Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-14 / 10. szám

RÖVIDEN Öngyilkosságot kísérelt meg Léva. Öngyilkosságot kísérelt meg egy 37 éves lévai férfi, aki egy hosszú csövet szerelt a gáztűzhely vezetékére, hogy a gáz beszivárogjon a szobába, ahol tartózkodott. A Nejedly utcai lakóházban lévő érzékelő jelezte a gázszivárgást, és a lakosok időben értesítették a rendőrséget. A szerencsétlen férfit a meghiúsított öngyil­kossági kísérlet után azonnal a lévai kórházba szállították megfigyelésre, de nincs élet­veszélyben. A házban lakókat sem kellett evakuálni, senki sem sérült meg. (száz) Szatyorban dobtak ki egy kutyatetemet Ógyalla. A Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság közleménye szerint a járókelők egy ideig csak kidobott szemeteszsáknak hitték a nejlonszatyrot, ám egy, a közelben lakó nő végül leellenőrizte a tartalmát. Egy kis méretű kutya volt ben­ne. Az esetről azonnal értesítet­ték a komáromi rendőrséget. A szerencsétlenül járt állat tetemét felboncolják, hogy kiderítsék, mi okozta a halálát. A rendőrség vizsgálatot indított állatkínzás bűncselekményének gyanújában. (vp) Holttestet vetett partra a Duna Dunamocs. Még tavaly szep­temberben jelentették be egy 44 éves testvérpár eltűnését Komáromból. Elképzelhető, hogy őket találták meg. A ma­gyar rendőrség tavaly tudatta, hogy két testet találtak a folyó­meder alján, melyeket fokozato­san két helyen, Dunamocsnál, a folyó magyar oldalán és Szent­endrénél mosott partra a víz. A magyar és a szlovák rend­őrség még vizsgálja, hogy az eltűnt testvérpárról van-e szó. A helyi horgászok által megta­lált holttesteket DNS-vizsgálat­nak vetik alá, hogy megállapít­sák a személyazonosságukat, (ú) Építőanyagot csent, lefülelték Dunaszerdahely. A rendőrök szerda hajnalban az 1082-es úton lettek figyelmesek egy Citroen Jumper autóra. A jár­őrök meg akarták állítani, de a sofőr gyorsított és menekülőre fogta. Végül sikerült feltar­tóztatniuk, az ellenőrzés során kiderült, hogy a sofőr, a Duna­­szerdahelyi járásból származó Tibor 0,52 ezrelékes véralko­holszinttel vezetett. A rakteré­­ben 475 euró értékben épí­tőanyagokat találtak, amelyeket Tibor egy Szenei járásban található építkezésről tulajdo­nított el röviddel azelőtt, hogy elkapták. A 24 éves férfi először együttműködött a rendőrökkel, de kiderült, hogy a testvérének adta ki magát. Kiderült az is, hogy Tibort előzőleg eltiltották a vezetéstől. Büntetőeljárás indult vele szemben. (ú) 4J___. Deregnyő NÉMETI RÓBERT Számos kastély, vár, várrom található Szlovákia keleti ré­giójában. Néhány közülük múzeumként, műemlékként, étteremként működik és egyebek mellett különböző eseményeknek ad helyszínt. A Labore és az Ung folyó ha­tárán, a Nagymihályi járás­ban elhelyezkedő Deregnyő egy különleges, az 1800-as évek elején épült kastéllyal büszkélkedhet. A deregnyei Daróczyak 1614-ben várkastélyt építettek Deregnyőben, mely házasságkötés folytán 1730-tól a Lónyayak birtokába került. A kas­tély létrejöttét elsősorban gróf Ló­­nyay Ferencnek köszönhetjük, kinek sikeres házasságkötése révén a falu új vezetőt kapott. Az 1813-as évek­ben kezdetét vette a kastély építése, elölről egy-, hátulról kétszintes épü­let megvalósítása. A kastély építése 1836-ban befejeződött és