Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-25 / 94. szám
6 KÜLFÖLD 2022. április 25. | www.ujszo.com Állítsuk meg Oroszországot most! Egy megsemmisült tank egy része és egy leégett jármű az oroszok által támogatott szeparatista erők által ellenőrzött területen fekszik az ukrajnai Mariupolban (TASR/AP-felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Volodomir Zelenszkij bejelentette, Lloyd Austin, az USA védelmi minisztere és Antony Blinken, az USA külügyminisztere Kijevbe utazik vasárnap. Az ukrán elnök kijelentette, felfüggesztik a béketárgyalásokat, ha az oroszok végeznek Mariupol védőivel. Bár szó volt arról is, hogy személyesen az Egyesült Államok elnöke repül Ukrajnába, Joe Biden végül mégsem jön Európába, helyette Antony Blinken és Lloyd Austin tárgyal Zelenszkijjel. Biden igyekszik az eseményekhez közel maradni, Putyinnak azt üzente, az Ukrajna szövetségesei közötti egység nagyon erős, és Oroszország soha nem fogja tudni elfoglalni és uralni egész Ukrajnát. Guterrest bírálta A háború Ukrajnában folyik, Moszkva utcáin nincsenek holttestek. Logikus lenne először Ukrajnába menni, megnézni az ottani embereket és a megszállás következményeit - bírálta Zelenszkij az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest, miután kiderült, hogy a diplomata előbb az orosz vezetéssel egyeztet Moszkvában, csak utána repül. Kijevbe. A konfliktus kirobbanása óta az ENSZ vezetője alig egyeztetett bármelyik féllel, Putyin nem volt hajlandó eddig találkozni vele, miután Guterres azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ alapokmányát. Guterres kedden találkozik Putyinnal, csütörtökön Zelenszkijjel. Gyerekgyilkosok Zelenszkij hétvégi beszédében úgy fogalmazott, a nácik csináltak olyat korábban, amit az oroszok most Mariupolban. Az elnök emlékeztetett, hogy napról napra új tömegsírokat fedeznek fel a városban, ahova a város lemészárolt lakosságát temették. Az ukrán elnök utalt a szombati odesszai rakétatámadásra is, amelyben nyolcán meghaltak, köztük egy pár hónapos csecsemő, valamint édesanyja és nagymamája is. Mit ártott Oroszországnak ez a kislány? - tette fel a kérdést az ukrán elnök, majd ígéretet tett arra, hogy mindenkit azonosítani fognak, aki részt vett az odesszai támadásban, azokat is, akik kiadták a parancsot, és azokat is, akik végrehajtották. Szűrőtáborok Zelenszkij beszélt továbbá az oroszok által felállított szűrőtáborokról is. Az ukrán hatóságok információi szerint az oroszok a megszállt területeken elkobozzák az ukránok útlevelét és más személyazonossági okmányaikat, majd szűrőtáborokba viszik őket, ahonnan Oroszország különböző távoli városaiba deportálják őket. Zelenszkij úgy fogalmazott, ezekre a helyekre sokkal inkább illik a koncentrációs tábor elnevezés, majd rávilágított arra, hogy ezeken a pontokon gyerekeket is elvisznek Ukrajnából, abban a reményben, hogy elfelejtik, hol születtek, honnan származnak, hogy aztán orosz identitással nőjenek fel. Ä szűrőtáborok létezését az oroszok sem tagadják, igaz, ők azt állítják, hogy a táborok a humanitárius segélyprogram részei. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma azt közölte, hogy Oroszország ukrán civilek besorozását tervezi a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja régiókban, de nincs kizárva hasonló a Krímen és Donbaszban sem. A brit védelmi minisztérium világossá teszi, hogy ha Oroszország ukrán civileket vet be a saját fegyveres csoportjainak soraiban, még akkor is megsérti a Genfi Egyezmény 51. cikkét, ha az orosz törvények legitimnek tekintenék a gyakorlatot. Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, kormánya továbbra is élen jár abban, hogy öszszegyűjtsék az oroszok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékait. Látni szeretnék a napot Egy videó terjed a közösségi médiában, több forrás megerősítette, hogy a felvételeket a mariupoli Azovsztalban tartózkodó katonák készítették a velük együtt rekedt civilekkel. Gyerekek szólalnak meg, a helyzethez képest bizakodó hangulatban. Elmondják, az ostrom napjaiban apró kosarakat fonnak és mobiltelefonon játszanak. Telefonon játszottunk, de haza akarunk menni. Látni szeretnénk a napot - mondja egyikük. Az ukrán elnök kijelentette, ha Oroszország végez bárkivel azok közül, akik utolsóként kitartanak Mariupolban, vagy ha az oroszok nem tesznek le arról, hogy függetlenségi népszavazást vezényeljenek le a megszállt Herszon és Zaporizzsja vidékeken, Ukrajna felfüggeszti a béketárgyalásokat Moszkvával. Ha az embereinket megölik Mariupolban, ha álnépszavazást hirdetnek az új álköztársaságokban, Ukrajna nem vesz részt semmilyen tárgyalási folyamatban - szögezte le Zelenszkij, aki szerint a népszavazási folyamat a lehető legjobban hátráltatja a konfliktus diplomáciai rendezését Ez határozottan rossz lépés Oroszország részéről. Azt bizonyítja, hogy korábban minden, amiben a tárgyaló delegációk megállapodtak, csak fikció és politikai színház volt, nagyon rossz színészekkel. Húsvéti harcok Halálos áldozata is van a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkot ért orosz légicsapásnak — közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója vasárnap. Harcokat jelentettek Luhanszkból is, ahol ukrán források szerint nyolcán haltak meg légicsapásban. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó Telegram-üzenetben azt mondta, a harcok a környéken az ortodox húsvét beköszöntével sem csillapodtak, Luhanszk térségében a támadások hét templomot rongáltak meg. „Nehézfegyverzetre van szükségünk. Amint több fegyverünk lesz, higgyék el, azonnal visszafoglaljuk az ideiglenesen megszállt régiókat” - szögezte le Zelenszkij. Az elnök vasárnap a Kijevben tartott húsvéti misén az ostrom alatt álló Mariupolról kijelentette: „a falakat lerombolhatják, de nem lehet elpusztítani azt az alapot, amelyen harcosaink és az egész ország szellemisége nyugszik”. Mariupol elfoglalása kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország szárazföldi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. Vasárnap az ukrán hadsereg azt közölte, hogy Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített 60 kilométerre az orosz-ukrán határtól, Belgorod megyébe. Új brit szankciók Johnson telefonos megbeszélést tartott Zelenszkijjel, amelyen kijelentette, Oroszországnak számot kell adnia ukrajnai cselekedeteiről. Hozzátette: London ezért támogat minden olyan bizonyíték beszerzését, amely háborús bűncselekmények elkövetésére vall. Dominic Raab brit igazságügy-miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrég egymillió font értékű új brit finanszírozást jelentett be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak. A brit kormányfő beszámolt az ukrán elnöknek arról is, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat léptetett érvénybe az orosz fegyveres erők több vezetőjével szemben. A londoni külügyminisztérium előző nap jelentette be, hogy beutazási tilalommal és nagy-britanniai vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta Andrej Szergyukov vezérezredest, az orosz légideszant-alakulatok parancsnokát, Nyikolaj Bogdanovszkij vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, valamint Valerij Fljusztyikov vezérőrnagyot, az orosz hadsereg különleges műveleti alakulatainak parancsnokát. Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia jövő héten újból megnyitja kijevi nagykövetségét, ezzel is demonstrálva az ukrán néppel vállalt szolidaritását. A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy London további védelmi jellegű katonai segélyt ad Ukrajnának, páncélozott csapatszállító járműveket, drónokat és páncéltörő fegyvereket szállít az ukrán fegyveres erőknek. Zelenszkij köszönetét mondott Johnsonnak azért, hogy a brit kormány ukrán katonáknak nyújt kiképzést az Egyesült Királyság területén. Sajtókampány Putyin ellen A lengyel kormány Állítsuk meg Oroszországot most! címmel európai sajtókampányt indít annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökre - jelentette be szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Számos európai nagyvárosban kiragasztják a fenti szlogent tartalmazó óriásplakátokat, és a kampányt a közösségi médiában is népszerűsítik - fejtette ki a lengyel kormányfő egy szombati sajtótájékoztatón a varsói nemzeti stadionban. Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges hadműveletet készített elő háborús bűnökkel és népirtással, és Lengyelország azt szeretné, ha a plakátkampány „mindazok jajkiáltása lenne, akiket brutálisan meggyilkoltak az ukrajnai falvak és nagyvárosok utcáin”. Az orosz csapatok újraindították a légicsapásokat és megpróbálják lerohanni a mariupoli Azovsztal acélművet, a város védelmének utolsó bástyáját -jelentette ki szombaton a kijevi köztévében Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó. „Az ellenség megpróbálja elfojtani Mariupol védőinek ellenállását az Azovsztal térségében” - szögezte le az ukrán politikus. Felszabadulás orosz módra Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a napokban arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy az acélmű kivételével a várost „felszabadították”, Putyin pedig a kamerák előtt adta utasításba, ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ukrán becslések szerint 2000 katona és 1000 civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta, húzódó alagútrendszerben. A védelem a támadások ellenére kitart, és ellentámadásokat is próbál indítani. A védelmi tárca szóvivője szerint Harkivot „részben elzárták” az orosz erők, amelyek a várostól északnyugatra találhatók és délen is próbálják megerősiteni állásaikat. Az ország déli részén, az elfoglalt Herszon térségében, Herszon és Mikolajiv között igyekeznek megerősíteni állásaikat az orosz csapatok. Amerre csak megvetik a lábukat az orosz megszállók, ott visszaállítják a Lenin-szobrokat, amiktől pár éve szabadult meg Ukrajna. (MTI, 24.hu) Franciaországban tegnap tartották az elnökválasztás 2. fordulóját, közel 49 millió polgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat a posztján, vagy a szélsőjobbról indult kihívója, a belső uniós határok visszaállítását, a francia EU-hozzájárulás radikális csökkentését, a NATO katonai szárnyának elhagyását hirdető Marine Le Pen töltheti be a tisztséget a következő öt évben. A felmérések Macron győzelmét vetítik előre. (TASR/AP) Parlamenti választás Szlovéniában Vasárnap reggel Szlovénia-szerte kinyitottak a parlamenti választás szavazóhelyiségei, amelyekben csaknem 1,7 millió szavazásra jogosult szlovén állampolgár adhatta le voksát. Ljubljana. A szavazók a kétkamarás parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről döntöttek, egyéni jelöltre és pártlistára voksolva. A választáson 1471 jelölt és 20 pártlista szerepel. Az előrejelzések szerint a miniszterelnöknek, Janez Jansának vagy legfőbb kihívójának, az újonnan alakult Szabadság Mozgalom elnökének, Robert Golobnak nyílik lehetősége új kormányt alakítani. A Vecer és a Dnevnik napilap által a múlt héten készített felmérés eredménye szerint a szlovén pártok támogatottsági listáján első helyen továbbra is a Szabadság Mozgalom áll 26,3%-kal. A második helyen, szorosan mögötte, Janez Jansa miniszterelnök jobboldali Szlovén Demokrata Pártja (SDS) végzett 25,5%-kal. Őt követi a Baloldal (Levica) 8,8%-kal, a Szociáldemokraták (SD) 8,6, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 7,8 és az öt pártból álló új szocialista-liberális-zöld koalíció, a Kössük Össze Szlovéniát mozgalom 4%-kal. A többi mért párt nem éri el a 4%-os parlamenti küszöböt. A közvélemény-kutatások alapján önállóan egyik párt sem tud kormányt alakítani, koaliciós partnerre lesz szüksége. Janez Jansa megválasztása fontos Orbán Viktornak is. Nemrég kiderült, a magyar kormányhoz köthető üzleti körök a szlovén kormánypárt médiájának 1 millió eurós támogatásával segítették Jansa választási kampányát. Azóta már feljelentés is született az ügyben. A feljelentés szerint a NovaTV24-et, a Szlovén Demokrata Párt tévéjét magyar pénzből finanszírozták, ennek célja, hogy az orbáni médiabirodalom mintájára építsenek ki a párthoz lojális médiahálózatot, amelyet hirdetési pénzeken keresztül finanszíroznak. Jansa kormánya 2020 decembere óta próbálja a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával módszeresen kiéheztetni a szlovén közszolgálati médiát. (MTI, 444)
