Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-17 / 63. szám
www.ujszo.coml 2022. március 17. KÖZÉLET Látszatintézkedések az infláció ellen ZUZANA KULLOVÁ Pozsony. A Heger-kormány jóval többet ígér, mint amennyit valójában teljesíthet. A családok így valószínűleg nem érzik majd meg a pénztárcájukon az élelmiszerek és egyéb áruk további drágulását állítólag visszafogó kormányzati intézkedéseket, és ugyanez érvényes az energiaárakra is. Alacsonyabb áfakulcs az üzemanyagokra és éttermi szolgáltatásokra, kisebb adó az élelmiszerekre, új juttatás az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknak - a kormánypártok politikusai szerint ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a látványos áremelések miatt a szlovákiai családokra nehezedő nyomást, az említett intézkedések igy hamarosan a kormány asztalára kerülnek. Magyarul: a lakosság jobb és fényesebb jövő elé nézhet. Vagy legalábbis ezt próbálja meg velünk elhitetni a kormányzati propaganda. Eszerint Eduard Heger kormányfő és Igor Matovié pénzügyminiszter vagy az egyik napról a másikra megváltoztatta az eddig vallott nézeteit, vagy a kormánypárti képviselők csak ezt a látszatot akarják kelteni. A Trend most közelebbről megvizsgálta, mi az, ami valós, és mi az, ami nem a kormány kommunikációjában. Elvek vagy marketing? Samuel Vicán földművelésügyi miniszter múlt pénteken, március 11- én írta alá az árstabilitásról szóló elvi nyilatkozatot a legnagyobb szlovákiai üzletláncokat tömörítő szakmai szervezetekkel. Egyes médiumok azonnal bejelentették, hogy 13 élelmiszer esetében az áruházláncok nem emelnek árat, és hasonló hangnemben nyilatkozott a tárcavezető is. „Nehéz időket élünk, és úgy vélem, hogy e dokumentum aláírásával teljesülnek azok a várakozások, amelyek hozzájárulnak az energiaárak emelkedése okozta helyzet megnyugtatásához. Ezért dolgoztuk ki ezt a listát, amely 13 alapélelmiszert tartalmaz. Ezek árát garantálni kell a fogyasztóink számára” - mondta Vicán. A listán egyébként a párolt sertéssonka, a bontott csirke, a sertésvirsli, a kifli, a gyümölcsjoghurt, a kenyér, a vaj, a csirkemellfilé, a 45 százalékos zsírtartalmú edami sajt, az M, vagyis közepes méretű tyúktojás, a sertéskaraj, a félzsíros tartós tej és a búzaliszt szerepel. Szlovákiában azonban semmire sincs garancia. Hasonló ez ahhoz, mint amikor a vezető kormánypárt, az OEaNO a 2020-as parlamenti választás előtt nyilvános szavazásra j bocsátott 11 olyan kérdést, amelyek j a választókat régóta foglalkoztatták, i Több mint 67 ezren fejezték ki a véleményüket, azonban ennek semmi értelme nem volt. Sem a politikusok érdemi elszámoltathatósága, sem a vállalkozásokkal kapcsolatos törvények kevésbé hektikus módosítgatá- L sa nem valósult meg. Az élelmiszerárakkal kapcsolatban a múlt héten elfogadott elvi nyilatkozat nyilvánvalóan hasonló forgatókönyvet követ. „Szerintem ez csupán a földművelésügyi tárca újabb marketingakciója” - vallja Martin Vlachynsky, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. A kormány nyilvánvalóan a szomszédos Magyarország példáját akarta követni, amely 2022 februárjától hat élelmiszer árát fagyasztotta be, és hasonló intézkedésre szánta el magát az üzemanyagok esetében is. Elenyésző hatás A Szlovák Kereskedelmi Szövetségbe (ZO) és a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségébe (SAMO) tömörülő üzletláncok valójában csak azt vállalták, hogy az elkövetkező időszakban nem növelik „indokolatlanul” az eddig alkalmazott árrésüket az említett 13 élelmiszer esetében. „Az üzletláncok azonban jó és rossz időkben egyaránt versenyeznek egymással, így ahogy tegnap sem volt különösebb okuk arra, hogy az árrést látványosabban megemeljék, úgy ma sincs. A Lengyelország és Magyarország irányából rájuk nehezedő nyomás, a határokon átnyúló verseny az óvatosabb fogyasztói magatartással párosulva ráadásul még kiélezettebb konkurenciaharchoz vezet. A minisztérium így örömmel állíthatja majd, hogy tett valamit a lakosság érdekében, a tényleges hatás azonban minimális lesz” - mondja Vlachynsky. Az elemző szerint egyébként a rögzített árrésről szóló megállapodás végrehajtása technikailag is megvalósíthatatlan. „Ez csak olyasvalakinek juthatott eszébe, akinek fogalma sincs egy vállalat pénzügyi irányításáról. Az átlagos árrés csak elméleti tétel a statisztikai táblázatokban, a valóságban ilyen nem létezik. Több tucat különböző árrés létezik, amelyek a kereskedő, a helyszín, az idő, a szállító szerint alakulnak” - részletezi az INESS elemzője. Mellőzött termelők A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) már régóta figyelmeztet arra, hogy rendre az élelmiszer-termelők és a gazdák húzzák a rövidebbet az üzletláncokkal folytatott vitákban. „Szlovákiában az élelmiszerek 80 százalékát öt kiskereskedelmi lánc értékesíti. A hazai élelmiszergyártóknak nincs sok választási lehetőségük, hogy hol adják el az élelmiszereiket, így kénytelenek elfogadni az üzletláncok feltételeit” - nyilatkozta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Az élelmiszergyártóknak szintén növekvő termelési költségekkel és energiaárakkal kell szembenézniük, de a kereskedők feltételei miatt ezeket gyakran nem tudják beépíteni az értékesítési áraikba., Az áremelések folytatódnak, az áruházláncok csak azt vállalták, hogy nem élnek viszsza a helyzettel. Az üzletláncok árrése azonban ugyanolyan szintű, mint korábban, vagyis az élelmiszerárak emelkedése a jelenlegi magas inflációs helyzetben megállíthatatlan” - állítja Emil Macho, az SPPK elnöke. Alacsonyabb áfa? A kormánynak állítólag egy másik újdonság is van az asztalán, amiről még maga sem tud. Március 12-én Igor KaSper, a Sme rodina elnökségi tagja és parlamenti képviselője a közszolgálati televízió vitaműsorában elárulta, hogy az üzemanyagok áfájának a csökkentését is fontolgatják. „Igen, ez is napirenden van... Ezt most kell megtennünk. Ha elmulasztjuk, annak sokkal negatívabb következményei lesznek a szlovák gazdaságra” - mondta Kasper. Nehéz azonban felbecsülni, hogy ennek mennyi valóságalapja van. Eduard Heger á közszolgálati televízió március 13-ai vitaműsorában nem erősítette meg ezt az információt, mert állítólag nem is tud róla semmit. „Nem tudom megerősíteni. Őszintén szólva, ez az információ meglepett” - mondta el a kormányfő. Igor Matovic pénzügyminiszter a Markíza televízió március 6-ai vitaműsorában egyébként hallani sem akart az alacsonyabb áfáról. „Ez nem téma. Mindenki arra figyelt, hogy az alacsonyabb áfa mit fog eredményezni Lengyelországban, és ott egyáltalán nem működött. A kereskedők megtartották a teljes árrést, igy ez nem a leghatékonyabb módja az infláció elleni küzdelemnek” - mondta Matovié. Véleménye szerint az igazi veszélyt az jelentené, ha Oroszország elzárná az Európába irányuló gáz- és olajszállításokat, ami olyan extrém ársokkot okozna, hogy az infláció 15 százalékra ugorhatna (2022 februárjában 8,5 százalék volt). Egy másik kérdésre válaszolva, amely a gasztronómiai ágazat által régóta szorgalmazott alacsonyabb áfára vonatkozott, elmondta: inkább arra lenne szükség, hogy az embereket újra visszaszoktassuk az éttermekbe. „A leginkább sújtott vállalkozásoknak úgy segíthetünk a leghatékonyabban, ha igénybe vesszük szolgáltatásaikat. Ha csökkentjük az áfát, ám feleannyian mennek el az éttermekbe, az nem segít”- mondta a pénzügyminiszter. Sok a bizonytalanság Nem világos az sem, hogy a háztartások energiaár-kompenzációja végül hogyan alakul. Ezzel kapcsolatban is van egy nagy kérdőjel., A orosz-ukrán háború egy- vagy kétmilliárd euróval nagyobb számlát jelent, amelyet az állami költségvetésből kell kifizetnünk. Nem használhatjuk a forrásainkat az energiaárak valorizálására vagy refinanszírozására” - mondta Matovic. Szlovákia elméletileg viszszaigényelheti a háborúval kapcsolatos kiadásokat Brüsszeltől, de a miniszter nem tudja, hogy az összes uniós országnak szánt 500 millió euróból mennyit kaphatunk. A lehetséges kártérítés egy másik formáját a Za l*udí parlamenti képviselője, Juraj Seliga vetette fel. „Segíteni akarunk a kevésbé tehetős alkalmazottakon, akiknek alacsony a jövedelmük, annak ellenére, hogy dolgozni járnak. Adóbónuszt fizetnénk nekik, ami azt jelenti, hogy több maradna nekik a fizetésükből”- mondta Seliga, aki reméli, hogy ezt nyárra sikerül a koalíción belül elfogadtatni. Az előzetes megállapodás állítólag már megszületett. A bonusz mechanizmusát a pénzügyminisztérium a munkaügyi tárcával együtt dolgozza ki., A vita arról folyik, hogy egy munkavállaló 100- 200 euró adóbónuszt kapjon, miközben az intézkedés a minimálbér (646 euró/hónap) körüli keresetekre vonatkozna. Az állam számára ez körülbelül 150 millió eurós kiadást jelentene”- tette hozzá Seliga. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint nagyjából 100 ezer alacsony jövedelmű háztartáson tudnának így segíteni. A jövedelem összegétől függően a háztartások száz vagy kétszáz euró többletbevételhez juthatnának. Matovic 2021 novemberében azonban még a fent jelzettek ellenkezőjét állította az adóreform-javaslatok kápcsán. Az adók és illetékek egységesítését ígérte, de ennek az volt az ára, hogy minden adó- és illetékmentességet eltörölnek. Most meglepő módon mégis valami olyasmivel rukkolnak elő, ami ennek az ellenkezője. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Az infláció miatt a pénzünk szemmel láthatóan veszít az értékéből, a kormány az elemzők szerint azonban látszatintézkedésekkel próbálja megnyugtatni a családokat (TASR/AP-feivétei) Lex Ukrajna: így támogatják a menekülteket elszállásolókat CZÍMER GÁBOR A kormány elfogadta az ún. lex Ukrajna nevű intézkedéscsomagot, amely a háború elől menekülő embereknek nyújtott segítség kereteit, főleg az elszállásolásuk finanszírozásának szabályait teremtené meg. A csomagot gyorsított eljárásban küldik a parlament elé. Pozsony. A lex Ukrajna több mint húsz törvénymódosítást tartalmaz, így például a menekültstátuszról, a külföldiek tartózkodásáról, de az egészségügyről és a közlekedésről szóló jogszabályokat is érinti. Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök a szerdai kormányülés után elmondta, az intézkedéscsomag elsősorban arra szolgál, hogy az országjobban tudja kezelni az Ukrajna elleni orosz invázió miatt megindult menekülthullámot. Hozzátette, hogy a keleti határra érkező menekültek továbbszállítását is hatékonyabban szervezik meg. Igor Matovic (OLaNO) pénzügyminiszter tegnap arról beszélt, a csomagnak része, hogy az Ukrajnából menekülő embereknek szállást nyújtó magán- és jogi személyek mindezért állami támogatást kapjanak. „Egy felnőtt elszállásolásáért 7, egy 15 év alatti gyermeknek adott szállásért 3,5 eurójár naponta” - mondta a pénzügyminiszter. Az állami hírügynökség közlése szerint az igényelhető összeg attól is függ, hogy mennyi szobával rendelkező ingatlant bocsát valaki a menekültek rendelkezésére. Ebben a tekintetben a legkisebb ingatlanokért havonta legfeljebb 500 euró, a legnagyobbakért havonta 1250 euró támogatást lehet igényelni. A szállásadók az állami támogatást az önkormányzatoktól kérhetik, az önkormányzatok pedig a belügyminisztériumtól kérhetnek erre forrásokat. Az intézkedés alapvetően azokra az ukrajnai állampolgárokra és családtagjaikra vonatkozik, akik átmeneti oltalmazotti státuszt kapnak Szlovákiában. Ezt a státuszt azonban azok a nem ukrán állampolgárok is megkaphatják, akik a háború kitörése előtt Ukrajnában kaptak menekültstátuszt és most Szlovákiába érkezve keresnek menedéket. Ez azonban valószínűleg csak néhány személyt érint. Ha valaki úgy szállásolt el Ukrajnából menekülő személyeket, hogy az érintettek még nem kérelmezték az átmeneti oltalmazotti státuszukat, akkor is megkaphatja a támogatást. Ez esetben a státusz igénylésének napjától visszamenőleg számított hét napra kérheti a dotációt. A támogatást a magán- és jogi személyek mellett az önkormányzatok és a megyék is kérhetik. Maguktól a menekültektől egyik szállásadó sem kérhet pénzt. Az intézkedés egyelőre június végéig lesz hatályban, de Matovié szerint valójában addig életben kell maradnia, ameddig az ukrajnai konfliktus tart. Ha valóban sok menekült érkezik, akkor mindez havonta 50 és 100 millió euróba kerülhet az államnak. A lex Ukrajna nevű intézkedéscsomagot gyorsított eljárásban utalják a parlament elé. Heger szerint a törvényhozás még a héten elfogadhatja azt. „Bízom benne, hogy a hét végéig az államfő is aláírja, és szombattól életbe léphet” - tette hozzá a kormányfő.