vele egyön­tetűen a klasszicista jegyekben gaz­dag református templom is elkészült. A kastély körül értékes park jött létre, ahol az előkelő személyek örömmel pihentek, csevegtek és (abban az idő­ben ez még újdonságnak számított) teniszeztek. Említésre méltó a kas­tély hatalmas, könyvekben gazdag könyvtára, amelynek a 19. század­ban 27 000 kötete volt. A legrégebbi könyvek a 16. századból származtak, de a különböző témájú és a világ min­den tájáról található könyvek tették tartalmasabbá a könyvtárat. A könyv­tárnak köszönhetően gazdag irodalmi élet folyt a kastélyban, ebből adódóan gyakran művészek, írók, színészek, de nem utolsósorban tudósok, felta­lálók látogattak ide. A gróf nagylel­kűségére vall, hogy számos könyvet kölcsönzött a barátainak, szolgáinak és a lakosságnak egyaránt. Ebből adó­dóan nagyban hozzájárult a környeze­te műveltségéhez. RÉGIÓ 2022. január 14. | www.ujszo.com féltve őrzött, titokzatos kincse Visszaadnák régi fényét a Lónyayak ékkövének (A szerző felvételei) A kastély alsó részében jelenleg is folyik a munka, a felújítás után - pénzfor­rásoktól függően - új tantermeket alakítanak ki szén még a nehéz helyzet ellenére is tovább támogatták a falut. A hábo­rúk és a különböző politikai helyzetek nagy hatással voltak a falu, a család és nem utolsósorban a valaha virág­korát élt kastélyra. AII. világháború kezdete előtt a Lónyay család kény­telen volt elhagyni a családi birtokot, ebből kifolyólag sarkalatos tevékeny­ségek vették kezdetüket, mely alatt a rablás és fosztogatás volt a mérvadó, így nagyon súlyos károk keletkeztek az épületben, ennek ellenére tovább­ra is a falu ékköve maradt. A háború befejezése után a község különböző szövetkezeti munkák, például kosár­kötés által igyekezett megőrizni a kas­tély mivoltát. Új iskola Míg folytak a munkálatok a temp­lom építésén, addig gróf Lónyay Gá­bor, Lónyay Ferenc unokája (magyar politikus, országgyűlési képviselő és mezőgazdasági szakíró) tervei alapján 1835-től 1847-ig az új iskola építése is befejeződött. A további fellendü­lést sajnos az 1831-ben bekövetkezett pestisjárvány akadályozta meg. A Ló­nyay család kérésére 1881-ben a kas­tély mellett sírhelyet és kápolnát hoz­tak létre. Szintén gróf Lónyay Gábor javaslatára 1898-ban az új papiak is elkészült. Lónyay Gábornak egyetlen gyermeke született, Ödön, aki rövid életű volt. Ennek ellenére 4 gyermeke született, kikből két fiú, Elemér és Gá­bor tovább vitték a család tekintélyét. Míg Elemér, aki diplomáciai életpá­lyát futott be, Rudolf trónörökös özve­gyét vette feleségül, addig Gáborból gazdálkodó lett és két lánya született. Gábor lánya, Mária Lujza a deregnyői Lónyay-kastély utolsó birtokosa volt. Sajnos a Lónyay családot és ebből fa­kadóan a kastélyt sem kerülhette ki a világháború. Az I. világháború ideje alatt a család a birtokon maradt, an­nak ellenére, hogy a vagyonuk nagy részét az állam kisajátította. A család nagylelkűsége itt sem hagy alább, hi-Folyamatos felújítások Napjainkban a kastély alapiskolá­nak ad otthont, melyben szlovákul és magyarul is folyik az oktatás. A ta­nulók nap mint nap ebben a kellemes légkörben, történelmet idéző helyszí­nen sajátítják el a tudást és a külön­böző ismereteket. A kastélynak nem­csak a fizikai helyreállítása a fontos, hanem cél az is, hogy a szellemi újjá­születése is megtörténjen. A község és az iskola vezetése mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a kastély történelme, illetve a Lónyayak emlé­ke továbbra is fennmaradjon a köz­tudatban. Nemzet-közti Magyar Fotószalon: hazai alkotókat díjaztak Nagy Tivadar átadja a díjat Sedliak Pálnak (Képarchívum) BUCHLOVICS PÉTER A magyar nemzetiségű fotósok nemzetközi szemléjének 21. évfolyaméban Moholy-Nagy László halálának 75. évfordu­lója, a magyar nemzeti jelképek és a „barátom, a bor" önálló ka­tegóriát alkottak, a természet­­fotóknál pedig a perspektíva volt ezúttal a lényeg. PÁRKÁNY Tizenötödik alkalommal nyitották meg a Barta Gyula Galériában január 12-én a Nemzet-közti Magyar Fotó­szalon 21. évfolyama fotóinak 44 kép­ből álló, válogatott anyagát, amelyet vándorkiállítás formájában Duna­­szerdahelyen, Komáromban, Léván, Naszvadon, Füleken is bemutatnak, de Ózdon és Miskolcon is láthatja a közönség. Most 124 szerzőtől ösz­­szesen 1500 fénykép érkezett a nem­zetközi szemle budapesti szakmai zsűrijéhez, többek közt az Egyesült Államokból, Kanadából, Szerbiából, Magyarországról és Szlovákiából. A szalonra a világon bárhol élő ma­gyar nemzetiségű fotós benevezhet, életkortól és foglalkozástól függetle­nül. A bíráló bizottság ezúttal össze­sen 288 fényképet tartott kiállításra méltónak, a rangos mezőnybe Szlo­vákiából öt szerző 11 fotója került be - közölte a párkányi megnyitón Nagy Tivadar fotográfus, szervező. Tulajdonképpen a budapesti kiállítás válogatott anyaga utazik most a Kár­pát-medencében, hogy minél több he­lyen kapjanak a nézők ízelítőt a fotó­sok munkáiból. A komoly zsűri, melynek tagja Fé­­ner Tamás Kossuth-díjas fotóművész, Gáti György Balogh Rudolf-díjas fo­tográfus, Ladislav Struhár szlovákiai fotóművész, valamint Török Róbert, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, több szlováki­ai magyar alkotót is díjazott. A mar­­tosi Sedliak Pál a magyar nemze­ti jelképek kategóriában a Magyar Fotóművészek Világszövetségének ezüstérmét, a Moholy-Nagy-évfor­­duló kategóriájában pedig a Magyar Fotóművészek Világszövetségének bronzérmét kapta meg. A névre szó­ló díjat most Nagy Tivadartól vette át a párkányi galériában. Toldi Zorán ér­sekújvári fotóművész szintén sikere­sen szerepelt, a 288-as válogatott me­zőnybe összesen öt fotográfiája került be. Neki szintén a megnyitón gratulál­tak. A nemzetközi tárlaton szerepelt még a naszvadi Holop Ferenc, három fényképpel, a komáromi Prezmeczky Péter két fotográfiával, a lévai Mészá­ros Lajos pedig egy fényképpel került be a kiállítás elit mezőnyébe. A bősi Bátky Tamás és a perbetei Varga Ti­bor szintén részt vettek a nemzetközi pályázaton. Nagy Tivadar a párkányi megnyitón elmondta, a hagyományos színes és monokróm kategóriák mel­lett az aktuális évadban önálló ka­tegóriát alkottak a magyar nemzeti jelképek, Moholy-Nagy László halá­lának 75. évfordulója, és a bor is - barátom, a bor - fantázianévvel. A természetfotók kategóriájában ezúttal a perspektíva, a távlat volt a lényeg, a központi elem. A legjobban sike­rült alkotásokban immár mi, nézők is gyönyörködhetünk - elmerülhetünk a szerzők egyéni perspektíváiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom