Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-09 / 83. szám
8 HÁBORÚ 2022. április 9. | www.ujszo.com Rakétával lőtték a menekülőkkel teli állomást ÖSSZEFOGLALÓ New York/Kijev. Az ENSZ közgyűlése felfüggesztette Oroszország tsgságát az Emberi Jogi Tanácsban. Zelenszkij elnök szerint Borogyankában szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában. Kijev úgy véli, a közelgő donbaszi csata a második világháborúra fog emlékeztetni. Menekülő civilekkel teli állomásra lőttek rakétát az oroszok Kramatorszkban. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amellyel felfüggesztette Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnát megtámadó orosz csapatok által elkövetett emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok tudatos megsértéséről szóló jelentések miatt. A 193 tagú ENSZ-közgyülésben az Egyesült Államok vezetésével napirendre tűzött, kétharmados többséget igénylő szavazáson 93 tagállam támogatta a határozattervezetet, 24 ország szavazott nemmel, míg 58 tagállam tartózkodott, jóllehet a kétharmad megítélésénél az utóbbit nem veszik figyelembe. A mostani a harmadik ENSZ-közgyűlési határozat, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i megkezdése óta elfogadtak. Oroszország tagadja az orosz csapatok elleni vádakat, és továbbra is „különleges hadműveletnek” nevezi Ukrajna elleni háborúját. A 47 tagú Emberi Jogi Tanácsban - amely Genfben működik - legutóbb Líbia tagságát függesztették fel 2011-ben. Oroszország azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emb.eri Jogi Tanácsában - jelentette be Gennagyij Kuzmin, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese. Kuzmin illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte a szavazáson elfogadott döntést. Nem kell az oroez szén Jóváhagyták az európai uniós tagországok az Oroszország elleni újabb szankciókat, köztük a szénimport tilalmát és az orosz hajók kikötési tilalmát - jelentette be az Európai Uniót Tanácsának soros francia elnöksége. Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott, immár 5. szankciós csomag értelmében augusztus elején lép hatályba az orosz szén importjának tilalma. Ez az első alkalom, hogy az európai országok orosz energiahordozóra vetnek ki büntetőintézkedést. Az európai szénimport 45%-a származik Oroszországból, aminek értéke mintegy 4 milliárd euró évente. Az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el 4 kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz banki piac 23%át képviselik. Emellett további 200 névvel bővítették azok listáját, akik ellen az Ukrajna ellen indított háború miatt beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el; köztük van Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya is. Tegnap Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány. Japán az Oroszországból származó szén importjának csökkentését és újabb szankciók bevezetését tervezi Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása miatt. Tokió tegnap nyolc orosz diplomata kiutasítását is bejelentette. Aranylabdás honvédő A most 61 éves Igor Belanov is belépett az ukrán hadseregbe, és szülővárosát, Odesszát készül megvédeni egy esetleges orosz támadástól. Belanov Odesszában kezdett el focizni, 1985-ben igazolta Dinamo Kijevhez, egy évvel később KEK-et nyert a csapattal. 1989-ben Németországba igazolt, a Mönchengladbach csatára lett. Később játszott a Braunschweigben, majd viszszatért Odesszába, a karrierjét Mariupolban fejezte be 1997-ben. 33-szor játszott a szovjet válogatottban, az 1986-os vb-n gólt lőtt a magyar válogatottnak azon a borzasztó 6:0-s meccsen Irrapuatóban. Még abban az évben őt választották Európa legjobb játékosának, megkapta az Aranylabdát. A szavazáson Gary Linekert előzte meg. Játékos pályafutása befejezése után focisulit nyitott Odesszában. (Tx) Uniós pénz fegyverekre A szankciók mellett 500 millió eurós pénzügyi segélycsomagot tervez Ukrajna számára az Európai Unió, erről állapodott meg a 27 tagország egyelőre nagyköveti szinten. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a segélyt az ország fegyveres erőinek megerősítésére szánják. „Amint ezt jóváhagyják, már 1,5 milliárd euróra fog emelkedni az Ukrajnának katonai felszerelésekre szánt támogatás” - írta Michel. A plusz félmilliárd eurót az 5 milliárdos európai békealapból csoportosítják át. Az USA több mint 12 ezer páncéltörő rendszert, 1400 légvédelmi rendszert és több száz drónt küldött eddig Ukrajnába - közölte a Biden-adminisztráció. Az Egyesült Államok újabb 100 millió dollár értékű, az amerikai készletekből származó fegyver átadását hagyta jóvá. így az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás összege az orosz invázió kezdete óta mintegy 1,7 milliárd dollárra emelkedett. Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, legalább 50-en életüket vesztették és több mint százan megsebesültek - közölte az ukrán állami vasúttársaság. Az állomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják. Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója szerint az állomáson több ezer civil tartózkodott, akik próbáltak Ukrajna biztonságosabb területeire menekülni. Moszkva mindent tagad, szerinte az ukránok magukat bombázzák... Az UNICEF ukrajnai kéviselője, Murat Sahin elítélte a Kramatorszk állomása elleni rakétatámadást, és követelte, hogy az orosz csapatok „hagyják abba a gyermekek megygyilkolását”. „Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg” - reagált az ukrán elnök a rakétatámadásra. Ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön. Eszak-Ukrajnából teljesen kivonultak az orosz csapatok - a brit védelmi minisztérium közleménye szerint. Az orosz csapatok egy részét Kelet-Ukrajnába helyezik át, hogy a Donbaszban harcoljanak, de előtte „feltöltésre” lesz szükségük. A védelmi minisztérium ehhez hozzátette, hogy „bármilyen átcsoportosítás legalább egy hetet vesz igénybe”. Jelentésük szerint az oroszok folytatják az Ukrajna keleti és déli részén lévő városok támadását, az orosz csapatok pedig délre nyomultak előre a stratégiailag fontos Izium városából. Tegnap ismét rakétacsapások érték a dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza környékét, Moszkva szerint a nagyváros közelében megsemmisítettek egy katonai létesítményt, amely állításuk szerint külföldi zsoldosok befogadására és kiképzésére szolgált. Egy 6p kórház sincs A város evakuálására biztatják a nőket, gyerekeket és időseket a milliós Dnyipróban. A város Ukrajna középső részén, a fronttól egyelőre biztonságos távolságban van, így a felszólítás jelzi, hogy milyen mértékben aggódnak az ukrán hatóságok az oroszok várható keleti offenzívájától. A Dnyipróhoz legközelebbi ffontszakasz Zaporizzsjától 20 kmre délre húzódik, Dnyipro pedig 85 kilométerre van még Zaporizzsjától. Az orosz hadműveletek most ennél is távolabbi területeken zajlanak, a leghevesebb harcok a 230 km-re fekvő Izjumnál, illetve a 300 km-re lévő Szeverodonecknél zajlanak - előbbi kulcsfontosságú ütközet, ha itt sikerülne áttörniük az oroszoknak, átkarolhatnák, vagyis bekeríthetnék a Luhanszkban és Donyeckben harcoló ukrán főerőt. Egy ép kórház se maradt épségben Luhanszk megyében, ahol hamarosan megindulhat az orosz offenzíva. Szerhij Hajdaj, a megye katonai közigazgatásának vezetője szerint az orosz hadsereg szándékosan rombolta le a kórházakat, megvonva az egészségügyi ellátást az ottani polgári lakosságtól. Donbasz: totális háború Oroszország Donbasz térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni - figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően. Kuleba arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz - húzta alá. „Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” - fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: a NATO fenntartja és megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agreszszióval szemben. Elmondta, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette: az USA nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon annak, hogy Ukrajnába küldje azokat a fegyvereket, amelyekre Kijevnek szüksége van az Oroszországgal szembeni ellenálláshoz. Washington azt is megvizsgálja, milyen új fegyvereket tud küldeni a háború sújtotta országnak - közölte. „Fegyvereket és felszereléseket adtunk Ukrajnának, úgy gondoljuk, hogy ezek hasznosak lesznek az orosz hadsereg visszaszorításához. Fenntartjuk és növeljük a Kremlre és szomszédjaira gyakorolt nyomást” - fogalmazott. Vérfoltok, poggyászok a peronon. Ilyen Brutális hódítók Blinken külügyminiszter közölte, minden nap egyre több hiteles jelentés érkezik az Oroszország által korábban ellenőrzött ukrán területeken elkövetett gyilkosságokról, nemi erőszakról és kínzásokról. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg további atrocitásokat követhetett el, és követ el ezekben a percekben is. Az Amnesty International emberi jogvédő szervezet által közzétett új tanúvallomások szerint az orosz erők civileket végeztek ki a kijevi régió különböző helyszínein. Az Amnesty több mint húsz, Kijev közeli városokban és falvakban élő emberrel készített interjút, akik közül többen szemtanúi voltak az elkövetett brutalitásoknak - áll a szervezet közleményében. „Az elmúlt hetekben bizonyítékokat gyűjtöttünk arról, hogy az orosz erők bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és más törvénytelen gyilkosságokat követtek el, amelyeket valószínűleg háborús bűncselekményként kell kivizsgálni” - mondta Ágnes Callamard, az Amnesty International főtitkára. „A tanúvallomások azt mutatják, hogy Ukrajnában fegyvertelen civileket ölnek meg az otthonaikban és az utcákon, elmondhatatlan kegyetlenséggel és megdöbbentő brutalitással” - tette hozzá. Borzalmasabb Bucsánál Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjúban a Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat álhíreknek nevezte. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta. A Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyankában „lényegesen szörnyűbb” a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt - derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóüzenetéből. A kijevi régióban található Borogyanka városában két épület romjai alatt 26 ember holttestét találták meg. „És mi történik majd, amikor a világ megismeri a teljes valóságot arról, hogy mit tettek az orosz katonák Mariupolban? Ott szinte minden utcán az van, amit a világ Bucsában és a kijevi térség más városaiban láthatott, miután az orosz csapatok visszavonultak” - mondta Zelenszkij. (Mp.Tx, 444, ú) az oroszok hódító háborúja. (TASR/AP) Az ENSZ közgyűlése újra Oroszország ellen szavazott (TASR/AP)
