Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-20 / 90. szám
www.ujszo.coml 2022. április 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Plüssrakéta Szokatlanul szolgálatkész eladó és illatosított papír zsebkendő VERES ISTVÁN _ ppen elsüllyedt a Moszk- T7> va cirkáló, amikor flans' dika és Ervin összefutott M mJ a Westend City Center szökőkútjánál. Bandika egy nehezebb cipővásárlás friss emlékét cipelte épp, Ervin pedig azon mélázott, vajon miért érzik egyes emberek szükségét még napjainkban is, hogy aprópénzt hajigáljanak a szökőkútba. Szerintem nincsenek érthetetlen dolgok, csak figyelmetlen és türelmetlen emberek - szisszentett fel egy dobozos Borsodit Bandika, szatyraival a szökőkút peremére rogyván. A második és a harmadik korty közt pedig elmesélte, hogy az imént olyan hozzáállást tanúsított irányába az egyik fiatal eladó, amilyet eddig nem tapasztalt. Kezdjük ott, hogy a cipővásárlás nem egyszerű feladat, főleg ha az ember férfinek született. Ezért is örvendetes, hogy a Jóisten az utóbbi években ekkora hatalmas cipőboltokat is teremtett nekünk, mint ez itt. Bemegyek, nézelődöm, válogatok, próbálgatok. Erre odajön a kishölgy és megjegyzi, hogy „itt azért rengeteg cipő van”. Mire én bólintok, hogy látom. Erre ő, hogy ennyiből azért kellene tudnom választani. Mire én, hogy persze, fogok is, de talán egy picivel több időre lesz szükségem. Erre ő, hogy mindenben ilyen nehezen választok-e. Mire én azt feleltem, hogy lovat könnyebben szoktam választani, de ez itt most cipőbolt. Erre bólintott, és azt mondta, jó, itt maradok”. Ervin megértőén bólogatott és megjegyezte, hogy a szokatlanul szolgálatkész eladó hozzáállásánál sokkal érthetetlenebb, miért gyártanak illatosított papír zsebkendőket. Vagy az, hogy miért árulnak Ukrajnában a játékboltokban plüssrakétákat. Nem az egykori űrrakéták stilizált változatát, amelyek a világűr nyújtotta határtalan lehetőségekre hívják fel az aprónép figyelmét, hanem a Javelin típusú páncéltörő rakéták plüssből készült másolatát. Ki ne szeretne a mai világban egy plüssrakétát szorongatva álomra szenderülni? - tette fel a kérdést Ervin, majd ismét a szökőkútban csillogó aprópénzt figyelte. Én meg arról álmodoztam mindig gyerekkoromban, hogy ha majd felnőtt leszek, plázában takaríthatok, és én lehetek az, aki a szökőkút tisztításánál kisöpri az aprópénzeket, mesélte könnyesedő szemmel Bandika, majd a szemétkosárba hajította a Borsodi kiürült pléhdobozát. Nem akarja viszszaváltani? Tizenöt cent - szólt rá Ervin. Itt még nem lehet, felelte Bandika. Hát igen - tette még hozzá. Minden álom nem válhat azonnal valóra, mert abból csak egy hatalmas keveredés lenne. Vagy kettő. A szerző a Vasárnap munkatársa Kifakadt az ukrán futballista Kemény, szókimondó nyilatkozatban ftólte el a Manchester City ukrán futballistája nemcsak Oroszországot, az orosz katonákat ás civileket, de azokat is, akik nem szólalnak fel az Ukrajna elleni háború miatt. „Ez egy rémálom. Az egész világot sokkolta, amit Bucsában műveltek. Iszonyatos dolgokat. Megölték a civileket. Megölték a gyerekeinket. Megerőszakolták a nőket és a lányainkat. Még a kutyáinkat is megölték, sőt meg is ették. El sem tudom mondani, mit gondolok róluk” - nyilatkozta a Guardiannek az orosz hadseregről a Manchester City ukrán futballistája, Olekszandr Zincsenko, aki Radomislből, egy Bucsához közeli kisvárosból származik. „Gyűlölöm őket mindazért, amit Ukrajnával és az ukránokkal tettek. És azokat is gyűlölöm, akik megpróbálják meggyőzni arról az orosz embereket, hogy ezek csak álhírek. Hogy mondhatnak ilyet? A halott ukrán civilek holtteste két hétig hevert az utcán. Ezért felelősséget kell vállalniuk” - tette hozzá, kijelentve azt is, ami Bucsában történt, az népirtás, az oroszok szándéka pedig az, hogy eltöröljék nemcsak az ukrán államot, de az ukrán identitást is. Zincsenko úgy véli, noha a háború előtt sokan azt gondolták, az oroszok és az ukránok egyformák, épp a háborúra adott reakcióik bizonyítják az ellenkezőjét. Az oroszok 60-70 százaléka Putyin pártján áll. A futballista elmondta, minden napja azzal telik, hogy olvassa a híreket, a focira nehezen tud koncentrálni „Már több mint hét hete tart a háború, és látszik, ahogy egyre több ember szokik hozzá ahhoz, micsoda brutalitások zajlanak a hazámban. Ne, ne, ne! Az emberek éheznek, haldokolnak, egyre több holttestet találnak, hogy lehetne így nyugodtnak maradni?” Épp ezért gondolja úgy, egyre hangosabban kell beszélni, „sőt: ordítani”, és nem érti, miért nem tesznek így többen. Ezért bírálja a némán maradó orosz sportolókat is: bár ő is látja, hogy a háború ellen felszólalókra börtön vár Oroszországban, de a focistáknak és hírességeknek hatalmas rajongótáboruk van. „El tudjuk képzelni, hogy ha mindegyikük egyszerre kitenne valamit az Instagramra arról, hogy ők is a háború ellen vannak, és véget kell vetni neki, mindanynyiukat letartóztatnák? Hát persze, hogy nem. Ezért szégyen, hogy nem mondanak semmit.” Zincsenko azt is mondta: „Már az orosz katonák se tudják, mit keresnek nálunk. Miért harcolnak? Kiért? Miért harcolnál valakiért, aki majdnem két hónapja egy bunkerben bujkál?” Szavait azzal zárta: „Ha bárki azt mondja, hogy »Én nem mondok semmit, hiszen úgyse tudok változtatni semmin«, az hatalmas, hatalmas hiba. Mert a másik lehetőség az, hogy hagyja, mindez folytatódjon úgy, ahogy eddig.” (hvg.hu) Az élet orosz olaj nélkül DUDÁSTAMÁS Sokakat meglepett az az eltökéltség, mellyel az Európai Unió tagországai gazdaságilag felléptek Oroszország ellen. Az unió az elmúlt években nem a gyors cselekvőképességéről volt ismert, ezért tényleg dicséretes, hogy már öt gazdasági szankciócsomagban sikerült megegyezniük a tagországoknak. A szankciók már elérkeztek az energiahordozók területére is, az EU négy hónap átmeneti időszak után teljesen leáll az orosz szén importjával is. Ezzel azonban eljutottunk ahhoz a kényes ponthoz, ahonnan már csak az orosz kőolaj és földgáz importjának leállításával lehet továbblépni. Ez viszont komoly szakítópróbának veti alá az uniós tagországok politikai egységét. A két energiahordozó közül jelenleg az orosz kőolaj importjának leállítása tűnik reálisabbnak. Kiszivárgott sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság már felvázolta az orosz olajembargó lehetséges menetét, és ezt a dokumentumot nemsokára a tagországok elé terjeszti. Ám jelenleg nincs meg az elfogadásához szükséges konszenzus, ami nem is meglepő annak fényében, hogy az egyes uniós tagországok nagyon különböző mértékben függenek az orosz olajimporttól. Az EU összességében olajszükségleteinek mintegy negyedét biztosítja be Oroszországból, de az uniós átlag hatalmas különbségeket takar. Szlovákiába nyersolaj kizárólag Oroszországból érkezik, de Lengyelország, Magyarország, Litvánia és Finnország nyersolaja szintén nagymértékben onnan származik. Ráadásul Szlovákia és Magyarország kőolaj-finomítói is uráli típusú kőolajat igényelnek, és ezek átállítása hosszú távú folyamat lenne. Nagyon fontos lesz, hogyan viszonyul a kérdéshez a német kormány. Németország vásárolja ugyanis a legtöbb orosz nyersolajat Európában, ami a teljes kőolaj-behozatal mintegy 30 százalékát teszi ki. A német kormánypártok megosztottak az orosz energiahordozók embargójával kapcsolatban, de minden egyes új ukrajnai tömegsír feltárásával erősödnek azok a hangok, melyek gyors orosz kőolaj- és földgázstopot sürgetnek. Ezzel szemben a német gazdasági szereplők óvatosságra intenek, mert az orosz olaj és a földgáz azonnali leállása hatalmas károkat okozna a német gazdaságnak. Ezt támasztotta alá a legfontosabb német gazdasági elemzőintézetek közös tanulmánya is: egy azonnali orosz földgázembargó mély recesszióba taszítaná a német gazdaságot. Ennek ellenére a kőolaj esetében a német kormány elszántsága valószínűbbnek tűnik, mint a földgáznál, ezt ugyanis könnyebb alternatív forrásokból beszerezni. Valószinűsíthető azonban, hogy Németország is több hónapos átmeneti időszakot tartalmazó fokozatos átállás mellett foglal majd állást. Még német támogatással is erősen kérdéses lesz az uniós egység megteremtése, hiszen Orbán Viktor már jelezte, hogy az orosz kőolaj és földgáz uniós embargója olyan vörös vonal, melyet a magyar kormány nem kíván átlépni. Ezzel az állásponttal azonban Magyarország egyre jobban magára marad, mivel még az eddig olyan óvatos tagországok is, mint Olaszország, Bulgária vagy éppen Szlovákia, egyre inkább hajlanak az orosz kőolajembargóra. A magyar álláspont ezért egyre kevésbé lesz fenntartható, de az uniós egység fenntartásához így is engedményekre lesz szükség. A végeredmény nagy valószínűséggel egy fokozatosan bevezetett embargó lesz, de Oroszország számára ez is jelentős pénzügyi veszteség, mivel 2022 végéig az Európába tartó orosz olajexport mindenképpen jelentősen visszaesik. Az ukrajnai háborúval Oroszország lerombolta régóta épített európai energetikai kapcsolatrendszerét, és a bizalom lassú helyreállítása csak a harcok orosz részről való azonnali leállításával képzelhető el. FIGYELŐ A franciák az olajembargó mellett Franciaország támogatja, hogy az európai uniós szankciók kiterjedjenek az orosz kőolaj importjára is - jelentette ki Bruno Ée Maire francia gazdasági miniszter. Hozzátette: látván, hogy mi zajlik Donbaszban, még fontosabb az újabb szankciók bevezetése. Le Maire hozzátette, hogy az utóbbi években Vlagyimir Putyin rezsimjének elsődleges valutája a kőolaj volt, és nem a földgáz, vagyis az import leállítása nehézséget okozna az ukrajnai háború finanszírozásában. Elmondta azt is, hogy Franciaország többször próbálta megygyőzni európai partnereit az orosz kőolaj importjának leállításáról, de „bizonyos országok” hezitálnak. (24.hu) Ukrajnára neveztek át egy spanyol várost A 7100 lakosú Fuentes de Anj dalucía ideiglenesen Ukrajnára j (spanyolul Ucraniu) változtatta a nevét. Az önkormányzat a helységnévtáblákat is lecserélte a városba vezető utakon, az egyes I utcákat ukrajnai városokról nevezték el, és ezeket a táblákat is I kicserélték. A polgármester így : 'most legtöbbször a Kijevi utcán : ad interjúkat, de van Odesszai i út és Mariupoli út is. „Világosan i ki akarjuk nyilvánítani, kivel ér: zünk egyet” -mondta Francisco Martinez polgármester. A kisvárosban gyűjtést is szerveztek, és bejelentették, hogy 25 ukrajnai menekültet tudnak befogadni hosszú távra, letelepedhetnek és lakást is adnak nekik. (Reuters, El Mundo)
