Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-20 / 90. szám
8 HÁBORÚ 2022. április 20. | www.ujszo.com Megkezdődött a sorsdöntő donbaszi csata Az orosz agresszorok hétfő estétől a keleti Donbasz régióban mintegy 480 kilométeres szakaszon indítottak átfogó támadást (TASR/AP) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz erők tegnap széles fronton támadtak Kelet-Ukrajnában egy átfogó offenzíva részeként, hogy átvegyék az ország keleti ipari központjának ellenőrzését. A donyeci offenzívát Kijev a háború új szakaszának nevezte. Bejelentette a mariupoli Azovsztal acélmű ostromát a donyecki milícia, a kikötőváros védői még ellenállnak. Putyin elnök kitüntette a Bucsában vérengző alakulatot. Az ukrán vezérkar közölte, az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják a Donyec-medencei régiót, és kísérletet tesznek arra, hogy áttörjék az ukrán védelmet a teljes frontvonal mentén. A fokozottabb támadások hétfőn este kezdődtek a több mint 480 kilométeres front mentén, Donyeck és Luhanszk régiókra összpontosítva, az oroszok több szakaszon próbáltak előrenyomulni, egyebek mellett a szomszédos Harkiv felől. A második legnagyobb ukrán város elfoglalása stratégiai szempontból azért lenne fontos, mert az ott állomásozó, onnan kitörni képes ukrán erők az izjumi hídfő utánpótlását fenyegetik. Márpedig a kijevi csatában az ukránok taktikája pont az ilyen utánpótlási útvonalak elvágása volt, amivel sikeresen megbénították az orosz offenzívát, mert a frontvonalba nem érkezett elég lőszer, ember és hadianyag a veszteségek pótlására. Washington szerint most 76 orosz harci egység, ún. zászlóalj-taktikai csoport van Kelet- és Dél-Ukrajnában, szemben a múlt heti 65-tel. Ez mintegy 50 000-60 000 katonát jelent. Ezekben az alegységekben egyszerre vannak jelen légvédelmi, páncélos, tüzérségi, helikopteres, műszaki és logisztikai elemek. Az ukrán vezérkar szerint hevesek a harcok a harkivi, izjumi és donbaszi fronton. Az izjumi hídfőbe egyre érkezik az orosz utánpótlás, itt második vonalat is kiépítettek a nagy hatótávolságú tüzérségi egységeiknek. Az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védvonalakon a szóban forgó területeken - erősítette meg Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó elmondta: elveszítették az ellenőrzést a 18 ezres Kreminna fölött, utcai harcok zajlanak a városban, a civilek evakuálása nem lehetséges. „Óráról órára romlik a helyzet, Kreminna a gonosz örkök irányítása alatt áll” - jegyezte meg. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó közölte, az ország délkeleti részén, Zaporizzsja térségében is megpróbáltak előrenyomulni az oroszok. Az ottani műveletekben mintegy tízezer orosz vesz részt. Menekülésre szólította Luhanszk megye polgárait a helyi katonai közigazgatás. „Mentsék az életüket, hogy ne váljanak olcsó munkaerővé, vagy a megszálló erők mozgósítható ágyútöltelékévé. Az oroszok helyben kivégzik az ellenszegülőket. Nincs ideje merengeni, gyorsan kell dönteni. Menjenek” - üzente Luhanszk megye lakóinak az orosz offenzívára tekintettel Szerhij Hajdaj, a megye katonai közigazgatásának vezetője. Vasárnap és hétfő után tegnap sem nyitottak humanitárius folyosókat a civilek kimenekítésére Kelet-Ukrajna településeiről. Az új offenzíva tótje Egy koncentrált orosz offenzíva indult keleten, és mindkét fél tudatában van annak, hogy bárki nyeri is a csatát, az diktálhatja a háború jövőbeli irányát. Ukrajna máris komoly csapást mért Oroszországra azzal, hogy megakadályozta Kijev villámháborús elfoglalását. Ha az ukrán erők meg tudják állítani az oroszokat keleten is, az jelentősen megerősítené Ukrajna pozícióját a béketárgyalásokon - hacsak Vlagyimir Putyin elnök, sarokba szorítva, nem dönt úgy, hogy még tovább eszkalálja a konfliktust egy nukleáris csapás bevetésével. Oroszország számára ezzel szemben a Donyeck és Luhanszk régiót magába foglaló Donbasz ellenőrzésének megszerzése létfontosságú ahhoz, hogy viszszanyerje a lendületet a háborúban, amelyet az orosz csapatok számára kudarcok és veszteségek sorozata kísért. Az orosz siker keleten arra is felbátorítaná Putyint, hogy visszaküldje erőit északra, hogy befejezze az ország teljes megszállását, és megdöntse a kijevi kormányt. Nyugati tisztviselők szerint továbbra is ez az orosz invázió végső célja. Azovsztal móg ellenáll Bejelentette a még ukrán kézen lévő mariupoli Azovsztal vas- és acélmű ostromának megkezdését és a behatolást az objektum területére a donyecki „népi milícia”. Eduard Elképesztő anyagi károk Olekszandr Kubrakov, infrastruktúráért felelős ukrán miniszter szerint a február 24-én indult orosz invázió óta Ukrajna infrastruktúrájának akár 30%-a is megrongálódhatott vagy megsemmisülhetett. Ez nagyjából 100 milliárd dollárra rúghat. A miniszter hozzátette, az ország újjáépítése nagyjából két év alatt megvalósítható lenne, ha ehhez a szankciók útján a befagyasztott orosz vagyonelemeket használnák fel. Kubrakov közölte, eddig több mint 300 híd semmisült vagy rongálódott meg, több mint 8000 km utat kellett kijavítani vagy újjáépíteni. Ukrajna korábban nem ismertette a háború infrastruktúrára gyakorolt hatását. Az ukrán termőterület akár 3096-a is kieshet idén a gabonafélék, a napraforgó és a kukorica termeléséből, jelentette az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala. A termőföldek részben aknák telepítése, részben a rájuk hullott, fel nem robbant lőszerek miatt váltak alkalmatlanná, illetve egy részükön harcok folynak. Ez tovább fokozhatja az élelmezési válságot. (444, ú) Baszurin, a szakadár donyecki „népköztársaság” katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat. Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körülzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Mizincev felszólította őket, ne harcoljanak a „nácizmus” eszméiért. Kijelentette, az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását. Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője azt mondta, az Azovsztal acélműben, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. A mariupoli önkormánzat szerint nagyjából ezer civil, főként nők, gyerekek és idősek kerestek menedéket a harcok elől a város vas- és acélgyárában, az Azovsztalban, pontosabban az alatta lévő óvóhelyeken. 40 ezer embert deportálhattak Oroszországba Mariupolból. Ezt állítja Vadim Bojcsenko, a város polgármestere. A deportáltak számát a járási anyakönyvi hivatal adatai alapján ellenőrizték. Bármi áron kell Mariupol A március 4-én ostromgyűrűbe zárt, korábban 450 ezres kikötővárost az orosz hadsereg mostanra lényegében elfoglalta, az ukrán védők a hétvégére a város azovi tengerpartján álló hatalmas acélüzem, az Azovsztal területére szorultak vissza. Mariupol mindig is stratégiai fontosságú volt a február 24- én kirobbant orosz-ukrán háborúban. Sőt, már a háború kezdete előtt is, az ukránok pontosan tudták, hogy Moszkva egyik fő célpontja az Azovi-tenger kikötővárosa lehet, hiszen ha ezt megszerzik, létrejön az orosz szárazföldi összeköttetés a Krím felé. Ezért az ukránok évek óta erősítik a város védelmét - ez arra volt jó, hogy bő 50 napig tartsák magukat, de a város eleste már csak az egyik legkeményebb ukrán alakulaton és egy szinte tökéletesen védhető területen, az Azovsztal acélgyáron múlik. Mariupol bevételével két nagy skalpot is szerezhetne Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborúban. Maga a város megszerzése szárazföldi útvonalat jelentene a Krím felé, egyben Moszkva lényegében első nagyobb sikerét hozná, ami