Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-02 / 277. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 2. | www.ujszo.com Lukasenka atomfegyver befogadásával fenyeget Fehéroroszország kész leállítani az energiahordozók szállítását. Minszk esetleg hajlandó orosz nukleáris fegyverek befogadására - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Minszk/Varsó. Fehéroroszország kész leállítani az energiahordozók szállítását területén keresztül, ha Lengyelország végrehajtja a közös határ lezárására vonatkozó fenyegetéseit - mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Hozzátette: mielőtt a lengyelek ilyen kijelentéseket tennének, jobban tennék, ha gondolkodnának. „Zárják csak le a határt, és majd meglátják, hogy ki fog többet szenvedni ettől. Aztán el lehet gondolkodni azon, miképpen vásárolnak energiát Oroszországtól” - mondta. Fehéroroszország vezetője azt is kijelentette, hogy országa készen áll az orosz nukleáris fegyverek befogadására, ezért felaján-Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök teljes harci díszben (TASR/AP) laná Putyinnak a visszatelepítést. Ezt abban az esetben lépné meg, ha az Egyesült Államok atomfegyvereket szállítana Németországból Kelet-Európába. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára még november elején vetette fel, hogy amennyiben Németország nem engedélyezi, hogy területükön helyezzenek el atomfegyvereket, abban az esetben Kelet-Európába telepíthetik őket. Lukasenka, aki 1994 óta van hatalmon, egyre közelebb került Oroszországhoz, mióta tavaly hatalmas tiltakozások robbantak ki a választást követően. Lukasenka győzelmet aratott, de ellenfelei szerint meghamisították a választás eredményét, és hatalmas tiltakozások szerveződtek az országban. Lengyelországban tegnap érvénybe lépett a belépési tilalom meghosszabbítása a fehérorosz határtérségben, az intézkedés március 1-ig tart a migránsválság miatt. A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális migránsok. A lengyel határon a külföldiek többször próbáltak tömegesen átjutni, miközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt, pl. lézerekkel, viliódzó fényekkel (ún. stroboszkópfegyverrel) vakították el a lengyel katonákat. (mti. Port., só) A Kreml nem tűri a NATO bővítését RÖVIDEN Szólsőjobbos csoportban a Fidesz Budapest. Orbán Viktor, Matteo Salvini és több más, az Európai Néppárttól erősen jobbra tolódott politikus már egy ideje tárgyal arról, hogy új politikai csoportot hoznak létre az Európai Parlamentben. Állítólag a megállapodás megszületett, szombaton pedig bejelentik az új szélsőjobboldali frakció megalakulását. Az új frakció a 2019-ben alakult, szélsőjobbos-euroszkeptikus Identitás és Demokrácia frakció kibővítését jelenti, annak tagjaihoz csatlakozik a Fidesz 12 képviselője, a lengyel Jog és Igazságosság (PIS) párt 24, a szintén lengyel Partia Republikanska 3 politikusa, valamint a spanyol Vox párt 4 képviselője. (444.hu) Uniós csomag Kína ellensúlyozására Brüsszel. 300 milliárd eurós globális befektetési programot indít az Európai Unió, mert a közösség vezetői „valódi alternatívát” kívánnak nyújtani az Európában is egyre erősödő kínai befolyással szemben. A stratégiát bemutató sajtókonferencián Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: a Global Gateway nevű koncepció mintája lesz annak, hogyan tudja Európa a legrugalmasabban fejleszteni globális kapcsolatait. Áz utóbbi években a kínai diplomácia egyik legfontosabb fegyvere az ún. Egy Övezet, Egy Út vagy más nevén Új Selyemút kezdeményezés, ami mára egy sok országra kiterjedő geopolitikai-stratégiai-gazdasági terv. (mti, 444) Szólsőjobbos francia elnök lenne Párizs. Eric Zemmour szélsőjobboldali publicista hivatalosan is bejelentette, hogy elindul a 2022-es francia elnökválasztáson. Közvélemény-kutatók azt mutatták, hogy a bevándorlásról, az iszlámról és a nemzeti identitásról vallott radikális felfogásairól ismert Zemmour a 2. fordulóba is bejutna, maga mögé utasítva Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét. (MTI) 8J_________________ MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev/Riga. Oroszország tartja magát ahhoz, hogy megengedhatetlan a NATO keleti bővítése, ami ellen jogi garancia kell - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml szerint a fél ukrán hadsereget a Donyec-medencénél vonták össze. NATO- főtitkár: Moszkva magas árat fizet, ha erőszakot alkalmaz Kijewel szemben. Putyin elnök az orosz diplomácia kiemelt feladatának nevezte, hogy megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat vívjon ki Oroszország számára. Mint mondta, Moszkva tárgyszerű párbeszédet javasol ebben a témában. „Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a bennünket fenyegető fegyverrendszerek telepítését Oroszország közvetlen közelében” - mondta Putyin. „Nekünk pontos jogi garanciákra van szükségünk, mert nyugati kollégáink nem teljesítették szóbeli kötelezettségvállalásaikat. Mindenki tud azokról a szóban adott biztosítékokról, amelyek szerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ennek az ellenkezője történt. A jogos orosz biztonsági aggályokat lényegében figyelmei) kívül hagyták. És most is figyelmen kívül hagyják őket” - tette hozzá Putyin. Az orosz vezető nehezményezte, hogy a NATO katonai infrastruktúrája megközelítette Oroszország határait. Erősít az ukrán hadsereg Az ukrán vezetés ténylegesen lemondott a konfliktus békés rendezéséről a Donyec-medencei konfliktusövezetben, ahol az ukrán fegyveres erők felét, 125 ezer katonát vontak össze - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. „Komoly aggodalmat kelt a kijevi rezsimnek a minszki megállapodások lebontását célzó irányvonala és az, hogy de facto elutasítja a Donyec-medencei konfliktus békés rendezésére irányuló kísérleteket” - mondta Zaharova. A szóvivő szerint az ukrán hatóságok elutasítják a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodásokat, és ennek egyik szemléletes megnyilvánulása a Donyec-medencei konfliktusövezetben kialakult helyzet. Ott, mint mondta, mintegy 125 ezer ukrán katonát vontak össze, „ami, ha valaki nem tudná, az ukrán fegyveres erők személyi állományának fele”. Ukrajna a NATO-tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján azt kérte a szövetségesektől, hogy készítsenek elő gazdasági szankciókat Oroszország ellen, továbbá erősítsék meg a katonai együttműködést Kijewel. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: „Felszólítjuk a szövetségeseket, hogy vegyenek részt egy elrettentő intézkedéscsomag kidolgozásában. Bizakodunk abban, hogy ha közösen lépünk fel, képesek leszünk meghátrálásra kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és elriasztani attól, hogy a legrosszabb döntést hozza meg, azaz hadműveletet indítson Ukrajna ellen.” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meggyőződése szerint az ukrán vezetés nem tudja megállítani a háborút és visszaszerezni Ukrajnának a Donyec-medencét, ha nem folytat közvetlen párbeszédet Oroszországgal. Hozzátette, hogy ezen a véleményen vannak Ukrajna külföldi partnerei és az országon belül is többen elismerik ezt. Kiemelte egyúttal azt is, hogy Ukrajna erős hadsereg nélkül nem képes megállítani a háborút. A NATO segít Kijevnek Oroszország „magas árat” fizethet, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán. Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben. „Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” - fogalmazott. Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek és támogathatja kapacitásbővítését.
