Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-04 / 78. szám

6 I KÜLFÖLD 2022. április 4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Rakétákkal támadták Odesszát Több robbanás rázta meg tegnap reggel a Fekete-tenger partján fekvő Odesz­­sza városát, amelyek nyomán három helyszínen fekete füstfelhő emelkedett a magasba (TASR/AP-felvéteJ) 765 lakosnak sikerült magánjárművén elmenekülnie a lebombázott Mariu­­polból, és sikeresen elérték Zaporizzsját (TASR/AP-felvétel) Kaczynski a V4-ek együttműködéséről Varsó. Orbán Viktor miniszte­relnök az európai uniós színtéren soha nem hagyta cserben lengyel partnereit, Lengyelor­szág semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarország­gal, és folytatódni fog a visegrádi együttműködés is - hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski lengyel kor­­mányfohelyettes. A lengyel kor­mánykoalíciót vezető Jog és Igaz­ságosság elnökétől azt kérdezték egy interjúban, vajon az ukrajnai háború során tanúsított magyar álláspont „eltörli-e” az utóbbi évek lengyel-magyar szövetsé­gét. „Tekintsünk távolságtartással a dologra” - válaszolt Kaczynski. Az inteijú készítője felvetette: a magyar ellenzék azt állítja, hogy a visegrádi csoport halott, és Lengyelország megszakította a kapcsolatokat Magyarország­gal, amit erőteljesen kihasználnak a választási kampány hajrájában. Semmiképpen sem szakítjuk meg kapcsolatainkat - reagált erre Kaczynski, a visegrádi „csoport biztosan visszatér a hasznos működéséhez”. Egy másik in­terjúban Kaczynski nyitottnak mutatkozott arra, hogy amerikai atomfegyvereket állomásoztassa­­nak Lengyelország területén. (MTI) ISS: az oroszok kiszállnak Moszkva. Az orosz űrügynök­ség még nem árulta el, ponto­san mi lesz az űrállomáson, de a „normális kapcsolatok” helyre­­állítását a gazdasági szankciók feloldásához kötik. A Roszkosz­­mosz bejelentette, hogy az. Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók feloldásáig megszünteti a nyugati országok­kal folytatott együttműködést a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Dimitrij Rogozin, a Roszkosz­­mosz vezetője szerint hamaro­sanjelenteni fogják az orosz hatóságoknak, hogy a Roszkosz­­mosz szerint mikor fejezzék be az ISS-en belüli együttműködést az USA, Kanada, az EU és Japán űrügynökségeivel. (hvg) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Az ukrán had­seregnek „Kijev teljes tórsé­­góből" sikerült kiszorítania az orosz erőket - közölte szom­bat este Hanna Maljar, az uk­rán védelmi miniszter helyet­tese. Az oroszok ugyanakkor több rakétát lőttek ki Odesz­­szára: a Fekete-tenger part­ján fekvő kikötővárosban ta­lálat ért egy olajfinomítót. Az ukrán bejelentés szerint a fővá­ros körül mintegy 30 települést sike­rült visszafoglalni. Ukrán és nyugati források szerint egyre több bizonyí­ték van arra, hogy az oroszok vissza­vonulnak Kijevtől, és Kelet-Ukrajná­­ba csoportosítják át az erőiket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében arra fi­gyelmeztetett, hogy a visszavonuló orosz csapatok aknákat hagyhatnak hátra lakóházak, elhagyott felszere­lések, sőt, akár holttestek közelében. Az államfő szerint a visszavonulás nem jelenti azt, hogy enyhülne a há­borús helyzet, mert a távolból tovább­ra is mérhetnek rakétacsapásokat az orosz erők azokra a településekre, amelyeket most elhagytak. Kelet-Uk­­rajnában pedig heves harcokra lehet számítani - mondta. Az aknákkal kapcsolatos állítását független forrá­sok nem erősítették meg. Kivégezték a férfiakat A fővárostól északnyugatra lévő Bucsa településen tömegsírra buk­kantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg - közölték a helyi ható­ságok. Sajtójelentések szerint orosz katonák célirányosan kivégezték a férfiakat Bucsa településen. Tarasz Bezerovec ukrán újságíró, politikai elemző a Twitteren azt írta: a 16 és 60 év közötti férfiakat megölték, több megkötözött holttesten fej lövés nyo­maira bukkantak. A halott férfiak ci­vil ruhát viseltek, van közülük, akit megkötöztek, és védekezésre képte­len állapotban lőhettek agyon. Egyi­kük mellett a földön ukrán útlevelet találtak. Az AP amerikai hírügynökség tu­dósítója arról számolt be, hogy ukrán katonák drótok segítségével húzták be civilek holttesteit az utcákról, at­tól tartva, hogy a halottak közvetlen közelében aknák lehetnek. Motizsin faluban is több c.ivil holttestet talál­tak, egyes jelentések szerint a helyi elöljárót és családját végezték ki. Kigyulladt az olajfinomító Több rakétát lőttek ki Odesszára tegnap reggel: a Fekete-tenger part­ján fekvő kikötővárosban találat ért egy olajfinomítót, amely kigyulladt. Az oroszok így próbálják blokkolni a Mikolajiv térségében mozgó ukrán csapatok üzemanyag-ellátását. A he­lyi önkormányzat a Telegram-csa­tornáján elmondta, hogy a légvéde­lem több rakétát megsemmisített. Az EFE spanyol hírügynökség szemta­núkra hivatkozva azt írta, hogy lega­lább hat, különböző erősségű robba­nás történt, amelyek nyomán három helyszínen fekete füstfelhő emelke­dett a magasba. Áldozatokról egye­lőre nem tudni. Rakéták csapódtak be Ukrajna fekete-tengeri kikötőjébe, Mikolajivba. Menekülők Mariupolból Több ezer embernek sikerült el­menekülnie több, ostrom alatt lévő településről. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes közlése szerint Mariupolból 765 ember távozott szombaton saját járművével, Ber­­gyanszkból pedig csaknem 500 em­bert szállítottak el. Több Mariupol­ból elmenekült ember az AFP-nek elmondta: 15 kilométert vagy még többet kellett gyalogolnia, hogy el­hagyja a várost, mielőtt járművet ta­lált, hogy folytassa útját. Utazásuk 12 órás buszozással ért véget, amely számos ellenőrzőponton keresztül vezetett, mielőtt megérkeztek Zapo­­rizzsjába. Ez az út a háború előtt csak három óráig tartott volna. „Sírtunk, amikor elértük ezt a te­rületet. Sírtunk, amikor az ellenőr­zőponton katonákat láttunk ukrán jelzésekkel a karjukon” - mondta új­ságíróknak az egyik asszony, karján a kislányával. „A házam elpusztult. Láttam a fotókon. A városunk már nem létezik” - tette hozzá. Távoli álláspontok Az orosz-ukrán béketárgyalá­sok még nem haladtak eleget ahhoz, hogy meg lehessen szervezni a veze­tői szintű találkozót - írta tegnap a Telegramon Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán fél­lel tárgyaló orosz delegáció vezetője. Megyinszkij egyúttal hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja sem a Krím félsziget, sem a Donyec-me­­dence kérdésében nem változott. Az orosz és az ukrán tárgyalókül­döttségek többször találkoztak azóta, hogy Oroszország február 24-én há­borút indított Ukrajna ellen. Ugyan­akkor megbeszéléseiken nem értek el áttörést, és területi kérdésekben na­gyon távoli a felek álláspontja. Megyinszkij megjegyezte: Ukraj­na az utóbbi időben reálisabban áll a béketárgyalásokhoz. Rámutatott: az ország beleegyezett abba, hogy sem­leges lesz, nem tart nukleáris fegyve­reket, nem csatlakozik katonai tömb­höz, és nem fogad területén katonai támaszpontokat. Ugyanakkor jelezte: a Krím félsziget kérdésében, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Űk­­rajnától, illetve a kelet-ukrajnai sza­­kadár területek ügyében, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök febru­árban függetlenként ismert el, nem történt előrelépés. Megyinszkij elmondta: nem oszt­ja David Arahamija ukrán főtárgya­ló optimizmusát, aki szombaton az ukrán televíziónak azt mondta, hogy küszöbön áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozója. Megyinszkij szerint a tárgyalások ma videókonferencia keretében folytatódnak. (MTI, euronews) Alekszandar Vucsics hivatalban lévő szerb államfő tegnap Belgrádban szavazott az előre hozott parlamenti és el­nökválasztáson. A nyolc elnökjelölt közül a felmérések szerint a legtöbb szavazatra Vucsics számíthatott. A parla­menti választás legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) volt. A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedüli magyar pártként indult. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek 9 képviselője volt a belgrádi törvényhozásban. (TASR/AP-felvétel) •í4 >|5jk * ^ »‘•ES 3 I7JACAMKA KVTMJA 3A M3B0I1 1 nPEifCE/JHMKA Pp.rjyB/IMKK IHACAHKA KíTVlJA 3A H3BOP hapoahmx nOCJIAHHKA Macron a szélsőségek ellen mozgósított Nyolc nappal a francia elnök­választás első fordulója előtt a szélsőségek elleni mozgó­sításra kérte a választókat Emmanuel Macron francia államfő-elnökjelölt szomba­ton, az első és egyetlen vá­lasztási nagygyűlésén, ame­lyen 35 ezren gyűltek össze a Párizshoz közeli Nanter­­re-ban található Défense Aréna stadionban. Párizs. A francia elnök két és fél órás beszédet tartott a francia tévé­kommentátorok által a Super Bowl, az észak-amerikai profi amerikai­­futball-liga döntőjét idéző hangu­latban. Míg legfőbb riválisa, Ma­rine Le Len, a szuverenista Nem­zeti Tömörülés jelöltje a franciákat leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésekre építő kampányával járja az országot, a jelenlegi elnök első­sorban az elmúlt ötéves mandátuma szociális eredményeit helyezte elő­térbe. A felmérések szerint tovább­ra is Emmanuel Macron jelenlegi államfőnek van a legnagyobb esé­lye a győzelemre, de a.különbség a 3 százalékos hibahatárra csökkent közte és a 2. helyre jelzett Marine Le Pen között, s a 2. fordulóban a jelenlegi államfővel szemben - aki­nek 53 százalékot jeleznek a leg­frissebb közvélemény-kutatások - a szuverenista jelölt 47 százalékot érne el, ha most tartanák a vokso­lást. Az államfő-elnökjelölt a franci­ák vásárlóerejének javítására a fize­tésből élőknek 6 ezer eurós adó- és járulékmentes prémiumot ígért idén nyártól, a nyugdíjasoknak a mini­málbér 1100 euróra emelését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom