Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-14 / 287. szám

www.ujszo.coml 2021. december 14. KÖZÉLET I 3 25 óv börtönt kaptak a Dora-per vádlottjai ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. A Specializált Bünte­tőbíróság (§TS) bűnösnek találta a Dora-perkónt elhí­­resült ügy vádlottjait. Dora Ferenc alsóhatári polgármes­tert 25 évnyi szabadságvesz­tésre ítélték, több gyilkosság megrendelése, valamint a Sá­tor-banda támogatása miatt. Fia szintén 25 évet kapott. A bíróság szenátusa hétfőn hirde­tett ítéletet a Dora-perben, amelynek vádlottjait gyilkosságok megrendelé­se és végrehajtása, gazdasági bűncse­lekmények, valamint Csallóköz egy­kori legnagyobb bűnszervezete, a Sá­tor-banda támogatása miatt ítéltek el. Megrendelések Áz eljárás egyik központi szerep­lője, idősebb Dora Ferenc alsóhatári polgármester 25 év letöltendő bör­tönbüntetést kapott, emellett pe­dig vagyonelkobzással is sújtották. A bíróság szerint a községvezető három gyilkosságot is megrendelt, ebből kettőt végre is hajtottak. Az első gyilkosság 2004 elejére tehető, amikor a polgármester jogi vitába keveredett egy, a szomszéd faluban működő, földműveléssel foglalko­zó cég vezetőjével. A gyilkosságot a Sátor-banda tagjai hajtották végre - a munkába induló férfit rendőrnek álcázva állították meg, elrabolták, megfojtották és eltemették. A következő gyilkosság valami­kor 2006 és 2010 között történhetett. A nagyszombati férfi - akit szintén a Sátor-banda tagjai tettek el láb alól - érintett lehetett egy olyan adócsa­lási ügyben, amelyben Dora ellen is eljárás folyt. A maradványait 2019- ben találta meg a rendőrség. A bíróság szerint a harmadik gyil­kosságot 2012-ben rendelte a polgár­­mester, egy olyan vállalat vezetője ellen, amelynek Dora cége tartozott. Ekkorra azonban a Sátor-banda gya­korlatilag szétesett: a maffiacsoport vezetője, Sátor Lajos halott volt, így a gyilkosságot a „Csonti” néven ismert Nagy Zsoltnak kellett volna végre­hajtania, aki többször is elutasította az „ajánlatot”. Azt mondta, csak az egykori maffiavezér parancsára haj­landó ölni. A hírhedt „hacienda" A bíróság a gyilkosságok mellett a Sátor-banda támogatásával kapcsola­tos vádpontban is bűnösnek találta a polgármestert. Sátor és Dora állító­lag jó kapcsolatban álltak egymással. A kétezres évek közepén, amikor a maffiacsoport még javában tevékeny­kedett, építkezésbe fogtak azon az alsóhatári telken, amely Dora tulaj­donában állt. Ez az épület egyfajta búvóhelyként szolgált volna a maffia tagjai számára. A rendőrség az épít­kezés közben egyszer rajta is ütött a bandán, de Sátornak akkor sikerült meglógnia. Dora Ferenc tagadja a gyilkosságok megrendelésével kapcsolatos vádakat, ahogy azt is, hogy közeli kapcsolatban állt a Sátor-banda tagjaival. Azt mond­ta, az építkezést az ő engedélye nél­kül kezdték el, és hiába figyelmeztette őket, a banda nem hallgatott rá. „A bi­zonyítási folyamatból is jól látszik, ho­gyan végezték azok a személyek, akik ellentmondtak Sátor Lajos követelé­seinek. Ahogy Bugár (szerk. megj.: Bugár György a Sátor-banda egykori tagja, aki jelenleg Dora ellen tanúsko­dik) a vallomásában is fogalmazott, mehettek a levesbe, vagyis félreállí­tották őket” - jelentette ki Dora védő­ügyvédje, arra utalva, hogy a polgár­­mester a saját bevallása szerint végül már az életét is féltette, ezért nem mert szembeszegülni a maffiózókkal. A fia vallott A per másik kulcsfontosságú sze­replője a községvezető fia, ifjabb Do­ra Ferenc, aki a bíróság szerint másik két gyilkosságban is szerepet vállalt. Mindkét esetben egy strómanról van szó, akik vallomást tehettek volna a rendőrségnek a fiatalabb Dórához köthető gazdasági botrányokról. Dora az apjával ellentétben az utol­só pillanatban, az összegyűjtött bi­zonyítékok nyomása alatt beismerő vallomást tett. Elismerte, hogy köze van a gyilkosságokhoz, azt azonban tagadta, hogy ő lenne a megrendelő, ehelyett egyfajta közvetítői szerep­körről próbálta meggyőzni a hatósá­gokat. Ez azonban már nem segített a helyzetén, a vallomást a bíróság nem tekintette enyhítő körülménynek, mivel az túl későn, a bizonyítékok egyértelmű nyomása miatt követke­zett be. Az ifjabb Dora így szintén 25 évet kapott. A rendőrség erede­tileg három gyilkossági üggyel vá­dolta, de a bíróság az egyik esetben felmentette őt. Szintén két gyilkosságért ítélték el Alföldi Lászlót, az ifjabb Dora által megrendelt gyilkosságok végrehajtó­ját. Az ítélet kihirdetése előtt ő is be­ismerő vallomást tett, ám a verziója nem egyezik azzal, amelyet a polgár­­mester fia előadott: Alföldi azt állítja, hogy a gyilkosságokat mindig a fiata­labbik Dora rendelte meg nála. A gyilkost emellett kis mennyi­ségű kábítószer birtoklása miatt is büntetik. Egy rendőrségi razzia so­rán ugyanis metanfetamint találtak nála. Alföldi bevallotta, hogy hasz­nált tudatmódosító szereket, viszont azt mondta, hogy nem kereskedett velük. A per negyedik szereplője a Sá­tor-banda korábbi tagja, Szamaránsz­­ky Roland, akit maffiakörökben csak „Kis Paprikaként” emlegettek. Sza­­maránszky jelenleg börtönben ül, 18 éves fegyházbüntetését tölti, korábbi, a Sátor-bandához köthető bűncselek­mények miatt. A vádirat szerint Kis Paprika is részt vett abban a 2004-es gyilkosságban, amit még az időseb­bik Dora rendelt meg. Állítólag meg­figyelte a meggyilkolt férfit. Szamaránszkyt szintén bűnösnek találta a bíróság, de nem kapott hal­mazati büntetést, a bíróság elegen­dőnek vélte a 18 éves börtönbünte­tést. (nar, aktuality.sk) Dora Ferenc és fia, ifjabb Dora Ferenc is 25 évet kapott, több gyilkosság megrendelése miatt. Az (télét még nem jogerős. (TASR-feivétei) Karácsony előtti távoktatás - átok vagy áldás a diákoknak? BUGÁRANNA A járványügyi óvintázkedásek kihatnak az iskolákra is, az oktatásügyi miniszter ellenez­te ugyan, de az alapiskolák fel­ső tagozatos tanulói, valamint a középiskolás diákok hétfő­től ismét távoktatásban ré­szesülnek. „Az egyik szemem sír, a másik nevet" - mondta Madarász Róbert, a komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont igaz­gatója a távoktatás újonna­­ni bevezetése kapcsán. Sebő Renáta, a bősi Amadé László Alapiskola igazgatója szerint viszont az intézkedés elkésett. Branislav Gröhling (SaS) oktatá­si miniszter a koronavírus-járvány harmadik hullámára való felkészü­lés idején hangsúlyozta, az iskolák országos bezárását nem engedélyezi, csak abban az osztályban szakítják meg átmenetileg a jelenléti oktatást, ahol igazolják a fertőzést. Ez néhány hónapig működött is - az iskolai jel­zőlámpának megfelelően az oktatás többé-kevésbé a megszokott módon zajlott. Novemberben azonban ro­hamosan romlott a járványhelyzet, a kórházak fertőzési osztályai meg­teltek, Szlovákia pedig az élvonalba került a napi fertőzöttségi arányt te­kintve. A szakértői konzílium szi­gorú óvintézkedések bevezetését ja­vasolta a kormánynak - november végére annyira súlyosnak ítélték meg a helyzetet, hogy kijárási tilalmat és az iskolák országos bezárását sürget­ték. Hangsúlyozták, rendkívül nehe­zen hozták meg ezt a döntést, de az aktuális járványhelyzet fényében el­kerülhetetlennek tartják a mobilitás csökkentését, aminek köszönhető­en enyhülhet az egészségügyi rend­szerre nehezedő nyomás. Az okta­tási miniszter nem szavazta meg a szakértők javaslatát, állítja: nem tud azonosulni az iskolák országos be­zárásával. A határozat értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók szá­mára fenntartott általános iskolák és középiskolák, valamint az egészség­­ügyi intézményekhez tartozó oktatá­si intézmények kivételt képeznek. A döntés nemcsak a politikusokat, de a társadalmat is megosztotta, a szak­értők egy része kifogásolta, hogy a menet közben enyhülő intézkedé­sek nem arányosak - a gyerekeket bezárják és megfosztják az iskolá­ba járástól, míg az üzletek és külön­böző szolgáltatások működhetnek. Mások szerint a váltás annyira nem viseli meg őket, hiszen december 20- tól már egyébként is várja őket a téli szünidő. Kényszerszünet Madarász Róbert, a komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egy­házi Iskolaközpont igazgatója la­punk érdeklődésére elmondta: az egyik szeme sír, a másik nevet. „A sírás abból adódik, hogy a távokta­tás nem egy ideális oktatási forma. Annak ellenére, hogy az iskolánk és a diákok egyaránt fel vannak rá ké­szülve, a tavalyi év folyamán pedig ki is próbáltuk, nagyon sok hiányos­sága van - főként a személyesség, ami az interneten nem átvihető” -véli Madarász, majd hozzáteszi, az időzítés szempontjából viszonylag jókor jött az intézkedés. „Az, hogy a másik szemem nevet, a mi esetünk­ben azért van, mert épp a hétvégén tájékoztattak, hogy elég sok pozitív esetet igazoltak az iskolánkban” - folytatta, majd rámutatott, az intéz­mény szempontjából talán épp most a legideálisabb a távoktatásra való átál­lás. Kérdésünkre, a gyerekek hogyan viselik a jelenléti oktatás felfüggesz­tését a karácsonyi ünnepek előtt, el­mondta, egyházi iskoláról van szó, és a karácsonyi készülődés legfonto­sabb időszaka szakadt meg. „A tava­lyi hosszabb távoktatási időszak alatt azt tapasztaltuk, hogy főleg a serdü­lőkorú és a gimnazista diákok eseté­ben a bezártságból eredő pszichikai problémák is megjelentek. Nagyon remélem, hogy ez idén elmarad” — mondta, majd zárásként megjegyez­te, reméli, hogy a távoktatás ezúttal sokkal rövidebb ideig fog tartani. Hosszú kihagyás Sebő Renáta, a bősi Amadé Lász­ló Alapiskola igazgatója a távoktatás központi bevezetésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, meglepőnek tartja a döntést, az iskolában ugyanis novem­berben több tucat fertőzöttet igazol­tak - 20 felett volt a koronavírusos di­ákok száma, a fertőzés szinte minden felsős osztályt érintett, a 10 napos le­zárást követően pedig továbbra is ma­gas volt a hiányzók aránya. Ennek ellenére a regionális közegészségügyi hivatal nem rendelte el a jelenléti ok­tatás további megszüntetését. „A kér­vényünkre azt a választ kaptuk, hogy nem áll jogukban bezárni a felső ta­gozatot és megszüntetni a jelenléti oktatást” - osztotta meg lapunkkal a csallóközi intézmény vezetője. Sebő kiemelte, a kötelező karantén letelt, de a sok hiányzóra való tekintettel az oktatást egy ideig hibrid módon oldották meg - a tantermek felsze­reltsége lehetővé tette a jelenléti ok­tatás és az online tanítás kombináci­óját, így azok is tudtak csatlakozni az órához, akik még nem mehettek iskolába. Hangsúlyozta, a hibrid ok­tatás lebonyolítása a pedagógusok számára megterhelő feladat. „Ez na­gyon komoly felkészülést igényel, és szakmailag ott kell lenni” - mondta. A pozitív eseteket elsősorban a felső tagozatos tanulók körében igazolták, de mivel a családon belül is terjedt a vírus, előfordult, hogy testvérkapcso­lat miatt az alsó tagozatos diákok is lebetegedtek. Ünnepek után folytatás Az iskola szempontjából tehát az óvintézkedés elkésett és rosszkor jött. , Amikor már úgy éreztük, visszatért minden a régi kerékvágásba, egészsé­gesek a gyerekek, tudunk az iskolá­ban tanítani, akkor újra otthon maradt a felső tagozat, és áttértünk a távok­tatásra” - folytatta. Hozzátette, a diá­kok és pedagógusok egyaránt örültek, mikor visszatértek az iskolába. „Úgy gondolom, nálunk sokkal jobban örült volna mindenki, ha december 17-ig megmarad a jelenléti oktatás” - vé­li Sebő. A szaktárca vezetője múlt héten leszögezte, már megkezdte az egyeztetéseket a regionális közegész­ségügyi hivatalokkal, hogy legkésőbb január 10-én ismét megnyithassanak az iskolák. A bősi igazgató közölte, nagyon bíznak benne, hogy ez való­ban így is lesz, és az előző hullámok alatt tapasztalt hosszadalmas bezárás­ra ezúttal nem kerül sor. A gyerekek több iskolában csalódottan vették tudomásul, hogy ismét otthon kell maradniuk (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom