Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-04 / 78. szám
www.ujszo.coml 2022. április 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Előre Ha lesz gáz, félhetünk tovább, hogy mi lesz, ha nem lesz VERES ISTVÁN _ ppen eltűntek a vadludak a FT' nádas mellől, amikor Bandika és Ervin megtudták, ^ hogy hamarosan vagy lesz gáz, vagy nem. A nádas mellett sétáltak, ugyanis kedvelt elfoglaltságuk volt, hogy a tavaszi természet látnivalóit nézegetik. „Valószínűleg öregszünk”, jegyezte meg Bandika. Húszéves koromban egyáltalán nem érdekelt a tavasz. Most meg már, ennyi iksszel a hátam mögött, mindig mutat valami érdekeset. Hová lettek például a vadludak? Hisz itt voltak egész télen. Elhúztak északra, felelte Ervin. Bandikénak nem fért a fejébe, minek megy valaki a hideg északra épp most, amikor már kezdenek jobb idők lenni. Hát tudja - folytatta Ervin előre mennek ők is, nem hátra. Látott már vadludat hátrafelé repülni? Nem látott. Na ugye. Bandika képtelen volt megemészteni a választ. Ervin végül életvezetési tanácsokkal vigasztalta. Hagyja már őket, na. Ne gondoljon annyit rájuk. Nekik arra van az előre, és kész. Nem érthetjük mi ezt, ahhoz nekünk is vadludaknak kéne lennünk. Szeretne vadlúd lenni? Nem szeretnék - felelte Bandika, mielőtt visszaértek a faluba. Éppen kikérték a Tartózkodó Tarisznyarák pultjánál az üveges fácánt, amikor a Dankó rádió bemondta, milyen eredménnyel zárult a magyarországi parlamenti választás. „Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz. Nem várok választ mástól, hogyha te felelsz” - kezdődött egy újabb zenei blokk a hirek után Korda Györggyel. Teltek a percek, a fácánok lassan, de biztosan elhagyták addigi otthonukat. A gázról nem mondtak semmit. Gyanús ez nekem - méltatlankodott Bandika. Ervin sem adta fel, tovább vigasztalta. Hisz mit aggódik már anynyit. Megmondták világosan, hogy vagy lesz gáz, vagy nem lesz gáz. Mit nem ért ebből? Ha lesz gáz, félhetünk továbbra is a gázszivárgástól, ha meg nem lesz, örülhetünk annak, hogy nincs több gázszámla, meg félhetünk attól, mi lesz helyette. De ha rám hallgat, nem fog félni, hiszen előre megyünk, nem hátra. Bandika megköszönte a biztatást, de úgy döntött, mégis inkább marad aTélelemnél. Azt már kipróbáltam, és hát olyan időket élünk, hogy nem fogom ajárt utat elhagyni a járatlanért. Ezzel azt akarja mondani, hogy jobb a biztos rossz, mint a kérdőjeles? - fordult felé Ervin, miközben a fácán maradéka is elhagyta a zöldesen csillogó palackot. Nem szoktam én ilyeneken gondolkodni, sóhajtott Bandika, majd hozzátette, hogy egyelőre nem is tervez semmi ehhez hasonlót. Meg hát, ha engem kérdez, tudtam én ezt már előre, a múlt héten. Ervin felkapta a fejét. Csak nem jóslóálma volt? Pontosan az - szorította össze a szemhéját Bandika. Elmesélte, hogy szerda éjjel Taylor Hawkinsszal, a Foo Fighters nemrég elhunyt dobosával álmodott, aki elárulta neki, hogy minél gyakrabban vesz valaki levegőt, annál hamarabb meghal. Ezért nem szabad sehová sem sietni. Sem előre, sem hátra. A szerző a Vasárnap munkatársa Putler (TASR/AP-felvétel) Háborús bűnök miatt elfogatóparancs kiadását sürgetik Putyin ellen Carla Dal Ponte háborús bűnökkel foglalkozó volt ügyész felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen - írta az AFP. „Putyin háborús bűnös” - szögezte le a Le Temps svájci lapnak adott interjújában a 75 éves del Ponte. A nyugalmazott svájci ügyésznő korábban Ruandában és a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök ügyében is nyomozott, évekig az ENSZ szíriai háborúban elkövetett jogsértéseket vizsgáló bizottságában is dolgozott. Most azt hangsúlyozta, a Putyin elleni elfogatóparancs kiadása jelezné, hogy „megtörtént a nyomozati munka”. „Ez az egyetlen létező eszköz, amely lehetővé teszi a háborús bűnök elkövetőjének letartóztatását és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítását” - mondta a Le Tempsnek. Del Ponte elismerte, hogy az elfogatóparancs nem feltétlenül jelenti azt, hogy Putyint őrizetbe is vennék. „Ha Oroszországban marad, akkor sosem tartóztatják le. Viszont lehetetlen lenne elhagynia országát, és erős jelzés lenne, hogy sok állam ellene van.” A hágai Nemzetközi Törvényszék volt főügyésze tapasztalataira hivatkozva azt is kijelentette, van remény rá, hogy ahogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt is sikerült nemzetközi bíróság elé állítani, egyszer majd Putyin is a hágai bíróság elé áll háborús bűnök elkövetése miatt. (TASR/AFP) Az éhes bolygó BRAUNSTEINER KRISTÓF Tankok szántják és vér áztatja, harcmező az ukrán búzamező. A Föld egyik éléskamrája. Az oroszok már megint a spájzban vannak. Ráadásul a járvány és a drágulás leállította a műtrágya- és permetgyártást, ezek nélkül pedig a mostani mezőgazdasági módszerekkel lehetetlen élelmezni a bolygó lakosságát. Veszélyben a világ élelmiszer-ellátása. A fosszilis nyersanyagok árával együtt a műtrágyák és permetek ára is drasztikusan nőtt az elmúlt két évben, és már a háború kitörése előtt is éhínséget jósoltak a gazdasági elemzők a világ egyes részein. A helyzet még rosszabb lehet. Hogy miért? Több oka is van, az egyik az ammóniahiány - szintén az energiahordozók magas ára miatt. Az ammónia az alapja az ureának és más nitrogénműtrágyáknak. Számos európai ammóniagyár azért csökkentette - néhány teljesen le is állította - a termelését, mert az ammónia előállítása nemcsak sok energiát igényel, hanem a földgáz az egyik kiindulóanyag is az előállításnál alkalmazott Haber-Bosch-folyamatban. És még ha a közeljövőben jelentősen csökkenne is a földgáz ára (ami a jelenlegi helyzetben nem valószínű), akkor is tartósan stabil árra lenne szükség a gyártási folyamatok újraindításához, mert különben gazdaságilag nem érné meg. Mi több, az EU tagállamai az invázió előtt a műtrágya körülbelül 50 százalékát Oroszországból és Fehéroroszországból importálták, és ezt most szankciók nehezítik. Arról nem is beszélve, hogy a hajózási cégek a Fekete-tenger és az orosz vizek közelébe se engedik a hajóikat, mert a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítást a háború miatt. Márpedig éppen ezek a legfontosabb exportútvonalak. A dráguló kőolaj is mindenre hatással van, hiszen ez az egész vegyipar alapanyaga. Ha nincs kőolaj, vagy ha nagyon drága, akkor minden más vegyszer drágul. A permetek is. Permet és műtrágya nélkül pedig már nem lehet konvencionális földművelést folytatni. További komoly probléma, hogy éppen a világ legnagyobb (Oroszország) és ötödik legnagyobb (Ukrajna) gabonaexportálója áll háborúban. Bár az oroszoknál eddig ez nem érintette közvetlenül a mezőgazdaságot, a szankciók miatt problémáik lesznek az exporttal. Az ukránok pedig nem tudják időben elvégezni a vetést, mivel a termőföldeket tankok szántják és rakéták záporoznak rájuk. De facto nem lesz mit exportálni. A gabonán kívül Ukrajna a legjelentősebb napraforgóolaj-exportőr is, de a háború miatt ez is leállt. Felmérések szerint ebben az évben 60 millió tonna ukrajnai gabona fog hiányozni a piacokról. Ez a kiesés pedig sok ember biztos halálát jelenti az arab világban, Afrikában és Ázsiában, mivel ők az ukrán gabona legjelentősebb felvevői. Ráadásul ezek az országok mostantól nyugati importra lesznek utalva, ami még rátesz egy lapáttal az áremelkedésekre a globális piacon. Ha mindez nem lenne elég, ott a klímaváltozás. Egyre gyakoribbak és egyre pusztítóbbak a szélsőséges időjárási jelenségek. És mivel a klímaváltozás - bármennyire a civilizációnk létét leginkább veszélyeztető tényező - nem aggasztja eléggé az emberiséget, a helyzet csak romlani fog. Mi lehet a megoldás? Kezdjük azzal, hogy ha az elmúlt két évtizedben politikusaink megfogadták volna a klímakutatók tanácsait és fokozatosan átálltunk volna a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra, valamint hallgattak volna az ökológusokra és érdemben szorgalmazták volna a mezőgazdaság átállását bio- és permakultúrás gazdálkodásra, akkor már réges-rég nem függnénk ennyire despotikus államok kőolaj- és földgázexportjától. De ez nem történt meg, mert a politikusoknak jólesett az a rengeteg euró, amit a lobbistáktól kaptak. De most már tényleg legfőbb ideje átállni. Ha gyorsan és céltudatosan cselekszünk, akkor átalakíthatjuk az európai mezőgazdaságot és energetikát úgy, hogy kevésbé függjünk a fosszilis nyersanyagoktól, és még a környezetünket és az egészségünket is kíméljük. A közeljövőt nézve pedig csak reménykedhetünk, hogy a magas élelmiszerárak ellenére nálunk senki sem fog éhen halni. FIGYELŐ íme az orosz Hitlerjugend Háborúellenes megjegyzései miatt feljelentették a tanárukat az orosz középiskola diákjai. Akárcsak a náci Németországban, amikor a Hitlerjugend tagjai, iskolás lányok és fiúk jelentették fel és vitették el tanáraikat, rokonaikat és nemegyszer szüleiket, ha nem azt hallották tőlük, amit a náci propaganda beléjük sulykolt. Irina Genova középiskolai tanárnőt letartóztatta az orosz rendőrség, miután diákjai feljelentették, mert háborúellenes megjegyzéseket tett - írta a Medúza független orosz híroldal. Az eset a dél-oroszországi Penza városában történt még március 18-án, Genova angol nyelvet tanít az iskolában. A diákok mobiltelefonnal fel is játszották, mit mond. A tanulók fel voltak háborodva, hogy a szankciók miatt meghiúsul a tervezett csehországi sportkirándulásuk, és kikérték a tanárnőjük véleményét. Ő pedig azt mondta, helyes, hogy az utazás elmarad, és ilyen dolgok addig fognak folytatódni, amíg Oroszország nem kezd el civilizáltan viselkedni. Az 55 éves nő emellett Észak- Koreához hasonlította az országot, és a „hivatalos véleménytől eltérő véleményt fogalmazott meg az ukrajnai háborúról”. Irina Genovát 5,1 millió rubelig (55 ezer euró) terjedő pénzbírságra vagy 10 év börtönbüntetésre ítélheti a bíróság. (tasr, úsz)