a közelgő május 9., vagyis a győzelem napja miatt külön kritikus pontnak számít, hiszen Putyin fel tudna valamit mutatni. Az utolsó ukrán kézen levő mariupoli terület, az Azovsztal orosz ellenőrzés alá vonása pedig azt jelentené, hogy sikerült a városból kifüstölni az oroszok által (részben joggal) neonácinak kikiáltott Azov-ezredet, ezzel a háború egyik okaként megjelölt nácitlanítás is részben megtörténne orosz szemszögből. Az óriási, 11 négyzetkilométernyi ipari területen fekvő acélüzem a rengeteg betonépületével, hatalmas kohójával és zegzugos, labirintust idéző szerkezetével kifejezetten a védőket segíti, ahogy az üzem alatt húzódó, a város több pontjával összeköttetést biztosító alagútrendszer is. A háború során először ez ellen a terület ellen vetették be az oroszok a Tu- 22M3 nagy hatótávolságú stratégiai bombázóikat, ám az nem opció, hogy a repülők segítségével porig rombolják az üzemet. Arra ugyanis szükségük lehet, ha megszerzik és megtartják Mariupolt. A háború előtti csúcsidőben az Azovsztal évi több mint 4 millió tonna acélt állított elő, egy ekkora üzemet nem dönthet romba Moszkva, főleg úgy nem, hogy a Szovjetunió felbomlása után is megérezték, hogy az üzem egy másik államhoz került. Kitüntetett gyilkosok Putyin orosz elnök kitüntette az egyik orosz alakulatot, amelyik nagy valószínűséggel részt vett a Kijevhez közeli bucsai mészárlásban Vlagyimir Putyin az elit alakulatoknak kijáró „őrség” (gvargyejszkaja) címmel ruházta föl a 64. gépesített lövészdandárt. Ez volt az egyik alakulat, amely Bucsa megszállásában részt vett, ukrán aktivisták szerint pedig az egység tagjai is részt vettek a város civil lakosainak lemészárlásában. A 64-es lövészdandár az Amur folyó és Habarovszk városa közelében található Knyaze-Volkonszkoje településen, a kínai határnál állomásozik, a személyi állománya nagyrészt mandzsu származású katonákból áll. Biden nem megy Kijevbe VolodimirZelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy hivatalosan is benyújtotta azt a kitöltött kérdőívet, amelyben Ukrajna tagságért folyamodik az Európai Unióhoz. Reményei szerint országa heteken belül tagjelölti státuszt kaphat. Ukrajna bízik benne, hogy már júniusban, az Európai Tanács ülésén tagjelöltté válhat. A kérdőívet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen adta át Zelenszkijnek, amikor április 8-án Kijevbe látogatott. Az Európai Unió elítélte, hogy az orosz erők polgári személyeket és létesítményeket bombáznak Ukrajnában. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: a háborús bűncselekmények elkövetői nem maradhatnak büntetlenül. Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese elmondta: egyelőre nincs a láthatáron humanitárius tűzszünet Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette: az ENSZ azt tervezi, hogy a napokban segélykonvojt indít Kelet-Ukrajnába. Joe Biden amerikai elnök jelenleg nem tervez ukrajnai látogatást, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felhívása ellenére sem - közölte a Fehér Ház. Az amerikai kormány arra összpontosít, hogy katonai felszerelést küldjön Ukrajnának. Ha a kabinet egy tagja Ukrajnába utazik, azt biztonsági okokból csak megérkezése után hozzák nyilvánosságra. Zelenszkij korábban felszólította Bident, látogasson el Ukrajnába, hogy első kézből tájékozódhasson az ottani helyzetről. „O az Egyesült Államok vezetője, és ezért kellene idejönnie, hogy megnézze” - mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában. Washington fontolgatja, hogy Lloyd Austin védelmi minisztert vagy Antony Blinken külügyminisztert küldi Ukrajnába. (MTI, tx, 444) Az új frontvonal közeli Kramatorszkból menekítik a civileket. Mentsék az életüket, meneküljenek - üzente Luhanszk megye kormányzója. (TASR/AP)
