Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-03 / 27. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. február 3. | www.ujszo.com Munkaadók a családon belüli erőszak ellen A családi erőszak áldozata rendszerint fél elmenekülni a partnerétől, sőt sokszor saját magát hibáztatja (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A családon belüli erőszak et­nikai, vallási és társadalmi osztályoktól függetlenül min­den emberi kultúrában elő­fordul, és még a mai modern korunkban is tabunak szá­mít. Szakemberek szerint a koronavírus-járvány alatt el­szaporodott a családon belüli erőszak. Pontos adatok azért nincsenek, mert az áldoza­tok és sokszor a szemtanúk is félnek jelenteni az esetet a rendőrségnek. A családi erőszaknak rengeteg for­mája van: ruha alá rejtett véraláfutá­­sok, kék-zöld foltok, gyönyörű mo­sollyal álcázott lelki kínzás, minden­napos ellenőrzések, alábecsülések, megkérdőjelezések, megalázások. A nők és a gyermekeik ellen elkövetett támadások manapság ismét nagyon aktuális témává váltak, ugyanis a Co­­vid alatt nőtt az áldozatok száma. Túlsók az áldozat Becslések szerint a probléma min­den negyedik nőt érint, mégis keve­set beszélnek róla. Ennek legfőbb oka, hogy maguk az áldozatok hall­gatnak, mert attól tartanak, úgysem számíthatnak megértésre vagy se­gítségre, illetve egyszerűen félnek. „Csak a nők töredéke tesz feljelentést a rendőrségen közeli és eltartott sze­mély kínzása miatt” - mondta Jana Juchová, a Nők Szövetsége (Aliancia zieh) projektmenedzsere. Az áldoza­tokat segítő emberjogi szervezet sze­rint azok a munkaadók, akik főleg hölgyeket foglalkoztatnak, sokat se­gíthetnek az áldozatoknak, ámi vég­ső soron nekik is megéri, hiszen a boldog, kiegyensúlyozott munkaerő jobb teljesítményt nyújt. Munkahelyi pszichológus Az aktivisták a „Köztünk, lányok között” projekt keretében megszólí­tották a legnagyobb cégeket, hogy kapcsolódjanak be a családi erőszak elleni harcba. Például a Lidi társaság alkalmazottainak több mint a három­negyede nő, s a cég rendszeresen ké­szít családtámogató projekteket. Be­vezették az ún. munkahelyi bizalmas társ intézményét, aki egy kommuni­kációs partner - sokszor a közvetlen főnök -, akivel meg lehet beszélni a munkahelyi és a családi problémákat is. „Ezekhez a bizalmas beszélgető­­partnerekhez társultak a telefonon el­érhető pszichológusok, akiket a Lidi alkalmazottai bármikor diszkréten felhívhatnak” - részletezte Juchová. Különbözőek, egyenlőek A koronavírus-járvány és a vele összefüggő lockdownok következté­ben nemcsak a nők elleni támadások száma nőtt, hanem azok brutalitása is fokozódott. Ennek a fő oka az, hogy a pandémiával összefüggő korlátozá­sok miatt az áldozatok szinte össze voltak zárva az erőszakoskodókkal. Aki menekülni szeretetett volna, sok­szor azért nem tehette, mert nem volt hová, a járvány miatt a biztonságos rejtekhelyek nem voltak elérhetőek. „Az áldozatok állandó felügyelet és ellenőrzés alatt voltak, illetve van­nak, és elképzelhetetlen számukra, hogy segítséget hívjanak, például hogy tárcsázzanak valamilyen se­gélyszolgálatot vagy a rendőrséget. A helyzet sok helyen kiéleződött. Er­ről tanúskodnak a 2020-as statisztikai adatok: a Főügyészség tájékoztatása szerint 17%-kal nőtt a közeli személy kínzása miatt indított büntetőeljárá­sok száma” - mutatott rá az ember­jogi aktivista. Ezért a Nők Szövetsége az idén a női alkalmazottak testi és lelki egészségére összpontosít, s el­indították a „Különbözőek = Egyen­lőek” nevű kampányt, melyhez a Lidi elsőként csatlakozott. A társaság - sa­ját bevallása szerint - ezzel társadal­mi felelősséget vállal, hozzájárul az áldozatok felvilágosításához és jogi tudatának az erősítéséhez, és a jog­segélyvonalak működtetésével segítő kezet is nyújtanak. Meg kell tömi a hallgatást A legfontosabb és egyben legne­hezebb lépés a hallgatás megtörése, hogy az áldozatok elmondják vala­kinek a problémájukat, akár névte­lenül felhívják az SOS-vonalat. Ez viszont magas fokú diszkréciót és biztonságérzetet igényel. Sokszor a női toalett vagy a pihenőhelyek, öl­tözők azok a helyek, ahol a hölgyek­nek van egy kis magánszférájuk, és úgy-ahogy biztonságban érzik ma­gukat. „Az embrejogi aktivisták­kal együttműködve a boltokban, a munkahelyeken telefonkészülékeket szerelünk be úgy, hogy a rászorulók diszkréten fel tudják hívni a Nők Szövetségét. A toaletteken elhelye­zett telefonok e téren mérföldkőnek számítanak” - tájékoztatott Zuza­­na Baloghová, a Lidi képviselője. Ha valaki nem akar azonnal tele­fonálni, a toaletten el lesznek ké­szítve olyan tisztálkodási eszközök - törlőkendők, vécépapír melyek kódolt formában tartalmazzák a krízisközpontok vagy segélyvona­lak elérhetőségét, s majd akkor kér­nek segítséget, amikor akarnak. Mások motiválása A projekt bemutatásával a töb­bi munkaadót is szeretnék motivál­ni, hogy az említett élelmiszerlán­con kívül máshol is alakítsanak ki a nők számára biztonságos, segítőkész munkahelyeket. „A Covid miatt a le­hetőségek korlátozottak, viszont mun­kába járni a járvány alatt is kell. Ez alól az erőszak áldozatai sem kivéte­lek, vagyis a munkahelyük lehet az a hely, ahol segítséget kérhetnek és kaphatnak. Ezért felszólítjuk az ösz­­szes munkaadót, gondolkodjanak el rajta, hogyan tudnának ők is segíteni a rászoruló alkalmazottaiknak” - tet­te hozzá Baloghová. (sza) A bántalmazás formái Sokszor nem könnyű elmenekülni Mivel az erőszakra otthon kerül sor, akár évekig is si­kerülhet titkolni - ezzel ma­gyarázható, hogy az embe­rek miért olyan közömbö­sek a jelenség iránt, és miért tartják magánügynek. Sok­szor maguk az áldozatok is azt hiszik, csak veszekedés­ről van szó, amit saját ma­guk idéztek elő. A büntető törvénykönyv szó sze­rint nem említi a családon belüli erőszakot, helyette a 208. cikkely a közeli és a ránk bízott személy kín­zásáról szól, de ez pontosan felso­rolja a családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekményeket, be­leértve a fenyegetőzést is. A kiszab­ható büntetés enyhébb esetekben 3-tól 8 évig terjedő szabadságvesz­tés, súlyosabb esetekben 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés, ha pe­dig a dolog halállal végződik, az el­követő az élete végéig rács mögé ke­rülhet. Az erőszakoskodó személyt vizsgálati fogságba is helyezhetik. Az erőszak formái • Fizikai kínzás - fojtogatás, üt­legelés ököllel, pofozás, rugdosás, falhoz verés, fegyverrel való fenye­getőzés, égési sebek okozása, haj­húzás stb. • Szóbeli támadások, lelki gyöt­­rés - folytonos becsmérlés, mega­lázás, nevetségessé tétel, váratlan ellenőrző látogatások és telefonhí­vások, üldözés, követés, félelemkel­tés, értelmetlen parancsok, pszicho­­játékok stb. • Szociális kínzás - az áldozatot elszakítja a környezetétől, minden­kitől izolálja. • Szexuális visszaélések - az áldozatot megerőszakolják, olyan szexuális praktikákra kényszerítik, amelyeket elutasít. • Gazdasági ellenőrzés - az áldo­zat anyagilag függ az erőszakosko­dótói, nincs vagy csak korlátozott a hozzáférése a pénzhez, nem engedi munkába járni stb. • Nyomásgyakorlás - fizikai tá­madással való fenyegetőzés, paran­csolgatás, a gyerekek manipulálása, az erőszakoskodó az áldozatot nem engedi aludni, nem ad neki enni, ön­­gyilkossággal fenyegetőzik stb. A támadó tulajdonságai A pszichológusok a következő lelki sajátosságokat állapították meg azoknál a személyeknél, akik gyak­ran bántalmazzák partnerüket: má­sok problémáira közömbösek, kor­látolt gondolkodásúak, túlzott el­várásaik vannak, beszédük durva, bagatellizálják az erőszakot, zsarol­nak és gyűlöletet keltenek, hirtelen haragúak, fenyegetőznek, kegyetle­nek, hiperérzékenyek, féltékenyek, erőszakosak a szexben, bűnelköve­tésre hajlamosak, áldozatként tünte­tik fel magukat önigazolásként, (sza) Az erőszakot főleg a fizikai bántalmazás jelenti, de ide tartozik az is, amikor az ag­­resszor a felsőbbrendűségét fitogtatja, visszaél a hatalmá­val, fenyegetőzik, testi, lelki és szexuális nyomást gyako­rol. Az áldozatok sokszor nem tudják, hová és kihez fordul­janak segítségért, és attól fél­nek, mindenki azzal fogja vá­dolni őket, hogy szétdúlták a családot. A legtöbb áldozat egyszerűen fél még elmenekülni is. Az erősza­koskodó azzal fenyegetőzhet, hogy úgyis megtalálja őt, s akkor majd megbünteti. Azzal is ijesztgetheti, hogy eladja a közös vagyonukat, s a haszonból nem ad neki semmit, elveszi tőle a pénzét, a gyerekeket. Azzal is zsarolhatja, hogy ha elszö­kik, a gyerekeket fogja kínozni. Né­hány nő szégyelli a dolgot, ezért a külvilág előtt titkolja a kínzást. Hogyan segíthetünk? Ha szemtanúi vagyunk valami­lyen bántalmazásnak, vagy valaki bizalommal fordul hozzánk, elő­ször is tudjunk meg minél többet a problémáról! Bátorítsuk az áldoza­tot, figyelmesen hallgassuk őt, de ne hibáztassuk! Próbáljuk meggyőzni, hogy az ellene elkövetett erőszak nem az ő hibája! Beszéljünk vele ar­ról, hogyan lehetne változtatni a ki­alakult helyzeten! Ha az áldozatnak gyerekei vannak, segítsünk gondos­kodni róluk, segítsünk intézkedni a hivatalokban! Az áldozatok szemé­lyi biztonsága érdekében - főleg ha gyerekek is vannak közöttük - ne habozzunk azonnal kihívni a ren­dőrséget és jelenteni a dolgot! Az áldozat(ok)nak pedig a lehetőségek­hez mérten nyújtsunk elsősegélyt, Családon belüli erőszak amennyiben arra szükség van! De vigyázzunk: ne kerüljünk nézetel­térésbe az erőszakoskodó partner­rel, ne akarjuk jobb belátásra bírni! Fontos a tanúskodás A tanúskodás nagyon fontos fő­leg a jövőre nézve, hogy a szemta­nú vallomása alapján a rendőrség az elkövetőt megakadályozhassa az erőszakos bűncselekmény folytatá­sában, és természetesen segítünk elkapni az elkövetőt. Ha szemtanúi vagyunk egy támadásnak, pszichi­­kailag támogassuk az áldozatot, és ne tegyünk úgy, mintha semmi sem történt volna, hanem biztosítsuk ró­la: ha kell, tanúskodni fogunk. Mit tehet az áldozat? Nem szabad némán tűrni - meg kell törni a hallgatást, el kell vala­kinek mondani! Tudatosítsuk: min­denkinek joga van az erőszak nélkü­li, nyugodt élethez, senkinek nincs joga kínozni másokat! Az erőszak magától nem fog megszűnni - ne várjuk meg, amíg a helyzet rosszabb lesz! Kérjünk segítséget! A rend­őrség száma 158. A szociális ügyi minisztérium ingyenes országos se­gélykérő vonala a 0800 212 212 - itt útba igazítanak, pszichológiai, jogi, szociális tanácsokat adnak, illetve a telefonáló személy beleegyezé­sével értesíthetik a rendőrséget, a mentőket vagy más intézményt is. A Segítség az Erőszak Áldozatainak (Pomoc obetiam násilia), a Karölt­ve - Segítség Vészhelyzetben Lé­vő Gyerekeknek (Nárué - Pomoc defom v kríze) és a Szlovákiai Nők Szövetsége (Aliancia zien Slovens­­ka) polgári társulásokhoz is lehet fordulni jogi, szociális és pszicho­lógiai tanácsért, illetve krízisköz­pontokat is működtetnek. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: ÉVES ADÓELSZÁMOLÁS ■ KI ÉS HOGYAN KÉRHETI MEG A MUNKAADÓJÁT AZ ÉVES ADÓELSZÁMOLÁS ELVÉGZÉSÉRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom