Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-01 / 25. szám

2 KÖZÉLET 2022. február 1. | www.ujszo.com Az elkövetkező hetekben is folytatódik a drágulás a szlovákiai benzinkutakon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Az elmúlt hetekben megállás nélkül emelke­dett a kőolaj világpiaci ára, amely így már elérte a 2014 óta mért legmagasabb ár­folyamot. Mire kellene fel­készülniük a Szlovákiában tankoléknak, és mennyit spórolhatnak, ha Magyar­­országon töltik fel az üzem­anyagtartályukat? A Szlovákia számára is mérvadó, északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti (159 liter) ára hétfőn 91 dollár fölé ugrott, vagyis csak az elmúlt egy hónapban 17 százalék­kal nőtt. Az energiapiaci szakértők szerint nem csupán a kereslet jelen­tős növekedése, de az ukrán-orosz konfliktus miatt is további emelke­désre számíthat a piac, a Goldman Sachs befektetési bank előrejelzései szerint pedig akár 100 dollár fölé is emelkedhet a hordónkénti ár. Orosz-ukrán konfliktus A Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) február 2-ai talál­kozóján vélhetően a fent jelzettekről, és a további lehetséges megoldásokról is szó lesz. „Az elkövetkező hetekben az orosz-ukrán konfliktus gyakorol­ja majd a legnagyobb nyomást a kő­olajárakra, nem mindegy azonban az Egyre gyorsabban terjed a vírus Pozsony. A legfrissebb ada­tok alapján Szlovákiában is berobbant az omikron okozta újabb járványhullám, már csak­nem minden második PCR-teszt eredménye pozitív. Míg egy hét­tel ezelőtt a pozitív tesztek ará­nya 36 százalék körül mozgott, mostanra elérte a 49 százalékot. Vasárnap 15 798 PCR-tesztet vé­geztek el Szlovákiában, és újabb 7796 koronavírus-fertőzöttet ta­láltak - tájékoztatott a covid-19. nczisk.sk weboldalon a Nemzeti Egészségügyi Információs Köz­pont. A PCR-teszttel azonosított fertőzöttek több mint 62 száza­léka nem volt beoltva. Antigén­teszttel 1995 fertőzöttet azono­sítottak, mintegy 61 százalékuk nem volt beoltva. „Jelenleg 1547 beteget ke­zelnek kórházban, 389 pácienst intenzív osztályon ápolnak, és 142-en szorulnak gépi lélegez­tetésre” - tájékoztatott Zuzana EliáSová, az egészségügyi mi­nisztérium szóvivője. Szerinte a kórházi kezelésre szorulók több mint 79 százaléka nincs beoltva, vagy csak egy oltást kapott. Va­sárnap 13 beteg halt bele a fer­tőzésbe, Szlovákiában eddig így összesen 17 830 áldozatot köve­telt a koronavírus-járvány. Va­sárnap 2651 személy kapta meg a harmadik oltást, eddig össze­sen 1 472 793-an. A második oltást 2201 ember kapta meg, eddig összesen 2 659 001-en. A vakcina első adagjával pedig 350 embert oltottak be a hét utol­só napján, eddig összesen 2 797 234-et. (TASR) sem, milyen irányt vesz a koronaví­rus-járvány újabb hulláma” - állítja Jana Glasová, a 365.bank elemzője. Szerinte az elkövetkező hetekben to­vább nő a kőolaj iránti kereslet, ami felfelé hajtja az árakat. Nincs megállás A világpiaci árvágtát a Szlovákiá­ban tankolok is megérzik, miközben az üzemanyag már most is méreg­drága. A benzin.sk üzemanyagpor­tál legfrissebb adatai szerint a 95- ös benzin literje az elmúlt napokban átlagosan 1,51 euróba került, míg a gázolajért 1,42 eurót kértek. A 95-ös benzin így már most is nagyjából 21, a gázolaj pedig 28 százalékkal drá­gább, mint tavaly ilyenkor. És ezzel még koránt sincs vége a drágulásnak. „Az aktuális piaci helyzet alapján az elkövetkező hetekben egész biztosan tovább drágul majd az üzemanyag a szlovákiai töltőállomásokon is” - állítja Jana Glasová. Hogy ponto­san mennyivel, az azonban egyelőre megjósolhatatlan, hiszen minden a tőzsdei árak alakulásától függ, amit viszont az aktuális geopolitikai hely­zet befolyásol. Hogy mennyiért tan­kolhatunk majd az elkövetkező he­tekben és hónapokban, az így nagy­ban függ az orosz-ukrán konfliktus kimenetelétől is. így spórolhatunk A 95-ös benzint és a gázolajat tankolóknak továbbra is megéri Ma­gyarországon feltankolniuk az autó­jukat, ahol a kormány átmenetileg, egyelőre február 15-éig befagyasz­totta ezek árát, 480 forintos árpla­font szabva mindkét üzemanyagnak. A holtankoljak.hu üzemanyagportál adatai szerint a magyarországi töl­tőállomások jelenleg így ennyiért kí­nálják a 95-ös benzint és a gázolajat is, anji a jelenlegi árfolyamon szá­molva