Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-18 / 40. szám

RÉGIÓ Kevés esélyt lát egy ukrán-orosz háborúra a védelmi minisztérium szakembere A kelet-szlovákiai származású Nagy Tamást sem hagyják hidegen a szomszédos országban zajló események (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Egymásnak ellentmondó hí­rek érkeznek az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban. A csapatkivonás hírét a fegy­verek ropogásáról szélé tu­dósítások váltották. Nem vi­lágos tehát, hogy kell-e tar­tani egy esetleges háborús konfliktustól az ország keleti határa mentén. A királyhel­­meci származású Nagy Ta­mást, a vádelmi tárca állam­titkárának a tanácsadóját ar­ról kérdeztük, felkószült-e Szlovákia arra, hogy kele­ti határa közelében katonai konfliktus alakulhat ki. KIRÁLYHELMEC/POZSONY Ön szerint mennyi a valószínű­sége annak, hogy egy esetleges uk­rán-orosz háborús konfliktus elérje a szlovák határt? Jelen pillanatban nem látok reá­lis esélyt arra, hogy közvetlenül a szlovák határon, illetve a Szlovák Köztársaság területének közvetlen közelében katonai konfliktus jöjjön létre. Amit valódi biztonsági prob­lémának látunk egy szomszédos ország, például Ukrajna megtáma­dása esetén, az egy esetleges ins­tabilitásból eredő biztonságunkra gyakorolt hatás. Konkrét példaként említeném az esetleges menekült­­hullámot, amely biztonságosabb or­szágok felé irányulna, részben Szlo­vákia felé is. Természetesen itt is érvényes egy bizonyos direkt arány a probléma okozója és a konzekven­cia között, vagyis minél nagyobb a katonai konfliktus, annál nagyobb a hatás a régióra, beleértve a szom­szédos államokat is. Hogyan nézne ki a szlovák hadse­reg bevetése a határon, ha háborús konfliktus kezdődne? Milyen tech­nikával lehetne védeni a szlovák­ukrán határt, és hány katona tudná megvédeni azt? Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a határvédelem a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A Szlovák Köztársaság fegyveres erői számítanak a segít­ségnyújtás lehetőségére, ha a bel­ügyminisztérium kapacitásai már nem elegendőek. Ez azonban csak egy valóban erősebb migrációs, illet­ve menekülthullám esetén valósulna meg. A haditechnika alkalmazását csak az ország védelmében veszik számításba, de a konfliktussal ösz­­szefüggésben szerencsére nincs lát­ható közvetlen veszély. A bevethető katonák száma a jelenlegi krízister­vek értelmében a valós szükséglettől függően néhány száztól több ezerig terjed. Mennyire igényes feladat a határ védelme, tekintve, hogy a szlovák­ukrán határ nagy része sűrű erdő? Erre pontosabb választ tudnának adni a belügyminisztériumi kollé­gák, akik - más országokhoz ha­sonlóan - a határvédelem operatív oldaláért felelnek. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy ha a Szlovák Köztársaság a jövőben ka­tonai konfliktus okozta menekült­­hullámmal nézne szembe, akkor ezeknek a menekülteknek a nem­zetközi humanitárius jogból fakadó­an megfelelő védelmet kell nyújta­nia. Az onnan érkező menekült nem egy klasszikus migráns lenne, aki a hivatalos határátkelőkön kívül és szabálytalanul próbálja átlépni a ha­tárokat. Természetesen nem zárható ki, hogy a legális menekültáradatot illegális migráció is követné. Álta­lánosságban azonban elmondható, hogy a keleti határunk a biztonsá­gosabb országhatárok közé tartozik. 130 ezer katonát vezényelnek az ukrán határ közelébe, elegendő ka­tona ez Ukrajna országos invázi­ójához? Véleményem szerint nem az a legfontosabb tényező, hogy ponto­san mennyi katonáról beszélünk, hanem az, hogy milyen céllal van­nak az adott régiókban koncentrálva. Minden fegyveres konfliktus kime­netele több tényezőből áll össze, és összefoglalva, ez egy meglehetősen bonyolult egyenlet, ami nem csak pusztán két szám szigorú összeha­sonlításán alapul, ezért is helytelen lenne az ezzel kapcsolatos találgatás. Ha bekövetkezne a fegyveres konfliktus, ön szerint a lehetséges forgatókönyvek tükrében az oro­szok elérhetik Kijevet vagy sem? Szilárd meggyőződésem, hogy ilyen jellegű katonai konfliktus­ra most nem kerül sor. Legalábbis azon túl, ami sajnos Kelet-Ukrajná­­ban 2014 óta történik. Egy ország teljes értékű inváziója egy másik európai országba olyan következ­ményekkel járna, amely néhány év­tizedre megváltoztatná Európa biz­tonsági térképét. Én személy szerint ezt katasztrófának tartanám Ukrajna európai perspektívája beteljesülése szempontjából. Közép-Európának is reagálnia kellene, valószínűleg nagyobb fegyverkezéssel. Oroszor­szág európai biztonsági architektú­rájának korrekciójára irányuló am­bíciója még azelőtt el lenne temetve, mielőtt esélye lenne megszületni. De ahogy azt korábban említettem, a je­lenlegi álláspont szerint nem hiszem, hogy ilyesmire sor kerülhet a közel­jövőben. Milyen állapotban van a szlovák hadsereg? A szlovák fegyveres erők, vala­mint a szomszédos országok had­seregei generációs modernizáción esnek át, aminek már rég itt volt az ideje. Védelmi politikánk fokoza­tosan alkalmazkodik a kiber- vagy információs területről érkező új tí­pusú kihívásokhoz és fenyegetések­hez. Az ehhez hasonló kelet-ukraj­nai válsághelyzetek, valamint a Co­­vid-19-világjárvány egyértelműen mutatják, hogy mennyire fontos a fegyveres erők szerepe hazánk sta­bilitásának és biztonságának bizto­sításában. A közeljövőben bemutat­juk a védelmi tárca Hosszú Távú Fejlesztési Tervét, amely meghatá­rozza a következő 14 év prioritása­it. Hosszú távon a fegyveres erők azok az intézmények közé tartoz­nak, amelyek a legmagasabb szintű bizalmat élvezik a társadalomban az összes állami intézmény közül. Természetesen szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna. Kelet-szlovákiaként hogyan éli meg az egyre feszültebb helyzetet? Természetesen aggodalommal figyelem, mert Ukrajna nemcsak Szlovákia szomszédja, hanem a ke­leti régió közvetlen szomszédja is. Éppen ezért az a véleményem, hogy Ukrajna biztonsága közvetlenül és tagadhatatlanul hozzájárul Szlová­kia és Kelet-Szlovákia biztonságá­hoz. Vitathatatlan pozitívumnak tartom, hogy ez a tudat ma jelen van az állami végrehajtás szintjén is, és hogy Ukrajna stabilitása ma fontos tényező Szlovákia biztonsá­gi és védelempolitikájának megva­lósításában. ALLASHIRDETES Teljes munkaidős újságírót, dunaszerdahelyi tudósítót keres az Új Szó napilap. FELTÉTELEK: Dunaszerdahely és vonzáskörzetének ismerete, otthonos mozgás a területen. Önállóság, rugalmasság, hírérzékenység (kötetlen munkaidő, a feladatok függvényében). Online vagy print szerkesztőségben szerzett szerkesztői, újságírói tapasztalat, és a jogosítvány, saját autó megléte előnyt jelent. A MUNKA JELLEGE: az Új Szó nyomtatott és online kiadását ellátni a dunaszerdahelyi régió híreivel, információival. Cikkek írása, fotók és videók készítése. mi.............— AMIT KÍNÁLUNK: Dél-Szlovákia piacvezető magyar nyelvű médiumában kreatív, összetartó, jó hangulatú szerkesztőségi csapat tagja lehet, sok olvasóhoz szólhat, változatos feladatokat teljesíthet, folyamatosan fejlődhet. Szolgálati telefon, laptop, alkalmazotti kedvezmények - cafeteria, kreatív munka. A MUNKAVÉGZÉS HELYE: home office (alkalmanként Pozsony) FIZETÉS: 850 euró / hó bruttó jövedelem és teljesítménytől függő további juttatások i .....^ JELENTKEZES Jelentkezni 2022. február 20-ig lehet az emese.ibosova@duelpress.sk címen. Kérjük, a jelentkezők csatolják önéletrajzukat és két, dunaszerdahelyi régiós témát feldolgozó írásukat. ..........— *----

Next

/
Oldalképek
Tartalom