Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-17 / 63. szám
2 I KÖZÉLET 2022. március 17. | www.ujszo.com Heger kihagyta a kijevi találkozót Eduard Heger kormányfő teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, és ha kell - legalábbis a fotósok kedvéért akár főz is a menekülteknek, a kijevi kormányfői vizitet most azonban inkább kihagyta (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Eduard Heger (OLa- NO) miniszterelnök biztonsági kockázattal indokolta döntósót, amely szerint nem vett rászt a közép-európai kormányfők kijevi látogatásán. A kabinet tagjai kiálltak Heger mellett. Juraj Zábojník biztonsági elemző helyes döntésnek tartja a nemzeti biztonsági egyságek javaslatának tiszteletben tartását. Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes vonattal utaztak Ukrajna fővárosába, ahol kedden este Zelenszkij elnökkel tárgyaltak. Eduard Heger szlovák kormányfő szintén meghívást kapott az útra, a tervezett látogatásról a lengyel miniszterelnök tájékoztatta múlt héten, a franciaországi informális EU-csúcstalálkozón. „Vasárnap este is beszéltünk telefonon, mert azt mondtam, előbb a biztonsági egységekkel kell megvitatnom a kérdést. Kifejezetten azt javasolták, hogy ne utazzak el, és ez alapján döntöttem” - mondta a szerdai kormányülés után. Heger a háború kitörése óta többször a hősies helytállásról beszélt, illetve szolidaritásra szólított fel a keleti szomszédjaink iránt. A kritikára reagálva elmondta, sajnálattal vette tudomásul, hogy néhányan csalódásként élik meg a helyzetet. Hangsúlyozta, nem félelemből tartózkodott, a rendelkezésére bocsátott információk alapján ez tűnt a helyes lépésnek. Elárulta, ha ismét meghívnák, hogy egy asztalhoz üljön az ukrán államfővel, valószínűleg átértékelné a döntését. Leszögezte, Szlovákia álláspontja nem változott, továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát. Emlékeztetett, a háború kitörése óta az egyes minisztériumok gőzerővel dolgoznak a segítségnyújtás különböző formáin. Összhang a koalícióban Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyminiszter a kormányülés előtt kijelentette, a kormányfők kijevi látogatását bátor gesztusnak tartja. Úgy véli, Heger lépését biztonsági, nem pedig politikai szempontból kell értékelni. „Ne keressünk politikát ott, ahol nincs. Nem vagyok biztos benne, hogy a kormányfőnek ignorálnia kellene a biztonsági egységektől kapott információt” — tette hozzá azzal, hogy Heger nem megfutamodott, hanem megfontolt döntést hozott. A külügyminiszter rámutatott a biztonsági erők feladata a miniszterelnök védelme. Veronika Remisová (Za l’udí) szintén a kormányfő védelmére kelt, úgy véli, a gesztusoknál fontosabb a miniszterelnök biztonsága. „Szlovákia mindent megtesz azért, hogy segítsen Ukrajnának” - jelentette ki hozzátéve: a gesztusoknál fontosabbak a konkrét tettek. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter méltatta a lengyel, cseh és szlovén vezetők kezdeményezését. Heger döntésével kapcsolatban megjegyezte, tiszteletben tartja azt. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök szintén Heger pártjára állt, a helyében azonban a szakértői javaslat ellenére is részt vett volna az ukrajnai találkozón. Dicséretes, de veszélyes Juraj Zábojník biztonsági szakértő lapunk érdeklődésére elmondta, helyes döntésnek tartja, hogy Heger nem utazott Kijevbe. „Dicséretre méltó, hogy a miniszterelnök úr tiszteletben tartja elsősorban a közjogi méltóságok védelméért felelős hivatal, de egyéb egységek, például a titkosszolgálat, illetve katonai hírszerzés ajánlásait is. A közjogi méltóságok védelméért felelős hivatal a magasrangú állami tisztviselők védelme során együttműködik ezekkel az egységekkel, ahol információcserére és a következtések kiértékelésére kerül sor” - nyilatkozta. „A legnagyobb rizikó az, hogy olyan környezetről van szó, ahol háborús konfliktus zajlik, rakéták repkednek és bombák potyognak” - folytatta azzal, hogy ma akár véletlenül is eltalálhat egy rakéta olyan célt, ami eredetileg nem volt a támadó érdeke. Zábojník szerint a másik oldalon ott vannak azok, akik az agresszor mellett, tehát orosz oldalon harcolnak ilyen katonai eszközök bevetésével. A szakértő figyelmeztetett, nem szabad megfeledkezni azokról a személyekről sem, akik például a honvédségen belül Ukrajnáért küzdenek. „Az információk szerint, melyeket feltehetően a biztonsági egységek is kiértékeltek, a fegyverek önkétesek kezébe juthattak, és ha nem is szándékosan, de akaratlanul is bekövetkezhet a csapás. Ilyen kockázatért senki nem vállalhat felelősséget” - tette hozzá. A cseh, lengyel és szlovén vezetők az ismert veszélyek ellenére is abszolválták a látogatást. A biztonsági szakember ezzel kapcsolatban azt mondta, a hivatal felel a közjogi méltóság életéért, de végső soron az adott személy döntésén múlik, hallgat-e a szakértői elemzésére. A három ország képviselőinek kezdeményezését illetően megjegyezte, szolidaritást tanúsítottak Kijevvel szemben, vállalták a kockázatot és ezáltal az agresszor, valamint az egész világ előtt demonstrálták az összetartást. „Az egyik oldalon tehát dicséretes és szimbolikus értéke van, a másik oldalon viszont valóban rendkívül