nagyjából 1,34 eurónak felel meg. Egy átlagos, 50 literes üzem­anyagtartály esetében a 95-ös ben­zinen így nagyjából 8,5, a gázolajon pedig 4 eurót spórolhatunk, ha Ma­gyarországon tankoljuk fel az autón­kat. Nem árt azonban tudni, hogy az üzemanyagár-rögzítés nem vonatko­zik a prémium üzemanyagokra és a 100-as oktánszámú benzinre sem. A magyarországi üzemanyagszak­ma számára egyébként egyre tragi­­kusabb a jelenlegi helyzet, hiszen a gázolaj beszerzési ára már 480 forint felett van bruttóban. A holtankoljak, hu számításai szerint az átlagárakat tekintve a 95-ös benzinért már 509 forintot fizetnének a fogyasztók az árfixálás nélkül, a gázolaj átlagára pedig 525 forint lenne. (mi, TASR) Nem kell végleg búcsút intenünk a szabályozott energiaáraknak Ha valóra válnak a Richard Sulik által vezetett gazdasági tárca elképzelései, hamarosan Szlovákiában is búcsút inthe­tünk a lakossági energiaárak állami szabályozásának. Mire kellene felkészülnünk? Pozsony. Sok más országhoz hasonlóan Szlovákiában is állami­lag szabályozzák a lakossági áram- és gázszolgáltatás díjszabását, ami biztosítja, hogy a lakossági szektor ne legyen közvetlenül kitéve a pia­ci változásoknak és viszontagságok­nak. Mindez különösen most jön jól a szlovákiai családoknak, amikor Éu­­rópa-szerte elszálltak az energiaárak, jelentősen növelve a családok terheit azon országokban, amelyekben az ál­lam a lakossági szolgáltatások eseté­ben is a piaci árakat érvényesíti. Már idén nőttek az árak Szlovákiában már az idei év ele­jén bejelentett energiaár-emelések is jelentős felháborodást váltottak ki a lakoságból. Tavaly ugyanis törté­nelmi csúcsokat döntögetett a gáz és a villanyáram világpiaci ára, amit a szlovákiai cégek már az elmúlt évben megérezték, a drágulást pedig az idei év elejétől a családok sem kerülhet­ték el. Az áramszolgáltatás esetében a panellakásban lakó családok számá­ra a havi kiadások a tavalyihoz ké­pest nagyjából 3 euróval nőttek, míg a villanyt vízmelegítésre és fűtésre is használó háztartások havi kiadásai mintegy 12 euróval magasabbak. Ez persze csak az átlag, hiszen a költsé­gek a háztartás fogyasztásától és az áramszolgáltató díjszabásától függ­nek. Hasonló a helyzet a lakossági gázszolgáltatás esetében is. Ez a ta­valyihoz képest - a fogyasztástól füg­gően - idén 9-23 százalékkal drágult. Merész tervek Ez azonban semmi ahhoz képest, ha valóra válnának a gazdasági tárca tervei. A minisztérium ugyanis már kidolgozta az energiatörvény leg­újabb módosítását, amely azzal szá­mol, hogy 2023-tól megszüntetik a lakossági áramszolgáltatás árszabá­lyozását, a gázszolgáltatás esetében pedig ugyanerre 2026-tól számítha­tunk. A javaslatot az elkövetkező he­tekben a kormánynak is meg kellene tárgyalnia, ám egyelőre bizonytalan, hogy milyen fogadtatásra talál a ko­alíciós partnerek részéről. Mire kellene felkészülnünk, ha a gazdasági tárca javaslatát a parla­ment is elfogadná? Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (URSO) el­nöke szerint nem kell megijednünk, a gazdasági tárca javaslata sem szá­mol ugyanis azzal, hogy teljes mér­tékben felszámolják a szabályozást. Szerinte a dereguláció eleve csak a gáz és az áram - mint nyersanyag- árát érintené, vagyis az energia­szolgáltatás többi szegmensében, például az energiaszállítás esetében fennmaradna az állami szabályozás. Kétféle lehetőség „Tisztában vagyunk azzal is, hogy a lakosság egy részénél nagy az igény arra, hogy továbbra is meg­legyen a lehetőségük egy szabályo­zott csomagra is, amely védelmet biztosítana a sérülékenyebb háztar­tások számára. Mi már dolgozunk egy ilyen csomag paraméterein”- állítja Juris. Szerinte így azok a háztartások, amelyek nem akarnak majd bajlódni azzal, hogy a lehető legjobb árat harcolják ki az energi­aszolgáltatóktól, azok a jövőben is választhatják majd a szabályozott csomagot, míg azok, akik nagyobb fogyasztással rendelkeznek, és úgy gondolják, hogy az aktuális piaci árak mellett kedvezőbben juthatnak hozzá az energiaszolgáltatáshoz, él­hetnek a dereguláció előnyeivel” - figyelmeztet Juris. (mi, TASR) Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke szerint az árszabá­lyozás bizonyos formája a jövőben is fennmarad (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom