Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-01 / 276. szám
www.ujszo.comj 2021. december GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A tavalyinál is drágább lesz az idei karácsony A kereskedők ugyan felkészültek a karácsonyi rohamra, a járványügyi megszorítások miatt azonban a legtöbb üzletnek zárva kell tartania (Tasr felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Bezárt üzletek, egyre szigorúbb járványügyi megszorítások, kaotikus kormányzati intézkedések - a koronavírus-járvány már a második karácsonyunkat teszi tönkre, és ha ez még nem lenne elég, idén az árak is az egekbe szöktek. Miért fizetünk jóval többet, ás minek csökkent az ára a tavalyihoz képest? A világjárvány kitörését megelőző években december a legjobb hónapnak számított a kereskedők számára, a karácsonyi bevásárlások miatt ugyanis látványosan megugrott a forgalmuk. „Ilyenkor átlagosan 10-40 százalékkal nőttek a bevételeik az év többi hónapjához képest. A leglátványosabb forgalomnövekedést általában az elektronikai szaküzletek, játékboltok, ruhakereskedők, kozmetikai cikkeket árusítók és az ékszerüzletek könyvelhették el” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A járványügyi helyzet romlása miatt a kormány azonban egyre szigorúbb megszorításokat vezet be, amelyek a legnagyobb érvágást ezúttal is a szlovákiai kiskereskedőknek okozzák. A többségüknek kötelezően zárva kell tartaniuk, így idén is tetemes bevételtől fosztják meg őket. A határ menti régiókban élők emiatt a szomszédos országokba járnak át vásárolni, ahol ezt még szabadon megtehetik, ezzel párhuzamosan pedig újra megugrik az internetes áruházak forgalma. A beszűkült kínálat mellett a vásárlók számára az idei karácsonyi bevásárlás azonban még egy kellemetlen meglepetéssel szolgál. Az elmúlt hónapokban látványosan megugrottak az árak, így csaknem minden többe kerül, mint egy évvel ezelőtt. „A karácsonyi időszak legkeresettebb termékei közül a számítógépek ára átlagosan 8, az ékszereké pedig nagyjából 7 százalékkal nőtt. A ruházat, a könyvek, az órák, a könyvek, a fényképezőgépek és a hangszerek esetében 2-3 százalékos drágulást mérhettünk, drágábban juthatunk hozzá azonban a játékokhoz és a cipőkhöz is. A sportszerek és a mobiltelefonok átlagára ugyan némiképp csökkent a tavalyihoz képest, a változás azonban elenyésző, ráadásul az egyes termékek árváltozásai között ebben a szegmensben is jelentős különbségek vannak” - állítja Sadovská. Ám nem csupán az ajándékok megvásárlása jár idén nagyobb kiadásokkal a tavalyinál, idén rég nem látott ütemben drágult az élelmiszer is. A gyümölcsárak több mint 5, a zöldségárak 10 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az olaj esetében még ennél is nagyobb, 12 százalékos drágulást mért a Statisztikai Hivatal, többe kerül azonban a kenyér, a hús, a tej és a sajt is. „Mindent összevetve az idei karácsony előtti élelmiszer-vásárlás átlagosan mintegy 5 százalékkal kerül majd többe, mint tavaly. Az elkövetkező hetekben azonban várhatóan tovább nőnek majd az árak” - figyelmeztet a Wood & Company elemzője. Egyre többet kérnek a lakásokért Szlovákiában tíz éve nem látott ütemben nőtt az új építésű lakóingatlanok ára az idei harmadik negyedévben. Az árvágta a Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt időszakban nem hogy nem lassult, hanem még fel is gyorsult. Pozsony. „A szlovákiai lakóingatlanok átlagára az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest is csaknem 5 százalékkal nőtt. Ilyen látványos árugrásra 2017 óta nem volt példa. Az drágulás elsősorban az új építésű ingatlanok számlájára írható. Ez utóbbiak ára több mint 8 százalékkal nőtt, ami ebben a szegmensben tíz éve nem látott rekordnak számít” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a legfrissebb felmérésükre hivatkozva. Ez utóbbit közvetlenül a kataszteri hivatalok adatai alapján dolgozták ki, vagyis az előnye, hogy a friss eladási árakat vették alapul. A lakóingatlanok árvágtája Morhácová szerint az elmúlt időszakban nem hogy nem csökkent, hanem még fel is gyorsult. „Az egy évvel korábbihoz képest az idei harmadik negyedévben átlagosan 8 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Míg azonban az előző negyedévhez képest az új lakások ára ugrott meg nagyobb mértékben, éves összehasonlításban az öregebb lakások vezettek. Ez utóbbiakat jelenleg átlagosan csaknem 11 százalékkal drágábban kínálják eladásra, mint egy évvel ezelőtt, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Adómentes lesz az otthoni sörfőzés Pozsony. Jövő januártól nem kell majd jövedelemadót fizetni a saját használatra főzött sör után, az adómentesség azonban legfeljebb évi tíz hektoliternyi sörre vonatkozik - az erről szóló jogszabályt kedden a parlament is elfogadta. A magánszemélyek által előállított, a termelő, a családtagjai vagy a vendégei által fogyasztott sör adómentességének a lehetőségét az uniós jogszabályok biztosítják a tagállamoknak, Szlovákia azonban eddig nem élt ezzel a lehetőséggel. (tasr) Magyarországon is nőttek a bérek Budapest. Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset Magyarországon 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100 forint (kb. 1163 euró), a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint (774 euró) volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szeptemberi 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A bruttó kereset mediánértéke -, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet - 349 300 forint (949 euró) volt, 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (MTI) Költséges állami bérlakás-támogatás Pozsony. A bérlakásépítés közvetlen állami támogatásához képest háromszor hatékonyabb eszköz lenne, ha a törvényhozók felgyorsítanák az építkezési eljárásokat és egyszerűsítenék az ezzel kapcsolatos szabályozást - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb felméréséből. Ä megkérdezett vállalkozók csaknem fele szerint a szakképzett munkaerő hiánya egyes régiókban épp a bérlakások hiányával magyarázható, emiatt ugyanis a munkaerő mobilitása jóval alacsonyabb a szükségesnél. „A vállalkozók nem utasítják el a bérlakásépítés állami támogatását, nem szeretnék azonban, ha emiatt még jobban eladósodna az ország” - mondta el Martin Lidaj, a PÁS ügyvezető igazgatója. A Swiss Life Select társaság legutóbbi elemzése szerint Pozsonyban augusztusban csupán 1914 olyan önkormányzati bérlakás volt, amelynek a lakói szabályozott lakbért fizetnek, míg a Pozsonynál kevesebb lakost számláló morvaországi Brünnben ezek száma eléri a 28 ezret. Az Állami Számvevőszék (NKU) egy korábbi felmérése szerint Szlovákiában a bérlakások aránya a teljes lakásállományon csupán 6 százalék, míg például Csehországban a lakóingatlanok 21, Ausztriában pedig a 42 százaléka bérlakás. (tasr) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8517 Q Lengyel zloty 4,6639 Cseh korona 25,526 Hl Magyar forint 365,68 Horvátkuna 7,5315 Román lej 4,9510 Japán jen 128,20 Svájci frank , 1,0430 Kanadai dollár 1,4518 Q USA-dollár 1,1363 Privatbank« 1,15-1,10 26,24-24,96 Postabank 1,16-1,09 26,62-24,58 382,66-353,22 Szí, Takarékpénztár 1,17-1,09 26,35-24,89 384,50-351,38 Tatra banka 1,18-1,10 26,45-24,66 384,32-347,72 CSOB 1,17-1,11 26,20-24,90 Általános Hitelbank 1,17-1,10 26,38-24,75 383,81-350,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Rekordszinten az infláció az euróval fizető országokban Novemberben soha nem látott ütemben gyorsult az infláció az euróövezetben elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt. Frankfurt/Pozsony. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes becslése alapján kedden közölte, hogy éves összehasonlításban 4,9 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben. Januárban és februárban például még csak 0,9 százalékot mértek. Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. Éves összevetésben Litvániában (9,3 százalék) és Észtországban (8,4 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak novemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,3 százalék) és Portugáliában (2,7 százalék) jegyezték fel. Szlovákiában az eurózónás átlagnak megfelelő ütemben, vagyis 4,9 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 6 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4 százalékkal, Spanyolországban pedig Idén a járványügyi helyzet romlásával párhuzamosan nőttek az euróövezeti árak is (TASR/AP-felvétel) 5,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberben. Az euróövezetben novemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az októberi 23,7 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,7 százalékkal drágultak az októberi 2,1 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 2,2 százalékkal az októberi 1,9 százalékot követően. Az energiaárakat nem számolva 2,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak novemberben az októberi 2 százalék után, a gyakran változékony energiá-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt az októberi 2 százalékot követően. (tasr, mti, mi)
