Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-03 / 27. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. február 3. | www.ujszo.com Munkaadók a családon belüli erőszak ellen A családi erőszak áldozata rendszerint fél elmenekülni a partnerétől, sőt sokszor saját magát hibáztatja (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A családon belüli erőszak etnikai, vallási és társadalmi osztályoktól függetlenül minden emberi kultúrában előfordul, és még a mai modern korunkban is tabunak számít. Szakemberek szerint a koronavírus-járvány alatt elszaporodott a családon belüli erőszak. Pontos adatok azért nincsenek, mert az áldozatok és sokszor a szemtanúk is félnek jelenteni az esetet a rendőrségnek. A családi erőszaknak rengeteg formája van: ruha alá rejtett véraláfutások, kék-zöld foltok, gyönyörű mosollyal álcázott lelki kínzás, mindennapos ellenőrzések, alábecsülések, megkérdőjelezések, megalázások. A nők és a gyermekeik ellen elkövetett támadások manapság ismét nagyon aktuális témává váltak, ugyanis a Covid alatt nőtt az áldozatok száma. Túlsók az áldozat Becslések szerint a probléma minden negyedik nőt érint, mégis keveset beszélnek róla. Ennek legfőbb oka, hogy maguk az áldozatok hallgatnak, mert attól tartanak, úgysem számíthatnak megértésre vagy segítségre, illetve egyszerűen félnek. „Csak a nők töredéke tesz feljelentést a rendőrségen közeli és eltartott személy kínzása miatt” - mondta Jana Juchová, a Nők Szövetsége (Aliancia zieh) projektmenedzsere. Az áldozatokat segítő emberjogi szervezet szerint azok a munkaadók, akik főleg hölgyeket foglalkoztatnak, sokat segíthetnek az áldozatoknak, ámi végső soron nekik is megéri, hiszen a boldog, kiegyensúlyozott munkaerő jobb teljesítményt nyújt. Munkahelyi pszichológus Az aktivisták a „Köztünk, lányok között” projekt keretében megszólították a legnagyobb cégeket, hogy kapcsolódjanak be a családi erőszak elleni harcba. Például a Lidi társaság alkalmazottainak több mint a háromnegyede nő, s a cég rendszeresen készít családtámogató projekteket. Bevezették az ún. munkahelyi bizalmas társ intézményét, aki egy kommunikációs partner - sokszor a közvetlen főnök -, akivel meg lehet beszélni a munkahelyi és a családi problémákat is. „Ezekhez a bizalmas beszélgetőpartnerekhez társultak a telefonon elérhető pszichológusok, akiket a Lidi alkalmazottai bármikor diszkréten felhívhatnak” - részletezte Juchová. Különbözőek, egyenlőek A koronavírus-járvány és a vele összefüggő lockdownok következtében nemcsak a nők elleni támadások száma nőtt, hanem azok brutalitása is fokozódott. Ennek a fő oka az, hogy a pandémiával összefüggő korlátozások miatt az áldozatok szinte össze voltak zárva az erőszakoskodókkal. Aki menekülni szeretetett volna, sokszor azért nem tehette, mert nem volt hová, a járvány miatt a biztonságos rejtekhelyek nem voltak elérhetőek. „Az áldozatok állandó felügyelet és ellenőrzés alatt voltak, illetve vannak, és elképzelhetetlen számukra, hogy segítséget hívjanak, például hogy tárcsázzanak valamilyen segélyszolgálatot vagy a rendőrséget. A helyzet sok helyen kiéleződött. Erről tanúskodnak a 2020-as statisztikai adatok: a Főügyészség tájékoztatása szerint 17%-kal nőtt a közeli személy kínzása miatt indított büntetőeljárások száma” - mutatott rá az emberjogi aktivista. Ezért a Nők Szövetsége az idén a női alkalmazottak testi és lelki egészségére összpontosít, s elindították a „Különbözőek = Egyenlőek” nevű kampányt, melyhez a Lidi elsőként csatlakozott. A társaság - saját bevallása szerint - ezzel társadalmi felelősséget vállal, hozzájárul az áldozatok felvilágosításához és jogi tudatának az erősítéséhez, és a jogsegélyvonalak működtetésével segítő kezet is nyújtanak. Meg kell tömi a hallgatást A legfontosabb és egyben legnehezebb lépés a hallgatás megtörése, hogy az áldozatok elmondják valakinek a problémájukat, akár névtelenül felhívják az SOS-vonalat. Ez viszont magas fokú diszkréciót és biztonságérzetet igényel. Sokszor a női toalett vagy a pihenőhelyek, öltözők azok a helyek, ahol a hölgyeknek van egy kis magánszférájuk, és úgy-ahogy biztonságban érzik magukat. „Az embrejogi aktivistákkal együttműködve a boltokban, a munkahelyeken telefonkészülékeket szerelünk be úgy, hogy a rászorulók diszkréten fel tudják hívni a Nők Szövetségét. A toaletteken elhelyezett telefonok e téren mérföldkőnek számítanak” - tájékoztatott Zuzana Baloghová, a Lidi képviselője. Ha valaki nem akar azonnal telefonálni, a toaletten el lesznek készítve olyan tisztálkodási eszközök - törlőkendők, vécépapír melyek kódolt formában tartalmazzák a krízisközpontok vagy segélyvonalak elérhetőségét, s majd akkor kérnek segítséget, amikor akarnak. Mások motiválása A projekt bemutatásával a többi munkaadót is szeretnék motiválni, hogy az említett élelmiszerláncon kívül máshol is alakítsanak ki a nők számára biztonságos, segítőkész munkahelyeket. „A Covid miatt a lehetőségek korlátozottak, viszont munkába járni a járvány alatt is kell. Ez alól az erőszak áldozatai sem kivételek, vagyis a munkahelyük lehet az a hely, ahol segítséget kérhetnek és kaphatnak. Ezért felszólítjuk az öszszes munkaadót, gondolkodjanak el rajta, hogyan tudnának ők is segíteni a rászoruló alkalmazottaiknak” - tette hozzá Baloghová. (sza) A bántalmazás formái Sokszor nem könnyű elmenekülni Mivel az erőszakra otthon kerül sor, akár évekig is sikerülhet titkolni - ezzel magyarázható, hogy az emberek miért olyan közömbösek a jelenség iránt, és miért tartják magánügynek. Sokszor maguk az áldozatok is azt hiszik, csak veszekedésről van szó, amit saját maguk idéztek elő. A büntető törvénykönyv szó szerint nem említi a családon belüli erőszakot, helyette a 208. cikkely a közeli és a ránk bízott személy kínzásáról szól, de ez pontosan felsorolja a családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekményeket, beleértve a fenyegetőzést is. A kiszabható büntetés enyhébb esetekben 3-tól 8 évig terjedő szabadságvesztés, súlyosabb esetekben 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés, ha pedig a dolog halállal végződik, az elkövető az élete végéig rács mögé kerülhet. Az erőszakoskodó személyt vizsgálati fogságba is helyezhetik. Az erőszak formái • Fizikai kínzás - fojtogatás, ütlegelés ököllel, pofozás, rugdosás, falhoz verés, fegyverrel való fenyegetőzés, égési sebek okozása, hajhúzás stb. • Szóbeli támadások, lelki gyötrés - folytonos becsmérlés, megalázás, nevetségessé tétel, váratlan ellenőrző látogatások és telefonhívások, üldözés, követés, félelemkeltés, értelmetlen parancsok, pszichojátékok stb. • Szociális kínzás - az áldozatot elszakítja a környezetétől, mindenkitől izolálja. • Szexuális visszaélések - az áldozatot megerőszakolják, olyan szexuális praktikákra kényszerítik, amelyeket elutasít. • Gazdasági ellenőrzés - az áldozat anyagilag függ az erőszakoskodótói, nincs vagy csak korlátozott a hozzáférése a pénzhez, nem engedi munkába járni stb. • Nyomásgyakorlás - fizikai támadással való fenyegetőzés, parancsolgatás, a gyerekek manipulálása, az erőszakoskodó az áldozatot nem engedi aludni, nem ad neki enni, öngyilkossággal fenyegetőzik stb. A támadó tulajdonságai A pszichológusok a következő lelki sajátosságokat állapították meg azoknál a személyeknél, akik gyakran bántalmazzák partnerüket: mások problémáira közömbösek, korlátolt gondolkodásúak, túlzott elvárásaik vannak, beszédük durva, bagatellizálják az erőszakot, zsarolnak és gyűlöletet keltenek, hirtelen haragúak, fenyegetőznek, kegyetlenek, hiperérzékenyek, féltékenyek, erőszakosak a szexben, bűnelkövetésre hajlamosak, áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként, (sza) Az erőszakot főleg a fizikai bántalmazás jelenti, de ide tartozik az is, amikor az agresszor a felsőbbrendűségét fitogtatja, visszaél a hatalmával, fenyegetőzik, testi, lelki és szexuális nyomást gyakorol. Az áldozatok sokszor nem tudják, hová és kihez forduljanak segítségért, és attól félnek, mindenki azzal fogja vádolni őket, hogy szétdúlták a családot. A legtöbb áldozat egyszerűen fél még elmenekülni is. Az erőszakoskodó azzal fenyegetőzhet, hogy úgyis megtalálja őt, s akkor majd megbünteti. Azzal is ijesztgetheti, hogy eladja a közös vagyonukat, s a haszonból nem ad neki semmit, elveszi tőle a pénzét, a gyerekeket. Azzal is zsarolhatja, hogy ha elszökik, a gyerekeket fogja kínozni. Néhány nő szégyelli a dolgot, ezért a külvilág előtt titkolja a kínzást. Hogyan segíthetünk? Ha szemtanúi vagyunk valamilyen bántalmazásnak, vagy valaki bizalommal fordul hozzánk, először is tudjunk meg minél többet a problémáról! Bátorítsuk az áldozatot, figyelmesen hallgassuk őt, de ne hibáztassuk! Próbáljuk meggyőzni, hogy az ellene elkövetett erőszak nem az ő hibája! Beszéljünk vele arról, hogyan lehetne változtatni a kialakult helyzeten! Ha az áldozatnak gyerekei vannak, segítsünk gondoskodni róluk, segítsünk intézkedni a hivatalokban! Az áldozatok személyi biztonsága érdekében - főleg ha gyerekek is vannak közöttük - ne habozzunk azonnal kihívni a rendőrséget és jelenteni a dolgot! Az áldozat(ok)nak pedig a lehetőségekhez mérten nyújtsunk elsősegélyt, Családon belüli erőszak amennyiben arra szükség van! De vigyázzunk: ne kerüljünk nézeteltérésbe az erőszakoskodó partnerrel, ne akarjuk jobb belátásra bírni! Fontos a tanúskodás A tanúskodás nagyon fontos főleg a jövőre nézve, hogy a szemtanú vallomása alapján a rendőrség az elkövetőt megakadályozhassa az erőszakos bűncselekmény folytatásában, és természetesen segítünk elkapni az elkövetőt. Ha szemtanúi vagyunk egy támadásnak, pszichikailag támogassuk az áldozatot, és ne tegyünk úgy, mintha semmi sem történt volna, hanem biztosítsuk róla: ha kell, tanúskodni fogunk. Mit tehet az áldozat? Nem szabad némán tűrni - meg kell törni a hallgatást, el kell valakinek mondani! Tudatosítsuk: mindenkinek joga van az erőszak nélküli, nyugodt élethez, senkinek nincs joga kínozni másokat! Az erőszak magától nem fog megszűnni - ne várjuk meg, amíg a helyzet rosszabb lesz! Kérjünk segítséget! A rendőrség száma 158. A szociális ügyi minisztérium ingyenes országos segélykérő vonala a 0800 212 212 - itt útba igazítanak, pszichológiai, jogi, szociális tanácsokat adnak, illetve a telefonáló személy beleegyezésével értesíthetik a rendőrséget, a mentőket vagy más intézményt is. A Segítség az Erőszak Áldozatainak (Pomoc obetiam násilia), a Karöltve - Segítség Vészhelyzetben Lévő Gyerekeknek (Nárué - Pomoc defom v kríze) és a Szlovákiai Nők Szövetsége (Aliancia zien Slovenska) polgári társulásokhoz is lehet fordulni jogi, szociális és pszichológiai tanácsért, illetve krízisközpontokat is működtetnek. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: ÉVES ADÓELSZÁMOLÁS ■ KI ÉS HOGYAN KÉRHETI MEG A MUNKAADÓJÁT AZ ÉVES ADÓELSZÁMOLÁS ELVÉGZÉSÉRE
