Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-24 / 270. szám

www.ujszo.coml 2021. november 24. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 123 Nem vesszük komolyan a jelszavakat SZABÓ LACI Nem kell ahhoz technikai zse­ninek lenni, hogy bárki meg­fejtse a szlovákiai emberek leggyakrabban használt jel­szavait. Egy felmérésből ki­derül, hogy idehaza a há­rom legnépszerűbb jelszó az 123456, az 123456789 és az 12345. A jelszavakkal, és azok bizton­ságával foglalkozó oldal, a Nord- Pass idén is nyilvánosságra hozta a kimutatását, mely 50 országból - köztük Szlovákiából is - gyűj­tötte be az adatokat, hogy kide­rüljön, hol, mely jelszavak a leg­népszerűbbek. Mondani sem kell, hogy az első 200 helyen található kódok egytől egyig könnyen meg­­fejthetők, így bármilyen oldalon is ezeket használja, az jobb, ha még ma megváltoztatja azt, hiszen csak pillanatok kérdése, hogy az online bűnözők feltörjék a fiókját, és on­nan megszerezzék az érzékeny ada­tokat, amelyeket később zsarolá­­sos támadásra is felhasználhatnak. A gyenge jelszó gyakorlatilag olyan, mintha úgy távoznánk a la­kásból például egyhetes nyaralásra, hogy a bejáratban hagyjuk a kul­csot - csak idő kérdése, mikor ér­keznek a(z online) betörők. Szlovákia Szlovákiában a legnépszerűbb jelszavak között egymást köve­tő számsorokat, betűket, kereszt-, márka- és állatneveket találunk, de nem ritka a trágár szó sem. Ezek használói azt gondolhatják, hogy ez vicces, ám a funkciót mégsem tölti be. Érdekesség, hogy a trágár szavakat leginkább a férfiak hasz­nálják, a nők a keresztneveket és az állatneveket részesítik előnyben. So­kan még mindig saját vagy szerette keresztnevét használják jelszóként, ami szintén pillanatok alatt feltör­hető. Hazánkban a 15 leggyak­rabban használt jelszó: 1. 123456; 2. 123456789; 3. 12345; 4. qwerty; 5. 12345678; 6. password; 7. martin, 8. veronika; 9. heslo; 10. monika; 11. dominika; 12. adamko; 13. pat­­rik; 14. milacik; 15. dominik. Magyarország Ahogy hazánkban, úgy Ma­gyarországon is a legkönnyeb­ben feltörhető jelszavakat hasz­nálják a legtöbben, az első 15-ben sok olyan is megtalálható, ami Szlovákiában is. A magyarorszá­gi top 15-ös lista: 1. 123456; 2. 12345; 3. 123456789; 4. qwerty; 5. 12345678; 6. jelszó; 7. password, 8. 1234567; 9. attila; 10. 1234; 11. asdasd; 12. szerelem; 13. Samsung; 14. mmklub; 15. qwertz. Biztonság Ahogy a fenti listák is bizo­nyítják, sokan még mindig nem veszik komolyan, hogy mindig erős és biztonságos jelszava­kat érdemes használni, hiszen az egyszerű jelszavakat pillanatok alatt feltörik az online bűnözők. Szintén fontos biztonsági szem­pont, hogy ne használjuk ugyan­azt a jelszót több oldalon, mivel, ha egyszer feltörik, és megvan az e-mail-cím-jelszó páros, akkor mindenhova bejutnak a hacke­­rek, ahol azonos jelszót használt. A jelszavakat érdemes tárolni egy erre a célra szolgáló alkalma­zásban, hiszen így csak egyszer kell egy nehéz jelszót kitalálni, és megjegyezni. Ha szeretné tudni, hogy a dark weben megtalálható-e az ön által használt e-mail-cím és/ vagy jelszó, akkor érdemes elle­nőrizni az alábbi oldalon: https:// haveibeenpwned.com/; https://ha­­veibeenpwned.com/Passwords. A gyakori digitális tevékenység rontja a gyerekek pszichés egészségét MTI-HÍR A gyakori digitális multitasking (többféle feladat egyidejű végzése) rontja a gyerekek pszichés egészsé­gét a Luxemburgi Egyetem iskolás korúakkal végzett kutatása szerint. A különböző eszközök és médiumok használatának módja ebben nagy sze­repet játszik a szakemberek szerint. A digitális médiafogyasztás mér­tékének növekedése különösen a gyerekeknél vet fel kérdéseket. Nem elég azonban csak a képernyő előtt töltött időt korlátozni - emelte ki a Pedro Cardoso-Leite vezette ku­tatócsoport a PLOS One című tu­dományos lapban bemutatott tanul­mányában. Kérdőívek segítségével 118 nyolc-tizenkét év közötti iskolás médiafogyasztási szokásait vizsgál­ták és megfigyelték, hogyan hat ez többek között a figyelmükre, pszi­chés egészségükre, alvásukra és is­kolai teljesítményükre. Figyelembe vették, hány órát töltenek a digitá­lis eszközök használatával, milyen gyakran játszanak videojátékokat, és milyen gyakran végeznek digitá­lis multitaskingot. Ezek alapján különösen a digitális multitasking okoz romlást a pszi­chés egészségben, az alvásminőség­ben és csökkenti a kitartás képes­ségét. Az intenzív multitaskingot alkalmazó diákok oktatói is jelez­ték, hogy esetükben gyakoribbak a figyelemhiányos hiperaktivitás-za­­varra (ADHD) utaló viselkedési je­gyek. Minél idősebbek voltak a gye­rekek, annál gyakoribb volt náluk a digitális multitasking. A játékok azonban nem jártak negatív hatás­sal. A videojátékok használata sok­kal inkább a jobb pszichés egészség­hez és gyorsabb reakcióképességhez volt köthető. A kutatás szerint a nyolcéves gye­rekek átlagosan napi 4,5 órán át fo­gyasztanak digitális tartalmakat. Tizenkét éves korban ez az idő már 8 óra 14 perc. (MTI) Rossz hír a Messenger és az Instagram felhasználóinak A jelek szerint még az erede­tileg tervezettnél is később vezetheti be a Méta azt a biz­tonsági funkciót, amivel tei­­jeskörűen megvédetté a Mes­­sengeren és az Instagramon kommunikálókat. November elején mindenkit megle­pett Mark Zuckerberg azzal, hogy be­jelentette: a Facebook Messengerben a hang- és videóhívásoknál bekap­csolja a cég a végpont-végpont közti titkosítást. Ez azt jelenti, hogy az így folyatott beszélgetéseket már senki sem tudja lehallgatni, csak akkor, ha fizikailag is hozzáfér a két felhaszná­ló valamelyik eszközéhez. Zuckerberg bejelentése azért volt némiképp meglepő, mert májusban úgy nyilatkozott: erre 2022 előtt egészen biztosan nem kerül sor, a végpont-végpont közti titkosítás el­érhetővé tételére pedig hosszú távú projektként tekint a vállalat. A no­vember eleji bejelentés után viszont reménykedhettek a felhasználók, hogy ez az időpont hamarabb is el­jön, ám a jelek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. A The Guardian beszámolója sze­rint Antigone Davis, a Méta biztonsá­gért felelős vezetője arról írt a Sunday Telegpraph-ban, hogy a végpont-vég­pont közti titkosítás bevezetését a Fa­cebook Messenger és az Instagram esetében is elhalasztják egy évvel. Ezek szerint legkorábban 2023-ban kerülhet erre sor. Davis szerint bár valóban 2022-re tervezték a funkció elindítását, erre több idő kell, hogy minden rendben legyen. A Méta termékei közül a Whats- Appban már régóta jelen van a titko­sított üzenetküldés, ám a Facebook Messenger esetében ezt külön be kell állítani, ha csevegni szeretnénk valakivel. Ezt úgy tehetjük meg, ha a Messengerben a jobb felső sarok­ban található toll ikonra bökünk (Új üzenet), majd az ismerős kiválasz­tása előtt a jobb felső sarokban lévő kapcsolót átpöccintjük. A késlekedés abból a szempontból kellemetlen, hogy az Egyesült Ki­rályságban 2023-ban lép majd életbe az a törvény, ami előírja a technoló­giai cégeknek, hogy akadályozzák meg az abúzust, és óvják meg a gye­rekeket. Bár a titkosítás önmagában nem zárná ki ezt. Priti Patel brit belügyminiszter szerint a lépés hátráltatná a bűnül­döző szervek munkáját. Davis sze­rint ugyanakkor a Méta továbbra is képes azonosítani a visszaéléseket, és a felhasználói jelzések is segíthe­tik ezt. Önmagában nem valószínű, hogy a Méta elvetné a titkosítás ter­vét, ám az, hogy elnyújtja a beveze­tését, táptalaja lehet némi bizonyta­lanságnak. (hvg.hu) Bár a funkció opciós jelleggel évek óta elérhető, jó darabig nem lesz alapér­telmezett a szöveges chatek „lehallgatását" kvázi lehetetlenné tevő, illetve nagymértékben megnehezítő végponti titkosítás a Méta legforgalmasabb üzenetkezelő platformján (Shutterstock) Szlovákiában a legnépszerűbb jelszavak között egymást követő számsorokat, betűket, kereszt-, márka- és állatneveket találunk, de nem ritka a trágár szó sem (Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom