és zenével. A kártékony vadak elleni védelem is nagyon fontos feladatunk, a rókák, nyestek és borzok kilövése. Káros még az újonnan megjelent aranysakál is, ami egészen Szerbiából, Bulgáriából, Magyarországon keresztül jött át hozzánk és hasonlóan veszélyes a vadállományunkra. Próbálkoztunk korábban fácánok tenyésztésével, de ez sajnos számos akadályba ütközött, ugyanis a később kilőtt darabszámában továbbra sem láttunk növekedést. Hiába engedtük szabadon őket, valami miatt nem maradtak meg. Ennek oka lehetett bármelyik káros vad, ugyanis ezek a nevelt fácánok nem félnek semmitől, nincs meg bennük az az ösztön, hogy elmeneküljenek. Valamint a modern mezőgazdaság egyre nagyobb térnyerése is szintén az okozója lehet. A hatalmas méretű haszonjárművek elijeszthetik és elüthetik őket. Esedeg betegség is okozhatja, amit még bent kap el a neveidében, majd amint kikerül, az összes többit is megfertőzheti. Sokszor hatástalan a gyógyszeres kezelés is. Fontos tevékenységnek számít még az orvvadászok elleni fellépés, a nyúlvakcinázás, amivel a nyúlállomány növelésére törekszünk, a szemétszedés, illetve a közös területek takarítása, valamint a fácánok nevelése esetén a napi gondozói feladatok. Kicsit kellemesebb kötelesség a vadászbál szervezése, de ez is főleg aktív munkából és nem csak szórakozásból áll. Nem feledkezünk meg a fiatalabb generációkról sem. Rendezvényeinken és magánszemélyként is folyamatosan igyekszünk bemutatni és szemléltetni is a vadászat szépségét. Mi az, ami minden nehézség ellenére továbbra is élteti önben a vadászat szeretetét? A vadászvizsgával, vagy bármely más státusz megszerzésével sem változott bennem semmi. A lényeg ugyanaz: a természet és az állatok végtelen tisztelete és szeretete az igaz vadász tízparancsolata szerint. Kurthy Judit Mi lesz a sorsuk a trófeáknak? Az elejtett és elhullott állat agancsos koponyacsontját, a trófeát, megfelelően előkészítve a vadászgazdának adják, aki továbbküldi a Szlovák Vadászkamara járási illetékeseinek. Itt a trófeát a CIC Nemzetközi Trófeabírálat alapján pontozzák, majd bemutatják az évente megrendezett Bősi Vadászkiállításon az elejtő vadász nevével együtt, ahol arany, ezüst, vagy Mikor kezdődött a vadászat iránti szerelme? Gyermekkorom óta szeretem az állatokat és a természetet. Nem is annyira a fegyverek vonzottak, hanem sokkal inkább az állatok viselkedése, a róluk való gondoskodás. A vadászat maga a mai világban már inkább csak egy hagyomány. Mekkora a jelenlegi vadállomány Vásárúton és környékén? A régi öregek szerint évente átlagban 70-80 példányos fácán- illetve nyúlteríték volt a jellemző. Ma viszont a téli hajtáskor jó, ha 4-5 nyulat vagy fácánt lövünk. A nagyvad itt a környéken már nagyon ritka. Miután a bősi erőmű megépült és az összefüggő erdős területek nagy részét kiirtották, a nagyvadaknak, főleg a vaddisznóknak új élőhelyet kellett keresniük. Az apróvad miért kevés? Véleményem szerint a mezőgazdaság az oka. Az erős permetszer, amit a táplálékkal együtt bevisznek a szervezetükbe, a kis testméretük miatt sokkal károsabban hat rájuk, így hamar a pusztulásukhoz vezethet. Emellett hiányoznak a szélfogó bozótosok, ahol megbújhatnának. Korábban nem így néztek ki a területek. Bőven voltak olyan élőhelyek, ahol minden állat, apróvad és nagyvad is egyaránt megtalálhatta magának a legmegfelelőbb élőhelyet. Van a vadászoknak érdekképviselete, ahol a terület- és a vadvédelem érdekében felszólalhatnak? Ez nálunk kissé nehézkes, ugyanis a fold többnyire magánkézben, vagy a helyi szövetkezetek irányítása alatt van, ezért lényegében azt tehetnek a területeikkel, amit akarnak. Magyarország egy jó ellenpélda erre. Ott komolyabb törvényi szabályozás van a területek védelmére. Itt a környéken például nincs nagy összefüggő földterület a sok autóút miatt. Ezért rengeteg az elütött állat. Évente minimum 20 őz hullik el így. Minden évben van egy kilövési terv, ami központilag engedélyezett. Ez Vásárúton körülbelül 8-12 őzbakot, 12-16 őzsutát jelent. Ekkor hiába jön ki a vadszámláláskor egy adott egyedszám, ha már húszat elütöttek, akkor mi már egyet sem lőhetünk. Mi történik a gázoláskor elpusztult állatokkal? Minden esetben értesíteni kell a rendőrséget, ez a legfontosabb. Ekkor hívják a terület hivatalos vadászgazdáját és vágy ő, vagy egy általa kiküldött helyi vadász gondoskodik a tetemről. bronz besorolást kaphat. A trófeák a kiállítás végeztével kerülhetnek csak vissza a vadászokhoz. Önöknél hogy működik a helyi vadászszervezet? Elsősorban a területről és az állatokról való gondoskodás, valamint a helyi fesztiválokon és falunapokon való aktív részvétel a feladatunk. A helyi szervezet működése önkéntes alapon történik, ennek ellenére a jelenleg működő pontrendszer miatt most sokan elvesztették tagságukat, köztük én is, amit nagyon-nagyon sajnálok. Valójában a vadászat szeretete az, ami leginkább összetart bennünket. Szeretnénk tehát, ha ezeket az önkéntes munkánkat továbbra is végezhetnénk. Ez nemcsak az állatok és a földterület érdeke, hanem közös érdek is. Vadászati hagyományaink megőrzése mindannyiunk számára kiemelkedően fontos. Melyek azok a rendszeres feladatok, amelyeket a vadászok végeznek? Az etetések például. Pontosan látjuk, hogy mennyi táp fogyott egy-egy területeken. Minden hétvégén megyünk, általában vasárnap. Az autómban mindig van 3-4 zsák, amit megtöltök gabonával, és ezt viszem ki. A területeket megosztottuk egymás közt, hogy ki, hova megy. Emellett vizsgával is rendelkeznünk kell. A vadászok vadászvizsgával, a gazda vadászgazdavizsgával, a vadőrök pedig vadőrvizsgával és így tovább. A szlovák vadásztörvény meghatározza, hogy egy adott alapterületre mennyi vadász juthat. Tevékenységeinket folyamatosan regisztráljuk. A vadászházban található adminisztrációs naplót kötelezően vezemünk kell. Ezekben szerepel, hogy ki, mikor, miért ment ki az egyes lesekre, vadászteDP220253 FELELŐS SZERKESZTŐ: Nyerges Csaba. REKLÁMMENEDZSER: Turza Kata. E-MAIL: katarina.turzova@duelpress.sk . TELEFON: 0918 631 884. SZERKESZTŐSÉG: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó-Tavak, halászat, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. E-MAIL: ujszo@ujszo.com