kockázatos” - hangsúlyozta, majd megismételte: háborús környezetben nem lehet teljes mértékben garantálni a közjogi méltóságok biztonságát. „Ha pusztító hatású rakéták köröznek, nem lehet tudni, mikor és hova csapódik be egy. Nem lehet százszázalékos védelmet nyújtani” - zárta. A külföldi katonák szlovákiai jelenléte továbbra is megosztja a politikusainkat A parlament jóváhagyta az Észak-atlanti Szorződós Szervezetének (NATO) megerősített előretolt jelenlótót (eFP) Szlovákia területén, amelynek köszönhetően akár 2100 NATO-katona állomásozhat az országban. Pozsony. A NATO megerősített előretolt szlovákiai jelenléte válaszlépés az Oroszország által indított, ki nem provokált katonai invázióra Ukrajna ellen. A 134 jelenlévő parlamenti képviselőből 96 a javaslat mellett, 15 ellene szavazott. 22 képviselő tartózkodott, egy nem szavazott. A katonai jelenlétet az SaS, a Sme rodina és a Za l’udí összes képviselője, valamint az OEaNO-frakció tagjai is támogatták, Milan Kuriakot kivéve, aki ellene szavazott. A javaslat mellett szavaztak a Hlas képviselői is. A Smer képviselői tartózkodtak, kivéve Jaroslav Baskát, aki támogatta a javaslatot. A fasiszta ESNS-frakció jelenlegi és volt tagjai ellene szavaztak. A szlovákiai kontingenst legfeljebb 600 cseh, 200 holland, száz-száz lengyel és szlovén, 400 amerikai és 700 német katona fogja alkotni. A NATO-katonák fogják kezelni a Szlovákiába érkező haditechnikát is, például a Patriot légvédelmi rendszert. De kilátásba helyezték a Sentinel radarrendszer telepítését is. A NATO megerősített, előretolt jelenlétéről szóló jogszabály március 15-től érvényes. Nacf: Köszönöm „Az alkotmányos többségnél is többen tudják, hogy mi a felelősség, tudják, merre van észak, és hogy a NATO éppen azért van, hogy biztosítsa az egész területe védelmét és biztonságát” - jelentette ki Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter. Elmondása szerint a napokban érkeznek meg az első katonák, először a csehek, majd a németek és a hollandok. Első körben 1200-1300 egyenruhás jön. Nad’ elutasította a Smer érveit, miszerint Szlovákiát nem fenyegeti közvetlenül az ukrajnai konfliktus, ezért nincs szükség a NATO-csapatok jelenlétére. Hangsúlyozta: nem várhatjuk meg, amíg valaki megtámad minket, minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk. A Smer képviselői Robert Fico pártelnök elmondása szerint nem látnak elegendő indokot a NATO-csapatok jelenlétének támogatására. Rámutatott, hogy a legfőbb közjogi méltóságok korábban arról beszéltek, hogy Szlovákiát nem fenyegeti közvetlen veszély. „A Smer egyértelműen kijelenti, hogy a Szlovák Köztársaságot fenyegető közvetlen veszély esetén támogatni fogja a többi NATO-tagállammal való aktív együttműködést, valamint a NATO-tagállamok fegyveres erőinek a Szlovákia területén való jelenlétére vonatkozó javaslatot is” - szögezte le Fico. A biztonság záloga Zuzana Caputová, államfő felelős és szükséges megoldásnak tartja saját védekezőképességünk megerősítését a NATO országai által garantált kollektív biztonság révén. Caputová emlékeztetett, hogy Oroszország elfogadhatatlan követeléseket támasztott Szlovákiával szemben is. „A Kreml tavaly decemberi hivatalos követelései között szerepelt az is, hogy az egykori kommunista országok, amelyek beléptek a NATO-ba, mondjanak le arról a jogukról, hogy Oroszország beleegyezése nélkül segítséget fogadhassanak el a szövetségeseiktől” - mutatott rá az államfő, hozzátéve: ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a NATO segítségnyújtás melletti elköteleződése válság idején csak üres ígéret maradna. „Úgy vélem, hogy az ilyen követelések elbagatellizálása elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentene Szlovákia számára, különösen annak fényében, hogy ezeket annak az országnak a vezetői fogalmazták meg, amely három héttel ezelőtt indokolatlanul megtámadta a szomszédját” -jegyezte meg Caputová. Az államfő szerint Moszkva a szomszédos országokra orosz befolyási övezetként tekint, és ha Vlagyimir Putyin elfoglalná Ukrajnát, Szlovákia keleten Oroszországgal válna határossá. A NATO ún. megerősített előretolt jelenlétével kapcsolatban az elnök kijelentette: az semmiképpen sem tekinthető a szuverenitásunk feladásának, ahogy a Kreml-barát szlovák politikusok állítják. „Épp ellenkezőleg, ez a szuverenitás megerősítése és a mi biztonságunkat is védelmező partnerek iránti bizalmunk kinyilvánítása” - fejtette ki. Hozzátette: egy katonai konfliktus Európában már nem csupán elméleti lehetőség, hanem valóság, és ehhez kell igazítanunk a saját biztonságunkat is. A NATO megerősített előretolt jelenléte (eFP) keretében létesített nemzetközi harccsoportokat a szövetség elrettentő eszközként hozta létre, reagálva a Krím annektálására. A székhelyük Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban van. Oroszország Ukrajna elleni támadását követően a szövetség tagállamai megállapodtak abban, hogy a NATO teljes keleti szárnya mentén - beleértve Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát is - többnemzetiségű eFP harccsoportokat hoznak létre. (Tasr, czg) Jaroslav Náci védelmi miniszter szerint nem várhatjuk meg, amíg valaki megtámad minket (TASR-felvétell
