Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-18 / 40. szám

www.ujszo.coml 2022. február 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hol kezdődik és hol végződik Közép-Európa? Mintha egy búvópatak lenne, vagy sokkal inkább óriási föld alatti folyam LUBOŐ PALATA Furcsa nemzetközi dele­gáció tagjaként ment Ki­­jevbe a múlt héten Ivan Korcok szlovák külügy­miniszter: cseh és osztrák kol­légája, Jan Lipavsky és Alexan­der Schallenberg társaságában. Az ukrajnai utat eredetileg a visegrádi négyek vizitjeként harangozták be, de Magyarország kimaradásával gyorsan slavkovi hármakká válto­zott a négyes fogat. Sokan egy kéz­­legyintéssel intézték el eddig az osztrák-cseh-szlovák tömörülést, amely harminc éve a visegrádi csoport árnyékában működik, de meglepően akcióképesnek mutat­kozott, amint Ukrajna kérdésében nem jutottak egységes álláspont­ra a V4 országai. Annak ellenére, hogy Ausztria nem tagja a NA­­TO-nak és számos osztrák politi­kus álláspontja korántsem elvi, ha­nem üzleti, ha Oroszországról van szó. Ennek ellenére Schallenberg nem ütött meg más hangnemet Ki­­jevben, mint szlovák és cseh kol­légája, sőt kijelentette, hogy Ukraj­na stabilitása és biztonsága egyben Ausztria biztonságát is jelenti. Ez a slavkovi Közép-Európa eléggé eltér a visegrádi Közép-Eu­­rópától. Nyugati határa a svájci és az olasz határon található, az északnyugati pedig Drezdánál, a keleti viszont Ungvárnál. Egyik országnak sincs tengere, ott van viszont nekik a Duna, bár a csehek csak a Morva folyón keresztül kap­csolódnak hozzá. A V4-eknek a lengyelekkel ott a Baltikum, az orosz és a fehérorosz határ, délen pedig a magyar határ­nál a Balkán. Csakhogy ez utóbbi két államnak évek óta vitái vannak az Európai Unióval a jogállami­ság szabályainak betartása és Or­bán Viktor autoriter kormányzása miatt. A V4-ekhez és az S3-akhoz 2015-ben lengyel ösztökélésre csatlakozott a Három Tenger Kez­deményezés, így ez az országcso­port már Észtországtól egészen Bulgáriáig, tehát a finn határtól a török határig szeli át Európát. 1994-ben Václav Havel cseh el­nök Litomyslbe hívta találkozó­ra a közép-európai államfőket. Az ő Közép-Kelet-Európája is kicsit másképp festett, a V4-eket Német­országgal, Ausztriával és Szlovéni­ával kiegészítve. Mintha Közép-Európa egy bú­vópatak lenne, vagy sokkal inkább óriási föld alatti folyam. Sosem tudhatjuk pontosan, hol kezdődik és hol végződik, merre húzódik, mikor ki tartozik hozzá. Elveszít­hető és újra meg újra felfedezhető. A szerző a Trend kommentátora A szennyezésben már visszaugrottunk a világjárvány előtti szintre Megközelítette a koronaví­­rus-járvány előtti szintet az Európai Unióban vógzett gaz­dasági tevókenysóg miatti üvegházhatású gázok kibo­csátása 2021 harmadik ne­­gyedóvóben. Az Európai Unió statisztikai hiva­talának (Eurostat) adatai szerint ta­valy júliustól szeptemberig már 881 millió tonnát tett ki, ez hat százalék­kal több az előző év azonos negyed­évében mért adatokhoz képest. A nö­vekedés nagyrészt a gazdasági fellen­dülés hatásának tudható be. A tavalyi év harmadik negyedévé­ben a legtöbb üvegházhatású gáz ki­bocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamo­senergia-ellátás (21 százalék), vala­mint a háztartások és a mezőgazda­ság (mindkettő 14 százalék) számlá­jára írható. A koronavírus-járványt megelőző­en, 2019 harmadik negyedévében - mielőtt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevé­kenységét szerte a világon a járvány miatt - az EU-ban mintegy 891 mil­lió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyed­évében, amikor a koronavírus-fertő­­zések első hulláma jelentkezett Euró­pában, az üvegházhatású gázok kibo­csátása 740 millió tonnára csökkent. Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a ki­bocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Lu­xemburgban 2,3 százalékkal, Hollan­diában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsá­tásnövekedést Bulgáriában (22,7 szá­zalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) je­gyezték fel. (MTI) Nem értik SÁNTA SZILÁRD A utóbbi időben ritkán szolgál jó hírekkel a szlovák ^ törvényhozás. Sokat zuhant a szebb napokat is meg­/ ■ M élt parlament ázsiója. JL. .ML JKLj A politika színpadán a Komámasszony, hol a stuk­­ker? hatalmi játszmáinak, a Száll a kakukk fészkére zárt osztályának és a Feketeország abszurd helyzeteinek jelenetei váltogatják egymást. Fekete napok az ülésnapok, és ez alól február 16-a sem volt kivétel, a pozsonyi parlament - 12 év után - módosította az állampolgársági tör­vényt, de az elfogadott törvénymódosítási javaslat lényegi változást nem hozott, továbbra sem lehet szabadon felvenni egy másik ország állampolgárságát. Bár a szlovák sajtó könnyítésről és enyhítésről ír, azonban lénye­gi változás nem történt: a Szlovákiában élő magyarokat még mindig - akaratuk ellenére - meg lehet fosztani szlovák állampolgárságuktól, ha felveszik egy másik ország állampolgárságát. A módosítás kapcsán enyhítésről csak azok esetében lehet beszélni, akik külföldre költöztek, például Magyarországra. Ők öt év után kor­látozások nélkül felvehetik az adott ország állampolgárságát. Tehát a törvénymódosítás előnyösebb helyzetbe hozza a külföldön élő szlovák állampolgárokat, de megvonja ugyanazt a lehetőséget a Szlovákiában élő állampolgároktól, így a magyaroktól is. Már Ficóék 2010-es ellentörvényének - az Orbán Viktor kormányá­nak a határon túli magyarok egyszerű honosítására adott válasza - al­kotmánybírósági értelmezése is gondot jelentett, nem is sikerült bizo­nyítani, hogy az elfogadott jogszabály nem alkotmányellenes. A Szlovák Köztársaság Alkotmányában az áll (első fejezet, első sza­kasz, 5. cikkely): Senki nem fosztható meg akarata ellenére a Szlovák Köztársaság állampolgárságától. A tény után, hogy a szlovák állam csendben a Benes-dekrétumok­­ra hivatkozva jogtalan vagyonelkobzást alkalmaz, a február 16-ai tör­vénymódosítójavaslat elfogadása újabb jelzés a kisebbségnek, hogy a szlovák komplexus még mindig nagyon erős. Újabb alkalmak, amikor a nemzetközi intézményeket tájékoztatni kell, még akkor is, ha a ko­rábbi tapasztalatok ezen a téren nem is táplálnak nagy reményeket. A szlovákiai magyar pártplatformok és civil szervezetek között egyetértés van a kettős állampolgárság jogi megítélését illetően. (Az a kérdés, hogy kell-e, illetve mire kell egy másik ország állampolgársá­ga-jogi szempontból mellékes.) Zuzana Caput óvá köztársasági elnök, ha valóban mindenki elnöke, akkor alkotmányossági vizsgálatra küldi a parlamentben megszava­zott törvényt. FIGYELŐ Márki-Zay Péter is óvet értékelt Országértékelő rendezvényt tar­tott tegnap Márki-Zay Péter el­lenzéki miniszterelnök-jelölt. Az első beszédet Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mond­ta. Arról beszélt, 45 nap alatt a NASA szerint el lehet érni a Marsra is, de kérdés, az ellenzék­nek mire elég ez az idő. Nekik nem a Marsra, hanem a magyar emberek szívéig kell eljutniuk (a választás április 3-án lesz). Karácsony szerint Orbánnak mindenképp mennie kell, hisz a hozzátartozóit tömi pénzzel, miközben milliárdok érkeznek Magyarországra, de elszalaszt­ja ezt a történelmi esélyt. Orbán leváltására pedig most van ereje és lehetősége az országnak, ezért kell elhozni a változást. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalí­ció EP-képviselője azt mondta, a Fidesz is érzi, nagy a 2022-es vá­lasztás tétje, ezért is folytat had­járatot a szabad sajtó, a civilek és ellenzéki politikusok ellen. „En­nek ellenére itt vagyunk, össze­kapaszkodva, és erősebben, mint valaha” - mondta, hozzátéve, az ellenzéki egység olyan pártokból áll, amelyek készek mindenkivel együtt dolgozni, aki tisztessége­sebb Magyarországot szeretne. Márki-Zay Péter beszédét azzal kezdte, hogy ő is egyike annak a 2,7 millió magyarnak, akik 2010- ben a Fideszre szavaztak, mert ő is elhitte, amivel kampányolt a Fidesz, azt mondták, aki bele­nyúl a közösbe, annak levágják a kezét. Páratlan felhatalmazást és páratlan esélyt kapott Orbán Viktor a választóktól, és páratla­nul sok pénzt az Európai Uniótól, ehhez képest ma az ország nem­hogy nem érte be Ausztriát, de Romániánál is rosszabbul teljesít. „Csak lefelé mentünk 2010 óta, mind gazdaságilag, mind erköl­csileg. Tisztességes, keresztény, konzervatív ember nem szavazhat tiszta lelkiismerettel a Fideszre”- mondta. Szerinte új társadalmi osztály épült a NER-elitből, akik közül ma már néhányat gyanúsí­tottnak és vádlottaknak kell ne­vezni. Márki-Zay közölte, Orbán szegénynek hazudja magát, de kastélyban él, és az óvodásokhoz is golyóálló mellényben megy. „Ma Magyarországot az elmúlt évezred legkorruptabb kormánya vezeti” - mondta a miniszterel­nök-jelölt, majd sorolni kezdte, mi mindent tett már zsebre a Fidesz a bankoktól a trafikokig. Arról is beszélt, a mostani osztogatásba is azért kezdett a Fidesz, mert meg akarja tartani a hatalmát, és fél a választástól, így ezeket a bér- és nyugdíjemeléseket nem a Fidesz­nek, hanem az ellenzéknek kell köszönni. A politikus szerint az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése is arról szól, Magyaror­szág uniós milliárdoktól eshet el, amíg az ország miniszterelnöke egy tolvaj. Ezen kell változtatni április 3-án. (444, hvg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom