Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-14 / 287. szám

2 KÖZÉLET 2021. december 14. | www.ujszo.com Mely ágazatokban kereshetjük a legtöbbet? MOLNÁR IVÁN Pozsony. Ősszel az összes vizsgált ágazatban nőtt a bruttó átlagbér, az egyes ága­zatok között azonban látvá­nyos különbségek vannak. Ugyanez érvényes a foglal­koztatottságra is: míg egyes ágazatokban csökkent az al­kalmazottak száma, a mun­káltatók egy része nehezen talál megfelelő munkaerőt. „Idén októberben az összes álta­lunk vizsgált ágazatban nőtt a brut­tó átlagbér az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb növekedést ezúttal a szállodaiparban, az autó­javítóknál és a nagykereskedőknél mértük” - mondta el lapunknak Ja­na Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a legfrissebb felmérésükre hivatkozva. Az általuk vizsgált ága­zatok közül továbbra is az IT-szek­­torban dolgozók keresik a legtöbbet, a bruttó havi átlagbér az esetükben eléri a 2046 eurót. A nagykereske­delemben ugyanez 1241, az iparban 1224, az autójavítóknál 1197, a köz­lekedésben és raktározásban 1097, a kiskereskedelemben 898, a szállo­daiparban 866, az építőiparban pe­dig 827 euró. A legkisebb fizetéssel továbbra is az éttermi alkalmazot­tak kénytelenek beérni, átlagosan bruttó havi 596 euróval. Folytatódó elbocsátások Látványos különbségek vannak a foglalkoztatottság szempontjából is. „Az idei év első tíz hónapjában az egy évvel korábbihoz képest csak az IT-ágazatban nőtt a foglalkoztatottság Évente 1000-1500, főiskolai végzettséggel rendelkező szakember hiányzik az IT-ágazatból számottevőbb mértékben, több mint 4 százalékkal. A szállodaiparban ez­zel szemben több mint 11 százalék­kal csökkent az alkalmazottak száma, nagyjából 8 százalékos visszaesést mértek azonban az éttermi szolgálta­tásoknál, és 4 százalékot meghaladót az építőiparban és a nagykereskede­lemben” - mondta el Morhácová. Szakember kerestetik Míg több ágazatban is csökken a foglakoztattak száma, a munkál­tatók egy része továbbra is a szak­képzett alkalmazottak hiányára pa­naszkodik. „A szakemberhiányra elsősorban az olyan nagyobb cé­gek panaszkodnak, amelyeknek az éves bevételeik meghaladják a 200 ezer eurót. Közülük minden máso­dik, egész pontosan az 55 százalé­kuk kénytelen szembenézni ezzel a problémával. A kisebb vállalko­zásoknak ez azonban csupán a 26 százalékát érinti” - állítja Marek Gábris, a CSOB bank vezető köz­gazdásza, a CSOB és a Databank ügynökség legfrissebb felmérésére hivatkozva. Látványos különbségek vannak az egyes ágazatok között is. A leg­nagyobb szakemberhiányról a köz­lekedés és raktározás számolhat be, ebben az ágazatban ez a cégek csak­nem 80 százalékát érinti. A Grafton szenjélyzeti tanácsadó és munka­­közvetítő ügynökség legutóbbi fel­mérése szerint azonban 2019-hez képest megduplázódott az IT-szak­(TASR-felvétel) emberek iránti kereslet is. Évente így 1000-1500, főiskolai végzett­séggel rendelkező szakember hiány­zik az IT-ágazatból. Gábris szerint a nagyobb cégek a szakemberhiányt főként a bérek növelésével próbálják megoldani, magukhoz vonzva így a konkurens cégek alkalmazottait. A kisebb cégek ezzel szemben in­kább a már meglévő alkalmazotta­kat képzik át, a munkáltatók csak­nem tizede pedig külföldről hoz be vendégmunkásokat. G rendel Caputovát bírálja, mert találkozott Pellegrinivel, az elnöki hivatal tiltakozik Grendel Gábor (NOVA, OLaNO), a parlament alelnöke (TASR-feivétei) Grendel Gábor (NOVA, OLa­NO), a parlament alelnöke cenzúrát kiáltott, miután az államfő, Zuzana Caputová és Peter Pellegrini (Hlas) talál­kozója után, annak résztve­vői szerinte nyomást gyako­roltak a sajtóra, hallgassák el az eseményt. Az elnöki iroda visszautasítja a vádakat. A parlament alelnöke a közösségi oldalán Zuzana Caputová államfőt és Peter Pellegrinit, a Hlas vezetőjét a kettejük nem nyilvános találkozójára hivatkozva bírálta. Grendel szerint a találkozó résztvevői megakadályoz­ták, hogy az egyeztetésről a sajtó beszámoljon. Ez szerinte a cenzúra kiugró példája. Arra is utalt, hogy a Hlas elnökének és a köztársasági el­nöknek a közös tárgyalása után Ca­putová a kormányfőt, Eduard Hegert (OEaNO) bírálta, míg Pellegrini né­mileg pozitívabban nyilatkozott a koronavírus elleni oltásról, mint an­nak előtte. „Ha az ellenzéki vezető, Pellegrini javára és a miniszterelnök Heger kárára egyeztették volna a lé­péseiket, akkor az nem nézne ki más­hogy” - írja Grendel. A törvényho­zás alelnöke az ügyről egyelőre nem akart további részleteket elárulni. A TA3 politikai vitaműsorában is szóba került az ügy. Az OEaNO par­lamenti frakcióvezetője, Michal Si­pos arról beszélt, nem abban látnak problémát, hogy Caputová találko­zott Pellegrinivel, hanem számukra az a kérdés, miért nem tájékoztatták erről a nyilvánosságot. Az ügyben érintett Hlas parlamen­ti képviselője, Erik Tomás a politikai vitaműsorban elárulta, az államfő és pártjának elnöke, Pellegrini abban állapodott meg, hogy a találkozó tel­jes tartalmát nem hozzák nyilvános­ságra. Ennek ellenére néhány szóban jelezte, hogy miről tárgyalt Caputová és a Hlas vezetője. Tomás arra em­lékeztetett, ők arra szólították fel az államfőt, hívjon össze egy kerékasz­talt, ahol jelen vannak az ellenzéki és a kormánypártok képviselői. „Hiszen közeleg az időpont, amikor a parla­ment elé lehet terjeszteni az előreho­zott választásra vonatkozó népszava­zást tartalmazó alkotmánymódosí­tást” - mondta az ellenzéki politikus azzal, hogy a világjárványról és szo­ciális témákról is egyeztettek az ál­lamfővel. Elutasította viszont, hogy az egyeztetés arról szólt volna, hogy az elnök a kormányfőt bírálja. Az államfő tanácsadója, Martin Burgr az ügyben egy közleményben úgy fogalmazott, csodálkozik rajta, hogy Grendel ilyen találgatásokba, konspirációkba bocsátkozik. Szerin­te az államfő és Pellegrini összehan­golt lépéseiről beszélni tisztán kitalá­ció. „Caputová napi szinten találkozik más politikusokkal” - áll a közle­ményben azzal, hogy a kérdéses idő­szakban az elnök kétszer találkozott Hegerrel is, miközben az egyik tár­gyalásról ugyancsak nem értesítették a nyilvánosságot. Burgr kérdésünkre elmondta, alapvetően ők sem akarják kommentálni az államfő és Pellegri­ni tárgyalásának részleteit. „Ez nem egy titkos találkozó volt, csak a felek abban maradtak, hogy nem hozzák nyilvánosságra az egyeztetés konkrét tartalmát” - mondta. Általánosság­ban azonban ajinyit elmondott, hogy belpolitikai és szociális témákról, de a kérdéses népszavazásról is beszél­tek. Burgr szerint nagyon szerencsét­len valamilyen módon kiragadni ezt a találkozót, hiszen az államfő a mi­niszterelnökkel, az egészségügyi mi­niszterrel és a külügyminiszterrel is hasonló módon egyeztetett. Grendel azon állításával kapcsolatban, hogy az elnöki találkozó résztvevői megaka­dályozták az tárgyalás medializálását, Burgr úgy nyilatkozott, ők az ügy­ben egyáltalán nem kommunikáltak a médiával. „Nem kommunikáltunk egyik szerkesztőséggel sem, nem he­lyeztünk rájuk semmilyen nyomást” - jelentette ki az elnök tanácsadója. Azzal kapcsolatban, hogy akkor vajon Pellegrini tehetett-e hasonlót, Burgr úgy nyilatkozott, egyáltalán nem tud arról, hogy valami ilyesmi megtör­tént volna. Grigorij Meseznikov politológus szerint Grendel az OEaNO-frakció egy olyan része Véleményének adha­tott hangot, amely már hosszabb ideje bírálja az államfőt. Az Igor Matovic pártelnök körüli csoport azzal gya­núsítja Caputovát, hogy az államfő gyengíteni akarja a kormányt. „Sze­rintem azonban ez egy téves néző­pont” - véli a politológus. Mesezni­kov szerint legitim, hogy az államfő és Pellegrini sem adott ki a találko­zó részleteire vonatkozó közleményt. Azzal kapcsolatban, hogy az elnök és a Hlas vezetője a választási időszak lerövidítéséről szóló népszavazásról is egyeztetett, a politológus arról be­szélt, nem tudni, hogy a találkozón ebben az ügyben milyen álláspon­tot képviselt az államfő. Csak annyit lehet valószínűsíteni, hogy a témát Pellegrini vetette fel. „Lehet, tény­leg jobb lenne, ha az elnöki hivatal nyilvánosságra hozná, miről volt szó” - tette hozzá azzal, hogy így az államfő eloszlathatná az ügyben a kételyeket. A politológus kiemelte, az államfő és Pellegrini találkozója semmiben sem tartalmaz Caputová részéről olyan szándékot, hogy meg­változtassa a pártok erőviszonyait. Összehasonlításként Ivan Gasparo­­vic államfői tevékenységét említette, aki hivatali idejében a Smert támo­gatta. „Caputová ellenben megtart­ja a pártok feletti státuszát” - tette hozzá a szakértő. (czg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom