Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-01 / 25. szám
www.ujszo.coml 2022. február 1. KÖZÉLET 3 1,2 millió beteg lehetett a 3. hullám alatt Peter Lednicky, az Unilabs vezérigazgatója elmondta, a harmadik hullám idején körülbelül 300 ezer embernél mutatták ki a vírust a PCR-tesztek segítségévei. A legújabb kutatás azonban azt mutatja, hogy akár 1,2 millió személy is megfertőződhetett az utóbbi fél évben. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Körülbelül 1,2 millió személy szerezhetett természetes védettséget Szlovákiában a koronavírus-járvány előző hulláma idején - derült ki az Unilabs legújabb kutatásából. Jóval kevesebben vannak viszont azok, akiknél a védettségi szint olyan magas, hogy nem kell tartaniuk az újrafertőződéstől az omikron hullám alatt. A laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó Unilabs január második és harmadik hetében végzett egy kutatást, melyben elsősorban azt vizsgálták, hogy a lakosság hány százaléka számít védettnek az omikron hullám küszöbén. Adathiány Peter Lednicky, a vállalat vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a védettséget kétféleképpen lehet megszerezni: oltás vagy átfertőződés útján. Mint mondta, az oltással kapcsolatban rendelkezésre állnak az információk, hiszen az egészségügyi minisztérium naponta frissíti a számokat. Az átfertőződésről azonban nincsenek ilyen egyértelmű adatok. A tárca ugyan közzéteszi, naponta hány tesztet végeznek, ám Szlovákiában a laboratóriumok tesztelési kapacitása nem olyan magas, hogy minden egyes fertőzöttet regisztrálni lehessen. 1,2 millió Lednicky csapata összesen 4221 mintát vizsgált meg. A vezérigazgató rámutatott, a mintákat úgy állították össze, hogy reprezentatív képet kaphassanak Szlovákia teljes lakosságának védettségi szintjéről, emellett pedig a területi és a korosztályi bontásról is fontos adatokat nyertek. Továbbá elmondta, a modern laboratóriumi technológiáknak köszönhetően már különbséget tudnak tenni az oltás és a megfertőződés útján szerzett védettség között. Ebben a kutatásban csak olyan mintákat ellenőriztek, amelyeknél az immunválaszt maga a vírus váltotta ki, nem pedig a vakcina. Az adatok összesítése után kiderült, hogy a minták 23,62 százalékánál figyelhető meg a betegség miatt kialakult természetes védettség. A teljes lakosságra vetítve ez azt jelenti, hogy a delta variáns okozta harmadik hullám idején körülbelül 1,2 millió ember fertőződhetett meg. A PCR-tesztek segítségével mindöszsze 300 ezer beteget regisztráltak, vagyis a kutatás alapján a fertőzöttek háromnegyedénél nem is mutatták ki a vírust. 75 százalékos védettség Lednicky hozzátette, elképzelhető, hogy az 1,2 milliós csoportban vannak olyanok is, akik nem a delta, hanem még az alfa variánssal fertőződtek meg, és még mindig termel ellenanyagot a szervezetük. Ezt a vizsgálatban nem tudták kimutatni, de ha vannak is ilyen esetek, Lednicky szerint elenyésző a számuk, mivel a legtöbb embernél a védettség nem tart fél évnél tovább (a második hullám pedig tavaly júniusban csengett le). Ha még ehhez hozzáadjuk a lakosság átoltottsági szintjét, ami jelenleg 50 százalék körül mozog, akkor ki lehet jelenteni, hogy az emberek mintegy 75 százaléka, vagyis háromnegyede valamilyen formában már felkészült a vírussal való találkozásra. A vezérigazgató hozzátette, ez az összeadás ugyan nem teljesen pontos, hiszen lehet átfedődés az oltottak és a fertőzésen átesettek kategóriájában, de ezt figyelembe véve is ki lehet jelenteni, hogy a lakosság 65-75 százaléka védettnek minősül. Újrafertőződés Ez az adat rendkívül fontos az omikron hullám terjedése szempontjából. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új mutációt ugyan azok is elkaphatják, akik csak nemrég estek át a betegségen, viszont a védettséggel rendelkező embereknél a vírus nagyon kis eséllyel okoz súlyos lefolyású megbetegedést. Az Unilabs kutatásában azt is vizsgálták, hogy az ellenőrzött mintákban milyen magas a védettség mértéke. Ez alapján kiderült, hogy a fertőzésen átesettek körülbelül egyharmadánál alakult ki olyan szintű természetes védettség, amely már az újrafertőződés kockázatát is jelentősen csökkenti. Az 1,2 milliós csoport esetében ez körülbelül 400 ezer embernek felel meg. A többiek ismét könnyen megfertőződhetnek, viszont attól nem nagyon kell tartaniuk, hogy kórházba kerülnek. Területi bontás Ami a területi bontást illeti, a harmadik hullám idején legkevesebben Nyitra és Pozsony megyében fertőződhettek meg (előbbinél a minták 20,22, utóbbinál a minták 20,27 százalékánál találták ellenanyagokat). Lednicky szerint ez nem véletlen, hiszen ezekben a régiókban kifejezetten magas az átoltottság - a fővárosban például már a teljes lakosság 66 százaléka vette fel a vakcinát. Ezzel szemben a legmagasabb természetes védettség Besztercebánya megyében (27,69 százalék) és Zsolna megyében (26,75 százalék) alakult ki, vagyis itt lehetett a legtöbb fertőzött az utóbbi hónapokban. Annyi bizonyos, hogy az omikron jelenleg Zsolna megyében terjed a leggyorsabban. A korcsoportos bontás szempontjából az 50 és 65 év közöttiek körében a legmagasabb a természetes védettség aránya, utánuk következnek a 65 év felettiek. A kutatás alapján a 18 és 33 év közöttiek fertőződtek meg legkevésbé a harmadik hullám idején. Csütörtökön írhatják alá a védelmi megállapodást az USA-val CZÍMER GÁBOR Zuzana Őaputová köztársasági elnök felhatalmazást adott Jaroslav Nad' (OLa- NO) védelmi miniszternek, hogy az Egyesült Államokba utazzon ás aláírja az USA- val kötendő védelmi szerződést, amelynek keretében az amerikai hadsereg bizonyos mértékben használhatna két szlovákiai katonai repteret. Az egyezményt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az ellenzék népszavazást akar a kérdésben. A kétoldalú védelmi megállapodást várhatóan csütörtökön írják alá. A védelmi tárcavezető arról beszélt, nagyon hálás minden felelős magánembernek és politikusnak is, aki tudatosította ennek az egyezménynek a fontosságát abban, hogy Szlovákia szorosabban együttműködjön a stratégiai partnerével, az Egyesült Államokkal. „Ez egy felelős lépés és erős jelzés Szlovákia külpolitikai irányultságát illetően” - mondta Nad’. Ugyanakkor elutasította, hogy a megállapodást bármilyen összefüggésbe hozzák az elmúlt időszakban rendkívül feszültté vált orosz-ukrán helyzettel. A miniszter ugyanis rámutatott, az egyezmény szövege egy több mint négy évig tartó szakmai egyeztetés eredménye. Maga a megállapodás pedig annak a lenyomata, hogy az USA és Szlovákia együtt akar működni a védelem területén, de egybevág a szlovák hadsereg azon szándékával is, hogy növelje a saját és a NATO védelmi képességeit, tette hozzá Nad’. A védelmi minisztert az útra elkíséri Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyi tárcavezető is. Nad’ és Koréok is kijelentette, az egyezmény teljes mértékben tiszteletben tartja Szlovákia szuverenitását és alkotmányos rendjét. Visszautasítják azokat az állításokat, melyek szerint a dokumentum arra adna lehetőséget, hogy folyamatosan amerikai katonák állomásozzanak az ország területén, vagy nukleáris fegyvereket telepítsenek ide. „Az a dezinformációs kampány, amely az egyezmény megkötését kíséri, nagyon erős és a legerősebb emberi érzelmekre igyekszik hatni. Ez a riogatás azonban teljesen felesleges” - jelentette ki a védelmi miniszter. A parlament szerepe Az Egyesült Államokkal kötendő védelmi szerződést már elfogadta a kormány, és az ország biztonsági tanácsa is. Ha Nad’ csütörtökön a tengerentúlon aláírja a dokumentumot, akkor a dokumentumról a parlamentnek is szavaznia kell. Egyes értesülések szerint erre már a kedden kezdődő ülés valamelyik napján sor kerülhet. A koalíciós frakciókban ugyan vannak képviselők, akik nem hajlandóak megszavazni az egyezményt, a kormánypártok egészében viszont támogatják azt. Valószínűsíthetően néhány független képviselő is megszavazza az egyezményt. Az elfogadásához az egyszerű többség is elég. Ha ez megtörténik, akkor az utolsó szó az államfőé, Caputovának ugyanis ratifikálnia kell a megállapodást, hogy az hatályba lépjen. Az államfő ugyanakkor támogatja az Egyesült Államokkal kötendő kétoldalú megállapodás megkötését, de kijelentette, hogy a dokumentumot csak egy pontosabb értelmezést szolgáló kiegészítéssel együtt hajlandó ratifikálni. Egyben arról is beszélt, a döntése meghozása során tiszteletben tartaná egy, a témában tartott esetleges népszavazás eredményét. Nem világos azonban, hogy a ratifikációt egy népszavazáshoz köti-e vagy sem. A megállapodás kapcsán az ellenzéki Smer és Hlas, de az oroszbarát Ján Carnogursky, valamint a rendszerellenes Stefan Harabin is népszavazást szeretne. 350 ezer aláírás kell Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnök még a múlt héten elmondta, hogy az amerikai fél is csatolt egy értelmezési kiegészítést a megállapodáshoz. Ennek szövege lényegében megegyezik az államfő által javasolt kiegészítésével. Kollár ugyan elárulta, hogy mozgalmának nem minden képviselője szavaz majd igennel az egyezményre, de frakciójuk többsége támogatni fogja azt. Arra is reagált, hogy az államfő nem nyilatkozik világosan a kérdéses népszavazással kapcsolatban. Rámutatott, Caputovát elvben nem köti határidő arra vonatkozóan, mikor kell ratifikálnia a megállapodást. Kollár szerint az államfőnek csak akkor kellene népszavazáshoz kötnie ezt a lépést, ha a referendum kezdeményezői rövid időn belül be tudják mutatni a voksolás kiírásához szükséges 350 ezer aláírást. Ellenkező esetben a népszavazás kezdeményezői szándékosan elodázhatják a megállapodás megkötését azzal, hogy csak hoszszabb idő után adják le a szükséges aláírásokat. Az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodás arra adna lehetőséget az amerikai hadseregnek, hogy a Malacka városához közeli Konyha (Kuchyna) és a Szliács (Sliac) melletti katonai repülőtereket, esetleg más létesítményeket használjanak. Ennek körülményeit szabályozza az egyezmény. így például az itt tevékenykedő amerikai személyzetre vonatkozó szabályokat tartalmazza a dokumentum, de azt is, hogy az USA nem fizetne bérleti díjat. A megállapodás tíz évig érvényes, de ezt követően is hatályban marad, azonban egyéves felmondási idő mellett meg is lehet azt szüntetni. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök egyébként az ukrajnai helyzetről elmondta, amennyiben szükség van rá, akkor az ország keleti határán megerősítik a NATO kapacitásait. Felszálló amerikai F-16-os vadászrepülőgép (TASR/AP-felvétel)
