Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-14 / 10. szám

KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. január 14. I 3 Jelentős reform előtt áll az iskolai tananyag BUGÁRANNA Az oktatási tárca véleménye­zésre bocsátotta az új Álla­mi Oktatási Programot, mely a tervek szerint legkésőbb 2026-ban az ország összes alapiskolájában gyökeres vál­tozást eredményez. A modern iskolákhoz vezető út azonban nem lesz zökkenőmentes. Ahogy arról korábban beszámol­tunk, az Állami Pedagógiai Intézet (SPU) új oktatási program elkészí­tésén dolgozik, mely lehetővé teszi az alapiskolák számára, hogy a tan­anyagot többéves ciklusra lebontva ütemezzék, és a saját diákjaiknak megfelelő tempóban haladjanak. Á felső és alsó tagozat helyett három ciklusra bontanák az oktatási progra­mot - az első szakaszba tartozik az első három évfolyam, a másodikba a 4. és 5., az utolsóba pedig a továb­bi négy felső évfolyam. Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai In­tézet vezetője szerint szabad kezet kapnak az iskolák, mivel a közpon­tilag meghatározott követelményeket nem egy éven belül kell teljesíteni, s ezáltal nagyobb mozgástér jut a taná­roknak a tananyag ütemezése során. Ez elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából fontos, akik esélyt kapnak felzárkózni osztály­társaikhoz a ciklus végére. Úgy véli, várhatóan csökkenni fog az évismét­lés aránya. Modern tanulás A tárcavezető a csütörtöki sajtó­­tájékoztatón kiemelte, a szülők is érzik, hogy változásra van szükség az oktatás terén, a gyerekek gyak­ran olyan dolgokat tanulnak, ame­lyek feleslegesen megterhelőek, és a gyakorlati életben szinte teljesen feleslegesek. „A tanulók gyakran sok ismeretet sajátítanak el, de nem tud­ják, hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban. A tananyag az egyes tantárgyak között nem kapcsolódik egymásra. Előfordul például, hogy egy diáknak fizikából meg kell olda­nia egy példát, de a szükséges kép­letet csak egy évvel később tanulják matematikaórán” - véli Gröhling. A nemzetközi mérésekből az is kide­rül, Szlovákiában a szövegértési fel­adatokban elért eredmények terén is átlagon alul teljesítenek a diákok. „A tanulók nem fognak magolni és szó szerint elismételni a memorizált tan­anyagot. A tanárok ezentúl elvezetik őket a mindennapi élethelyzetekben szükséges kritikai gondolkodáshoz, felfedezéshez és kreativitáshoz” - ál­lítja a tárca. Az intézet munkatársai kiemelték a tantárgyak műveltségi területeken belüli összevonását, ami­nek köszönhetően érhetőbbé válik a tananyag és átfogó tudást kapnak a gyerekek. Példaként említik a ro­mantikát, mely az irodalomban, tör­ténelemben, művészetben és a zené­ben egyaránt azonos korszakot jelöl, jelenleg azonban ezt az összefüggést gyakran nem értik a diákok, mert különböző évfolyamokban, más­más tantárgyon belül tanulnak róla. Gröhling azt ígéri, a tartalom mel­lett az eszközök is a 21. századnak megfelelőek lesznek - már az idei év első felében szétoszthatják a digitális segédeszközöket az egyes iskolák­nak, a gyerekek pedig nemcsak az informatikaórán találkozhatnak majd a számítógéppel, illetve táblagéppel. Lépésről lépésre A keretdokumentum kidolgozá­sán 300 tanár és szakértő vett részt, a jelenlegi verziót - mely nagyrészt külföldi modellek alapján készült - véleményezésre küldik, hogy a szak­mabeliek és az egyéb érintett felek is beleszólást kapjanak a tartalmi válto­zásba. A tervek szerint az év végéig elkészül a végleges változat, melyet 2023-tól önként elkezdhetik alkal­mazni az iskolák, legkésőbb 2026 szeptemberétől viszont már minden alapiskolának az új program szerint kellene működni. Az első kilence­dikesek, akik abszolválják mindhá­rom ciklust, 2035-re kerülhetnek ki az alapiskolákból. Az intézet dolgozói belátták, nagy fába vágták a fejszéjüket, nem lehet egyik napról a másikra megreformál­ni a tananyagot. Fontosnak tartják azonban, hogy az előkészítési fázisba gyakorló pedagógusok is bekapcso­lódtak és „alulról építik” az új prog­ramot. Gröhling elismerte, a reform meghaladja a mandátumát, előfor­dulhat, hogy 2026-ban már más fog­ja irányítani a minisztériumot, en­nek ellenére még nem nyújtották be a törvénymódosítási javaslatot, mely nagyobb garanciát jelentene, ha az új kabinet lesöpörné az elődje által kidolgozott reformterveket az asztal­ról. Állítja, először a nyilvános kon­zultációt szeretnék megejteni, s ezt követően törvénybe foglalni a refor­mot. Azt azonban nem tudta meg­mondani, mikor kerülhet a parlament elé a javaslat. Támogatói Hálózat A többéves folyamatra azért is van szükség, hogy a tanárok, akik a mindennapi életben valósítják meg a tervezetet, kellőképp fel tudjanak készülni a feladatra. Orbán Péter, a minisztérium munkatársa elmondta, a regionális Módszertani és Pedagó­giai Központ (MPC) erősítést kap - a 40 központban összesen 400 men­tor fogja támogatni a tanárok mun­káját (átlagban két járás jut majd egy központra, ahol az iskolák számától függően körülbelül 10 mentor áll majd rendelkezésre). A megyei szin­tű központokban is azon fognak dol­gozni, hogy a pedagógusok elsajátít­sák az új tantervhez szükséges kész­ségeket. Egy kísérleti projekt keretén belül már nyílt két ilyen központ - az egyik Turócszentmártonban, a má­sik pedig Rozsnyón. A minisztéri­um elképzelése szerint 2022-ben 16, 2023-ban 32, 2024-ben pedig már mind a 40 központ megkezdi a munkát. Urbán kiemelte, prioritás, hogy az iskolázást végző tanárok a régióból származzanak és a tanítás mellett félmunkaidőben tevékeny­kedjenek mentorként. A miniszté­riumi alkalmazott szerint ez azért fontos, hogy a tanárok egymástól tanuljanak, ne pedig olyan személy oktassa őket, aki „Pozsonyból jött, és évek óta nem volt tanteremben”. A finanszírozást az uniós helyreál­lítási alapból oldják meg. Hapalová hozzátette, változásra lesz szükség a tanárok képzése terén is, ebbe azon­ban az állam nem nagyon avatkozhat bele, de az egyetemek jelentkezhet­nek a minisztérium által kiírt pályá­zatra, mely lehetővé teszi a képzési program megújulását. Kisiskolákról később A reform kapcsán felmerült a kis­iskolák kérdése is, konkrétan az, amikor csak az alsótagozat működik az adott községben. A ciklusok mi­att ezáltal egy évet elvesznek, vagy pedig hozzáadnak majd, Gröhling azonban korainak tartja e kérdés megvitatását. Hangsúlyozta, először tárgyalni fognak az intézményekkel, és a begyűjtött adatok alapján dönte­nek majd, de feltehetően csak 2023 után derül ki, mi lesz a kisebb isko­lák sorsa. A szakértők figyelmeztet­nek arra is, gondot okozhat, ha egy tanuló iskolát vált - eddig ugyanis az év végéig ugyanazt a tudást kel­lett elsajátítaniuk a diákoknak. Ha­palová és társai szerint azonban a ciklusokból eredő rugalmasságnak köszönhetően a tanároknak lesz ide­jük felzárkóztatni a diákot, ha olyan tananyagot érintenek, amelyet az elő­ző iskolában nem vettek át. Branislav Gröhling oktatási miniszter, balról Miroslava Hapalová, Petra Fridri­­chová és Urbán Péter a tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a dokumentum fő céljait (TASR-felvétel) Gyorsan jön, de gyorsan le is csenghet az újabb hullám NAGY ROLAND Pavol Koprda matematikus szerint már csak napok kérdé­se lehet, hogy Szlovákiában is erőre kap az omikron variáns. A szakértő úgy gondolja, ez a hullám sokkal gyorsabb lehet, mint a korábbiak. Pozsony. Lapunk megkeresésére Koprda elmondta, az omikron mi­atti újabb hullám feltehetően gyor­san lecseng majd. Hogy pontosan meddig tarthat, azt a matematikus nem akarta megsaccolni, viszont Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben másfél hónapos lefolyási időt jósolt. Koprda megjegyezte, a negyedik hullám hosszát elsősorban a vírus gyors terjedőképessége fogja be­folyásolni. „Nagy valószínűséggel gyorsabb hullámra számíthatunk, mint az előzőek esetében. Ennek az az oka, hogy a lakosság nagy része gyorsan átfertőződik, és így sokak­nak már hamar meglesz a védettsé­ge. Emiatt a vírus gyorsabban le is cseng. Erősebb immunitást főként az oltással szerezhetünk - ez az egyszerűbb és a kellemesebb meg­oldás. A másik lehetőség, hogy az átfertőződéssel szerzünk védettsé­get, ez azonban jóval veszélyesebb, és összefüggésben áll a potenciális hosszú távú tünetekkel” - magya­rázta lapunknak a szakértő. „Rövid kiesések" Az omikron okozta gyors átfer­­tőződésnek lehetnek olyan követ­kezményei is, amelyekkel a korábbi hullámok alatt egyáltalán nem, vagy csak részben találkozhattunk. Ez ak­kor vált nyilvánvalóvá, amikor Zu­­zana Kristúfková, az egészségügyi minisztériumhoz tartozó szakértői konzílium epidemiológusa a Novy cas napilapnak elmondta, felszólítot­ták az egyes tárcákat, dolgozzanak ki válságterveket arra az esetre, ha túl sok ember kerülne karanténba, és bizonyos szolgáltatások akadoz­nának az országban. Koprda ezzel kapcsolatban elmondta, ez egy reá­lis lehetőség, ugyanakkor megijedni sem kell. „Ugyan nem sokáig, de bi­zonyos szolgáltatások esetében biz­tosan lesznek kiesések. Viszont nem gondolnám, hogy katasztrófára kel­lene készülni - inkább csak rövid­távú kiesésekről van szó, amelyeket egy kis ideig »megszenvedünk«, de aztán minden visszatér a normális kerékvágásba” - fogalmazott a ma­tematikus. Mi lesz a kórházakkal? Az omikron okozta negyedik hul­lám másik fontos kérdése, hogy a szlovák egészségügy mennyire lesz képes átvészelni egy ilyen meg­terhelést. A kórházak esetében két fontos szempontot kell szem előtt tartani. Az egyik, hogy az omikron kevesebb eséllyel okoz súlyos lefo­lyást, mint például a delta variáns. Ez persze nem azt jelenti, hogy az omikron miatt senki nem kerülhet kórházba. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas átfertőző­­désré számít az egészségügyi tárca, akkor reálissá válik a veszély, hogy sok fertőzöttet kell bent tartani, hi­szen egyszerűen annyi ember be­tegszik meg, hogy sokan közülük a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak majd. A másik fontos szempont, amelyet Koprda is említett, hogy a két hul­lám átfedi egymást. A delta variáns szeptemberben úgy robbant be, hogy a kórházakban nem voltak korona­­vírus-fertőzött páciensek. Most vi­szont a következő hullám úgy indul, hogy közel kétezer kórházi ágy fog­lalt. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint csütörtökön 1915 bete­get kellett kórházban ápolni, közülük 196-an szorultak lélegeztetőgépre. Koprdától megkérdeztük, ho­gyan vészelhetik át a kórházak a negyedik hullámot. „Erre a kérdés­re a legőszintébb válasz az, hogy egyelőre nem tudjuk. Számos külső körülményt kell számításba venni. Biztosan lesz pár olyan hét, amikor magas lesz a kórházban fekvő fer­tőzöttek száma, de ismét csak azt tudom mondani, hogy a gyors hul­lám miatt ennek az állapotnak nem szabadna sokáig eltartania. Pontos számokat nem mernék tippelni” - zárta a szakértő. Lengvarsky korábban már felve­tette annak lehetőségét, hogy vész­helyzet esetén nyitnak három-négy nagyobb, átmenetileg működő egészségügyi intézményt, amelyek­ben az enyhébb lefolyású betegeket kezelnék. A súlyos esetek ellátására viszont az itteni ágyak nem lenné­nek alkalmasak, ezért ezeket a be­tegeket a rendes kórházakba szál­lítanák. Hogy végül szükség lesz-e ezekre az intézményekre, az a következő hetekben derül ki. GÁL TAMÁS ÉS HÉGLI DUSÁN AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom