Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-23 / 44. szám
www.ujszo.com | 2022. február 23. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Megérzi a gazdaságunk az orosz inváziót? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Oroszország Ukrajna elleni inváziója a pénzpiacokat és az árutőzsdéket is megmozgatta. Mire számíthat a világ és Szlovákia gazdasága az elkövetkező időszakban? A kelet-ukrajnai helyzet elmérgesedése miatt kedd reggelre estek az európai piacok. A nyugat-európai indexek a fejlemények hatására 0,5-1% közötti mínuszban forogtak reggel, míg az orosz RTS (RUS50) újabb 6%-ot esett a hétfői 13%-os zuhanás után. A nap folyamán azonban elmúlt az ijedtség, és a főbb tőzsdemutatók 1-2% közötti emelkedésbe váltottak. A piacok a nyugati országok válaszlépéseire vártak, az orosz támadás esetére ugyanis szankciókat ígértek a nyugati hatalmak. Drágább olaj Az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése nyomán az olaj ára a 100 dollár/hordós „álomhatár” közelébe került. Az orosz bevonulás hírére Ukrajnába 99,38 dollárt kellett adni a Brent hordójáért - adta hírül a BBC. Oroszország - Szaúd-Arábia után - a világ második legnagyobb olajtermelője. Az orosz-ukrán válságnak már eddig is jelentős hatása volt az olajárra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy február kezdete óta tíz százalékkal drágult a világ legfontosabb energiahordozója - mondta Sue Trinh, a Manulife Investment Management befektetési cég elemzője. Lesz elég gáz? Az orosz-ukrán válság kedd délelőtt még csak mérsékelt, 6-8%os gázárugrást okozott, 75-77 euró/ MWh körüli szintre emelve a holland TTF gáztőzsde különböző lejáratait, de aztán az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos német bejelentés hatására 9-11%-os pluszba lendültek a jegyzések. Olaf Scholz német kancellár kedden ugyanis azt is bejelentette: az Északi Áramlat 2 engedélyezését leállítják, így továbbra is más forrásból kell majd megoldani Németország gázellátását. A piacokat kedden az orosz elnök igyekezett megnyugtatni. „Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra” - küldte írásos üzenetét egy kedd délelőtti katari gázipari konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az elemzők szerint úgy néz ki, hogy Európa ezt a telet már kihúzza komolyabb gázpiaci zavarok, például kényszerű gázkorlátozások nélkül, az átlagos európai gáztárolói töltöttségi szint ugyanis 31%-os, ami ugyan 14 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt 10 évi átlagnál, de azért nem beszélhetünk drámaian alacsony készletszintekről. A nagy kérdés azonban, hogy mi lesz a következő fűtési szezonban, azaz fel tudja-e rendesen tölteni gáztárolóit a kontinens, és lesz-e elegendő vezetékes és cseppfolyós földgáz, illetve milyen áron. Ez vár Szlovákiára Milyen fenyegetést jelent az ukrajnai konfliktus a szlovák gazdaság számára? „A szomszédos országban tapasztalható növekvő feszültségnek számos dimenziója van, amelyek gazdasági értelmezést is nyernek. Az egyik legjelentősebb a politikai dimenzió, amely megingatná régiónk stabilitását, és ez hatással lenne például a külföldi befektetők döntéshozatalára is” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az összesített nemzetközi kereskedelem szempontjából Ukrajna és Oroszország szerinte nem jelentenek jelentős partnert Szlovákia számára. 2020-ban Ukrajna az exportunknak körülbelül az egy százalékát, importunknak pedig a fél százalékát adta. Oroszország valamivel jelentősebb partner, a szlovák kivitel mintegy 1,6%a irányul az orosz piacra, az orosz import pedig mintegy 3%-ot tesz ki. „Közelebbről megvizsgálva a helyzetet, azonban megállapítható, hogy Szlovákia jelentős mértékben függ az Oroszországból származó stratégiai nyersanyagok, különösen a gáz behozatalától” - tette hozzá Hornák. A Szlovákiába külföldről behozott gáz 92, a kőolaj 65 százaléka származik Oroszországból. A gazdasági együttműködés esetleges leállása az elemző szerint így problémákat okozhat Szlovákia számára a gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-ellátás szempontjából. „Még ha globális szinten folynak is a tárgyalások a világ más részeiről Európának nyújtott lehetséges segítségről, például cseppfolyósított földgáz importja révén, Európa szükségleteihez ez messze nem lenne elég. A jelenlegi energiaválság így tovább súlyosbodna, és a vállalatoknak a fogyasztókkal együtt további problémákkal kellene szembenézniük, mivel az energia ára ismét emelkedne” - tette hozzá Hornák. A Szlovákiára gyakorolt közvetlen hatások mellett nem szabadna megfeledkeznünk a közvetett hatásokról sem, amelyek az ellátási hálózatokon és a vállalatok összekapcsolódásán keresztül jelentkezhetnek. Az Európai Központi Bank szerint a gázellátás 10%-os csökkenése körülbelül 0,7%-kal csökkentené az euróövezetben előállított hozzáadott értéket. Szlovákia esetében ennél is rosszabb a helyzet: a hozzáadott érték körülbelül 1,6%-kal csökkenne, ami a legnagyobb viszszaesés a vizsgált országok közül. Ez utóbbi Hornák szerint azzal magyarázható, hogy Szlovákiában nagyobb az aránya a magasabb energiaszükségletű ágazatoknak. Növekvő költségek „Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy egy esetleges ukrajnai katonai konfliktus nagyobb nyomást gyakorolna az államháztartásra, nemcsak a magasabb védelmi költségek (pl. a határvédelem fokozása), hanem a humanitárius célú kiadások révén is, amikor nagyszámú menedékkérő léphet Szlovákia területére” - állítja a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az Európai Unió a jövőben várhatóan jóval keményebben fog dolgozni az alternatív energiaellátás biztosításán, a zöld technológiákra való átállás folyamata így jelentősen felgyorsulhat. (mi, TASR, MTI, napi.hu) így szorítja ki a behozatal a hazait Sorra zárnak be a magyar töltőállomások A szlovákiai üzletek polcain egyre kevesebb a hazai eredetű élelmiszer. E tekintetben azonban továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes üzletláncok és termékcsoportok között. Hol találjuk a legtöbb hazai élelmiszert, és mely termékek esetében dominál a behozatal? Pozsony. Szlovákia egyre jobban függ a külföldi élelmiszer-behozatalól - derül ki az áruházláncok polcain található hazai élelmiszerek arányát vizsgáló legfrissebb felmérésből. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) ezúttal hat kiskereskedelmi lánc (Billa, Coop Jednota, Kaufland, Lidi, Metro és Tesco) 45 üzletében mérte fel a helyzetet, azokra az alapvető élelmiszerekre összpontosítva, amelyeket a lakosság naponta fogyaszt. „Az eredmény: a szlovákiai termékek aránya nem, hogy nem nőtt, hanem az előző felméréshez képest kissé még csökkent is. A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletekben tavaly 40,17% volt, míg 2019-ben ez elérte a 40,74%-ot” - mondta el Emil Macho, az SPPK elnöke. A tojás hazai Az egyes termékek között látványos különbségek vannak. Míg az üzletekben árult tojás 73, a tej 65, az ásványvíz 62 százaléka hazai, a burgonya esetében például ez már csak 54 százalék. A sor végén az étolaj található, amelynek mindössze a 16 százaléka származik hazai termelőktől. A tavalyi eredményeket a 2019-essel összehasonlítva a szlovák édesvízi halak részesedése nőtt a legnagyobb mértékben, 10%-kal, a szlovákiai burgonya részesedése 8%-kal, a hazai friss zöldségek és csomagolt húsok részesedése pedig 7%-kal. Ezzel szemben a hazai csomagolt baromfitermékek, étkezési zsírok és malomipari termékek aránya csökkent a legnagyobb mértékben, az említett két év során 5-6 százalékkal. Üzletláncok toplistája Továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes üzletláncok között is. Már hagyományosan a Coop Jednota üzleteiben találjuk a legtöbb hazai élelmiszert. Ezek aránya ebben az üzletláncban elérte a 61 százalékot. A sorban a Tesco (41%), a Kaufland (40%), a Metro (38%), a Billa (36%) és a Lidi (24%) következik. Ha a szlovák termékek arányát régiónként hasonlítjuk össze, a legtöbb hazai élelmiszert Eperjes megye üzleteiben regisztrálták, a legkevesebbet pedig Besztercebánya megyében. Tarolnak a szomszédok „Az üzletekben rendkívül kevés szlovákiai termék kapható. Túlságosan függünk az olyan élelmiszerek behozatalától, amelyeket itthon is meg tudnánk termelni. Szlovákiából továbbra is csak alapanyagokat exportálunk, amelyeket a szomszédos országokban dolgoznak fel, és késztermék formájában kerülnek vissza az üzleteinkbe. Az adók és a járulékok, a foglalkoztatás így Szlovákián kívül keletkezik” - tette hozzá Macho. A legtöbb élelmiszert a szomszédos országokból hozzák be. Csak az elmúlt év első tizenegy hónapjában Csehországból 4,9 millió euró, Lengyelországból 2,4 millió euró, Németországból pedig 1,8 millió euró értékben hoztak be tojást Szlovákiába. A vámstatisztikák szerint ugyanekkor közel 69 millió euró értékben importáltunk tejet. Ennek több mint felét a cseh behozatal tette ki, 31,5 millió euró értékben. Tejet importálunk azonban Magyarországról, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából is. A cukor az egyik utolsó olyan árucikk, amelyből önellátóak vagyunk. Ennek ellenére masszív importot tapasztalhattunk például Csehországból, Németországból és Lengyelországból is. Mi is segíthetünk „Az orosz-ukrán feszültség, a világjárvány és a piaci és ellátási zavarok idején sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az önellátásra” - mondta Daniel Molnár, a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség elnöke. Macho szerint a fogyasztók is hozzájárulhatnak a jelenlegi negatív tendencia megfordításához, ha a boltokban a „botrányoktól mentes”, hazai gyártású élelmiszereket keresik. „Minden államnak megvan azonban a lehetősége saját támogatási politikára is. Ha Csehországban vagy Lengyelországban tudják támogatni a termelést, akkor nekünk is meg kell tudnunk tenni ugyanezt Szlovákiában. Az adó- és járulékterhek csökkentése elősegítené a versenyképesség növelését, de az államnak aktívan foglalkoznia kellene az élelmiszer-termelés növekvő költségeivel is” - tette hozzá Macho, (mi) Budapest. Magyarországon már húszra tehető azoknak a kis, főként családi tulajdonban levő benzinkutaknak a száma, amelyek a bezárás mellett döntöttek az üzemanyagárstop miatt - adta hírül a napi.hu gazdasági hírportál, amely szerint a kormány által elrendelt árstop 10 ezer, főként vidéki család megélhetését veszélyezteti. A kormány tavaly november közepétől a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette, először három hónapra. Majd az elmúlt héten további 3 hónappal meghosszabbította az ármoratóriumot. Eddig a kormány nem adta jelét annak, hogy kompenzálná a benzinkutasokat, továbbra is velük fizetteti meg az árbefagyasztás költségeit. Az intézkedés azonban a nagyobb társaságoknak is gondot okoz. „A Shell Hungary 191 töltőállomásból álló hálózatában a nemzetközi teherforgalom által leginkább használt tíz kúton keddtől tranzakciónként maximum bruttó 50 ezer forint értékű, azaz körülbelül 100 liter vásárlása lehetséges bármely típusú üzemanyagból” - közölte a vállalat kedden. Mint közölték, az utóbbi hetekben a Shell töltőállomásokon kiugróan megnőtt a kereslet. Számottevően megnőtt a külföldi személy- és teherautós vevők száma is. A Shell Hungary szerint a korlátozás célja a folyamatos üzemanyag-el látás biztosítása minden egyes kútján. (MTI, napl.hu) aktuális középárfolyamok VÉTEL - ELADÁS
