Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-24 / 270. szám

Hogyan legyen valaki sikeres főiskolás? 12. oldal 2021. november 24., szerda Tovább tan ülj ak-e vagy sem? V olt idő, amikor a főiskola a középis­kola befejezése után egyértelmű válasz­tás volt. Változnak az idők, változnak az emberek, és a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem mindenkinek éri meg az érettségi után még 5 évig tanulni. A társada­lomban egyfajta feszültség alakult ki, sokan megkérdőjelezik a szlo­vákiai egyetemek hozadékát, és úgy tűnik, ez évről évre intenzívebb. Sok végzős középiskolás most élete egyik legfontosabb döntése előtt áll: meg kell válaszolniuk a kérdést, hogy továbbtanuljanak-e, s ha igen, akkor hol. A főiskola előnyei Feltehetően az érettségi előtt álló fiatalok többségének nincs munka­­szerződése, s egyelőre nem is körvo­nalazódik semmilyen állásajánlat, úgyhogy a középiskola befejezése után valószínűleg hirtelen rengeteg szabadidejük lesz. A főiskolai ta­nulmányok nem jelentenek olyan sok kötelességet, hogy ne lehessen közben a szabadidőt is hasznosan és érdekesen tölteni. Az egyetemen új embereket lehet megismerni, akik­nek hasonló az érdeklődési körük, és pezseg a diákélet: a fiatalok sokat szórakoznak, sportolnak és söröz­nek is együtt, ami új, erős, akár egy egész életre szóló barátságok kiala­kulásához vezethet. Továbbá, az egyetemen mindenki egy csomó ambiciózus, célratörő hallgatóval, gyakorlott oktatókkal és lektorokkal van körülvéve, akik az adott ágazatban már elértek valamit. Nem minden tanár au­tomatikusan követendő példa, de sokan megnyitják a diákok előtt a lehetőségek képzeletbeli kapuját, és formálják a hallgatók egyéniségét. Titulus nélkül nem megy Orvos, jogász vagy építészmérnök senkiből sem válhat főiskola nél­kül. Aki olyan foglalkozást és kar­riert álmodott meg magának, mely eléréséhez az akadémiai titulus elengedheteden, akkor nincs más választása: tovább kell tanulnia. A főiskolai végzettség kulcsfontosságú főleg akkor, ha egyenesen összefügg a munkavégzéssel, mint például az egészségügyben, a gyógyszerészet, az információs technológiák és a technika terén. Külön speciális cso­portot alkot az IT - itt előnyben részesítik a gyakorlattal rendelke­ző jelentkezőket még akkor is, ha nincs egyetemi végzettségük. A német cégek viszont arról híresek, hogy bizonyos pozíciók betöltése­kor - például a menedzsment terén - kimondottan főiskolát végzett munkatársakat keresnek Elmélet kontra gyakorlat Mindezt alátámasztotta Monika Gronská, a Manpower Slovensko branch menedzsere is. „Tapasz­talatból tudjuk, hogy sok cég a szakképzett, egyetemi végzettség­gel rendelkező jelentkezőket része­síti előnyben. Ugyanakkor több munkaadó nagy hansgúlyt fektet a tanulmányok alatt szerzett gyakor­latra is, mert ez alapján már látszik, hogy az állásajánlatra jelenkező személy proaktív. Úgyhogy már a főiskola mellett tanácsos dolgozni, illetve külföldi tanulmányutakat, gyakorlati képzést is abszolválni” - tette hozzá Gronská Használjuk ki jól az időt! Barbora Bocková marketingmene­dzser ugyancsak úgy véli, hogyha valaki jó eséllyel akar már fiatalon jó állást szerezni, és el akarja kezdeni építeni a karrierjét, akkor manapság rendkívül fontos az elméleti képzés és a gyakorlatszeizés kombinációja. „Vagyis az én tanácsom a következő: a középiskola után érdemes magun­kat tovább képezni, művelődni, s mellette okosan kihasználni az időt és dolgozni is. Ilyenkor az ember nulláról indul, nem nehezedik rá semmilyen nyomás, és a főiskolán szerzett új ismereteket azonnal ki lehet próbálni a gyakorlatban. Aki ehhez tartja magát, annak a mun­kaerőpiacon szinte nyert ügye lesz. Jól kell kombinálni a műveltséget, a több nyelv ismeretét és a tanulmá­nyok során szerzett gyakorlatot” - összegezte Bocková Fontos az idegen nyelv Roman Kubis, a Proact People Slovakia társaság igazgatója kicsit más véleményen van. Szerinte a főiskolai képzés nem feltétele an­nak, hogy valaki megszerezze álmai állását. „Mivel a munkaerőpiacon rengeteg külföldi társaság van jelen, manapság a leginkább meghatá­rozó szempont az idegen nyelvek ismerete, valamint a megfelelő ta­nulmányi szak kiválasztása” - tette hozzá. Egyéb kritériumok A pályaválasztás - akárcsak tavaly, az idén is - a koronavírus-járvány árnyékában történik. A megfele­lő foglalkozás és az arra felkészítő szak, iskola kiválasztásakor manap­ság már azt is figyelembe kell venni, hogy az oktatási intézmények szük­ség esetén milyen rugalmasan képe­sek átállni a távoktatásra. A fiatalok számára általában az is meghatáro­zó kritérium szokott lenni, hogy a kitippelt egyetemen van-e lehető­ség külföldi tanulmányútra jelent­kezni - a világjárvány miatt most korlátozottabbak a lehetőségek. A továbbtanulás pénzbe kerül, s nem mindenkinek adatik meg, hogy a családja anyagilag támogas­sa. Ezért sokan nemcsak a tapaszta­latszerzés miatt vállalnak munkát, hanem azért is, hogy a keresetükből finanszírozzák a tanulmányaikat. Az állam úgy próbál segíteni, hogy a hátrányos szociális helyzetből származóknak szociális ösztöndíjat nyújt, ezenkívül előnyös diákhitelt lehet felvenni. Ráadásul a hitelnek van egy speciális fajtája, az ún. sta­bilizációs kölcsön, melyet vissza sem kell fizetni, ha a fiatal szakem­ber a tanumányok befejezése után az adott szakterületen ledolgozik néhány évet. Ide elsősorban az egészségügyi irányzatok tartoznak - orvosokból, nővérekből pedig hiány van, amit most, a koronaví­rus-járvány alatt is nap mint nap tapasztalunk, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom