Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-09 / 83. szám
www.ujszo.coml 2022. április 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Háború és béke Bekerülhetnének a vitrinbe a csatakürtök és harci dobok A magyar miniszterelnök végigháborúzza az életét. Háborúzik Brüsszellel, háborúzik Sorossal, háborúzik a libernyákokkal, és láthatóan akkor érzi elemében magát, ha a csatakürtök, harci dobok ütemesen szólnak. Most mégis elég volt két új fogalmat találnia a „Mit kell tenni a sokadik választás megnyeréséhez?” marketingszótárban ahhoz, hogy újabb kétharmadot szerezzen: „Béke és biztonság”, e kettő kell nekem, nem holmi „Szabadság, szerelem”. Orbán Viktor a választás előtti hetekben el tudta hitetni csaknem az egész néppel, hogy az ő személye az egyedüli garancia. Ha ő marad hatalmon, Magyarország nem sodródik háborúba, ha az ellenzék nyerne, az oroszok letarolnák az országot. Amikor kilépett a pódiumra április 3-án, látszott az arcán, hogy ő is elcsodálkozott azon, milyen óriási hatása volt a „Béke és biztonság” szlogennek. Nem lépett ki ugyanis közben a NATO-ból, nem választotta a semlegességet, ugyanannak a katonai tömbnek a tagja maradt, ami most is árgus szemekkel figyeli, hogy egyetlen orosz katona átlepi-e valamelyik NATO-tagország határát. Mert ha igen, teljes egységben fog fellépni a szövetség. Velünk együtt. E felől senkinek kétsége ne legyen. A békében és biztonságban ringatózás egészen az urnazárásig kitartott. A választás éjszakáján, amikor az újraválasztott kormányfő elmondta, hogy nemcsak az ellenzéket győzte le, hanem Brüsszelt, Sorost és minden ősi ellenséget, de még a legújabbat, az ukrán elnököt, Zelenszkijt is (ezen jót somolygott), ismét felzúgtak a csatakürtök, megszólaltak a harci dobok. Holott fontos lett volna átlapozni a „Sokadik megnyert választás utáni első teendők” marketingszótárát is, és legalább megpróbálni elhitetni a néppel, hogy újabb ciklusában a határon túli magyarok mellett egész Magyarország miniszterelnöke kíván lenni. Az ellenzéki szavazóké is, és azoké is, akik nem a hagyományos családmodellben élik le az életüket, és azoké a tanároké is, akik a döntés szabadságára akarják tanítani a gyerekeket, és uram bocsá, azoké a kis kíváncsiaké is, akik valódi kérdéseikre valódi válaszokat akarnak. Hát, ennek nyoma sem volt. Sokan érezhetik most úgy, hogy továbbra is „Csak a Fidesz!”, a többieknek pedig kívül tágasabb. Attól tartok, nem kevesen lesznek, akik élnek is ezzel a lehetőséggel. Ha már a háborúról és békéről van szó, mégis, a békességet talán Magyarország határain belül is meg lehetne teremteni. Első lépésként az agyonhasznált csatakürtöket, harci dobokat betehetné a vitrinbe a kormányfő, arany táblácskákon megemlékezve arról, hogy ezekkel nyerte a sokadik választást, és korrekt kapcsolatok építésébe kezdhetne mindazon társadalmi csoportokkal, amelyeket örök ellenségként kezel. Persze, úgy is lehet, hogy minden megy ugyanúgy, mint eddig, erős, kétharmados többséggel a háta mögött. Már tényleg semmi akadálya annak, hogy Andi és Lőrinc legyen az első magyar űrturista páros, az „istenadta” pedig nézhet fel a nagy, csillagos ég elérhetetlen magasságában kis pontként fölsejlő űrhajóra, és azt mondhatja, de szép! Búcsú a levélszavazatoktól vataSőin Péter A újabb fideszes kétharmad árnyékában némileg elsikr~y kadni látszik a levélszavazást övező két igen súlyos / M m botrány. A levélalapú voksolással kapcsolatban évek JL M m 4 óta felmerül az a (jogos) kritika, mely szerint nem etikus annak alkalmazása, hiszen a rendszer a Kárpát-medencei magyar kisebbségi szavazóknak kedvez, különösen az olyan csoportoknak, amelyek eleve a helyi kisebbségi magyar pártok, s ezzel összefüggésben nagyjából a Fidesz választói is - míg a globális magyar diaszpórát megfosztja attól a lehetőségtől, hogy hasonló módon szavazzon. Az alapproblémát két súlyos és szövevényes márciusi eset tetézte. A Szabad Magyar Szó portál által március 14-től felgöngyölített vajdasági fiaskó lényege a következő... A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „erőterébe” tartozó Concordia Minoritatis Hungaricae szervezet aktivistái - s nem a szerb posta alkalmazottai - kézbesítették a szavazási levélcsomagokat, s tulajdonképpen „felügyelték” annak kitöltését és elvitelét. Ha mindez nem lenne elég, Újvidéken például a helyi pártszervezet irodájában vagy a magyarországi támogatásból felépült Európa Kollégium portáján (!) is leadhatták az emberek a leveleket. Olyan jelenségekről van itt szó egyébként, amelyeket eddig is alkalmazott a VMSZ a vajdasági magyar szavazókkal szemben: közvetlen nyomásgyakorlás, személyes adatokkal való visszaélés alapos gyanúja, hűtlen „szavazatkezelés”, klientelisztikus rendszerek működtetése. A VMSZ kommunikációja nehezen kezelte az előállt helyzetet, s lényegében véve nem sikerült megnyugtató választ adnia a kétségekre. Március 30-án pedig újabb botrány robbant, amikor egy névtelen olvasó arról értesítette a Punctul román portál újságíróját, hogy kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett. A részben elégett iratok, úgy tűnik, a magyarországi ellenzékre leadott voksokat jelentettek. A levélszavazatok kezelése itt is egy párthoz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez kötődött, ám a szervezet funkcionáriusai leginkább provokációnak minősítették az esetet, míg a magyarországi ellenzék néhány képviselője az összes határon túli levélszavazat megsemmisítését követelte - köztük természetesen az efféle ügyekben rendre érzéketlen Gyurcsány Ferenccel. Látszik, hogy a helyzet régen rossz. A Vajdaság kapcsán egészen nyilvánvaló, hogy egy párt a lehető legtöbb módon próbált belefolyni a szavazási folyamatba, túlságosan nem is kell ragozni, mekkora skandalum ez. Nézzük azonban az erdélyi esetet, amely ebben a pillanatban még (sajnos) kevésbé egyértelmű, mint a vajdasági. Érdemes megnézni, hogyan fogalmazott Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa április 7-én a facebookos szerzői oldalán: „Akkor és azzal kap gellert a szavazólapok ügye, amikor a magyar állami média, az én nevem felhasználásával a román titkosszolgálatokat gyanúsítja a magyar levélszavazatok ügyével. Innentől kezdve a NATO-párti, Putyin-kritikus Románia és a Putyin-barát Magyarország diplomáciai konfliktusává válik az ügy”. írása alapján úgy látszik, a botrány egyik lehetséges kifutása, hogy az erdélyi magyarokra - akik körében a román társadalomhoz képest magasabb a putyini rezsim támogatottsága - nemzetbiztonsági kockázatként tekintsenek Romániában. Akárhogy van is, nem kell hétpróbás látnoknak lenni ahhoz, hogy úgy lássuk, a levélszavazási rendszer több oldalról is kórosan sérülékeny. Nem azért, mert ördögtől való a rendszer - akárcsak az egyszerűsített honosítás intézménye -, hanem mert pocsék minőségű a közéletünk és a politikai kultúránk. Emiatt minden további nélkül állítható az is, hogy egyenesen kártékony hatással van a magyar-magyar kapcsolatokra, amelyet egy magyar kormány sem tudott jóleső és széles körű kompromisszumok árán rendezni 1990 óta. Ebben a folyamatban mindig a szűk körű hatalomittas szempontok játszottak főszerepet, az önálló, önellátó és teljes demokratikus életet élő közösségek építése pedig talán sosem volt igazán napirenden. Ezért kellene egyebek mellett búcsút vennünk a levélszavazatoktól, ha már a politikai elittől a jelek szerint nem tudunk, s ahogy a magyar-magyar kapcsolatokat sem vagyunk képesek konszenzusos alapon újragondolni. Az oroszok 70 százaléka ellenségnek tartja Amerikát, és fordítva Az oroszok 71 százaléka negatívan, ezen belül 47 százalékuk nagyon negatívan viszonyul az Egyesült Államokhoz. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése szerint az Amerikáról nagyon rossz véleményt formálók aránya abszolút rekordot jelent, és 20 százalékpontos növekedést a Krím 2014-es orosz megszállásához képest. Az oroszok 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívan viszonyul az Egyesült Államokhoz. A lakosság a legkedvezőbb színekben 1991-ben látta Amerikát: akkor 83 százaléka pozitív, 29 százaléka pedig rendkívül pozitív véleménnyel volt az országról. A VCIOM szerint az elmúlt nyolc évben - a Krím elfoglalása óta - az oroszoknál az Egyesült Államok negatív megítélése került túlsúlyba, ellentétben a korábbi időszakokkal, leszámítva egy rövid, az orosz-grúz háború nyomán 2008-ban mért viszszaesést. Ugyanakkor az amerikaiak 70 százaléka is hazája ellenségeként tekint Oroszországra a washingtoni Pew közvélemény-kutató központ felmérése szerint. Az eredmény jelentősen eltér az Ukrajna megtámadása előtti felméréstől. Januárban az amerikaiak 41 százaléka vélekedett úgy, hogy Oroszország ellensége az Egyesült Államoknak. A pártsemleges intézet kiemelte, hogy a demokrata és a republikánus párti válaszadók véleménye javarészt megegyezik Oroszország kérdésében: míg a Demokrata Párt szimpatizánsai 72, addig a Republikánus Párt szavazói 69 százalékban tartják országuk ellenségének Oroszországot. (MTI) FIGYELŐ Putyin május 9-ón győzelmet hirdetne Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szakadár régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban -jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő. „Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény. Putyin számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie”- vélte a francia elnök az RTL rádiónak adott interjúban. (MTI) 30 milliárd eurót fagyasztott be az EU Az EU tagállamai már 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné. Az Európai Bizottság közleménye szerint a tagállamok több mint fele jelentette orosz és fehérorosz állampolgárok vagyonának befagyasztását. A magánszemélyek mellett ez vállalati eszközökre, hajókra, jachtokra, helikopterekre, ingatlanokra és akár műalkotásokra is vonatkozik - ez utóbbiak értéke 6,7 milliárd euró. Emellett 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak. (MTI) Putyin a saját hullájával. Graffiti Szófiában. (TASR/AP-felvétel)
