Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-28 / 249. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem várható sok az ENSZ klímakonferenciájától Iraki falura támadt az Iszlám Állam Bagdad. Legalább 11 ember meghalt Irakban egy falu elleni támadásban, amelyet az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyveresei követhettek el az ország keleti részén. A rajtaütés egy olyan település ellen irányult, amelynek lakói között a biztonsági erők számos tagja él. A 2014-ben rendkívül gyorsan hatalmas területeket meghódító, ám 2017-ben jórészt megsemmisített Iszlám Állam nagyrészt titkosan van jelen Irakban és Szíriában, és a két ország közötti határ mindkét oldalán folyamatos lázadást szít, a két országban a dzsihádisták mintegy tízezer aktív harcost tartanak fegyverben. (MTI) Hazatérhetett a szudáni kormányfő Kartúm. Visszatérhetett feleségével kartúmi otthonába Abdallah Hamdok szudáni miniszterelnök. Az nem derült ki, hogy Hamdok és felesége elhagyhatjae a házat, illetve telefonálhatnake. A szudáni katonai-civil tanács vezetője, Abdel-Fattáh al- Burháni hétfőn bejelentette, hogy feloszlatja az átmeneti kormányt és a tanácsot, és rendkívüli állapotot hirdet ki, amit a nemzetközi közvélemény katonai hatalomátvételnek minősített és hevesen bírált. Őrizetbe vették a miniszterelnököt és a kormány több tagját, akinek az elengedését számos nemzetközi szervezet és ország vezetője követelte. (MTI) Ankara folytathatja szíriai műveleteit Ankara. A török parlament két évvel meghosszabbította a török hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumot. A felhatalmazást 2014 óta minden évben elfogadták a képviselők. Eddig a mandátum mindig egy évre szólt. A török vezetés október közepén ismét határozott fellépést helyezett kilátásba Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciával szemben, amelyet terrorszervezetnek tekint, és amely ellen az elmúlt években már hadműveleteket is indított az arab ország északi részén. (MTI) New York/G lasgow. A világ országainak a szén-dioxidkibocsátás csökkentésére tett legújabb vállalásai messze nem elegendőek a 2015-ös párizsi klímamegállapodás céljainak teljesítéséhez - derül ki az ENSZ által a glasgow- i ENSZ-klímakonferencia előtt ismertetett jelentésből. Október 31-én kezdődik a skót Glasgow-ban az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája, a COP26, amelyen a világ több fontos vezetője vesz részt, köztük Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígérte, hogy országa 203 5-re már csak tiszta energiát fog használni, és Biden is ambiciózus zöld csomaggal készül a klímacsúcsra. Visszafogott felajánlások Csakhogy Nagy-Britannia egyelőre nem fog tudni lemondani északitengeri kőolaj- és földgázkitermeléséről, az amerikai elnöknek pedig előbb saját pártjával kellene elfogadtatni ígéreteit. Ha ez nem sikerül, az új amerikai adminisztráció más országokat sem lesz képes meggyőzni a klímavédelmi erőfeszítések szükségességéről. Az ENSZ október 31. és november 12. között Glasgow-ban tartja meg a COP26 klímakonferenciát, amelyen a tervek szerint megvitatják: miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsiusfokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) számításai szerint az egyes országok által tett vállalások csupán 7,5%-os csökkenést eredményeznek az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ra. Ahhoz, hogy sikerüljön 1,5 Celsiusfokon belül tartani a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét, arra lenne szükség, hogy 55%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, de még a 2 Celsiusfokos cél eléréséhez is 30%-os csökkenésre lenne szükség. Csak 8 évünk maradt Jelenleg a világ 2,7 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel néz szembe az évszázad végéig - közölte az UNEP. „Az éghajlatváltozás immár nem jövőbeni, hanem jelenlegi probléma” - mondta Inger Andersen, az UNEP vezetője. „Annak érdekében, hogy még lehetőségünk legyen 1,5 Celsius-fokban korlátozni a globális felmelegedést, 8 évünk van arra, hogy csaknem a felére csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását; 8 évünk van arra, hogy elkészítsük a terveket, irányelveket vezessünk be, végrehajtsuk őket, és végül csökkentsük a kibocsátást. Az óra hangosan ketyeg” - hangsúlyozta. A BBC a Greenpeace környezetvédő szervezeten keresztül hozzájutott azokhoz a kommentárokhoz, amelyeket egyes kormányok fűztek az ENSZ novemberre előkészített klímaügyi jelentéséhez. E jelentés piszkozata már kering a kormányok között, és most kiderült, az országok vezetői hogyan akarnak módosítani rajta. A most kiszivárgott módosítási igények mind arról szólnak, hogy kevésbé legyenek szigorúak a Glasgowban napirendre kerülő vállalások. Több ország szeretné, ha a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése kevésbé lenne sürgető a szövegben. E kezdeményezők között van az olajban érdekelt Szaúd-Arábia és a szénben érdekelt Ausztrália is. A szén mellett lobbizik India, Japán és Kína is. Mindenki helyezkedik A fosszilis lobbi képviselői azt szeretnék, hogy a szén-dioxid-csapdákat vegyék fel a klímaváltozás elleni küzdelem elismert eszközei közé. A csapdák olyan technológiát jelentenek, amellyel a szén-dioxidot földalatti tárolókba helyezik, ahelyett, hogy a légkörbe eregetnék. A csapda mellett lobbizó országok között van az olaj- és gázkitermelésben érdekelt Norvégia'is. Svájc vezetésével azt a részt puhítanák fel, amelyben arról van szó, hogy a gazdagabb államok milyen mértékben támogathatnák a szegényebbeket a zöld energiára való átállásban. A húsfogyasztás mérséklésére intő szakaszokat főleg Argentína és Brazília, a két nagy marhatartó nemzet fúrja. Az atomerőmüvek zöld elismeréséért küzd többek között Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. (MTI, 444, Portf.) Hiánycikk lett az AdBIue Az USA újra kéri Julian Assange-t London. Ismét Julian Assange kiadatásának engedélyezését kérte Nagy-Britanniától az USA, ahol akár 175 év börtönre is ítélhetik. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A januári végzés szerint depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó. Az amerikai kormány jogi képviseletét ellátó ügyvédi gárda szerint a WikiLeaks-alapító megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további j ogi élj árásnak. (MTI) Budapest. A Mól korlátozza a modem dízelautók működéséhez szükséges adalékanyag, az AdBIue lakossági értékesítését-jelentette be Magyarország legnagyobb kúthálózatát üzemeltető olajtársaság. A korlátozás értelmében egy tranzakción belül egy kanna AdBlue-t lehet vásárolni, tankoláskor pedig 50 liter a maximum kiadható mennyiség. A napokban tapasztalt, részben nyerészkedési célú tömeges felvásárlási hullám miatt 10-20 szorosára nőtt a kereslet. A korlátozás alól csak a közfeladatot ellátó szervek, a mentők, a tűzoltóság és a rendőrség mentesülnek. A Mól olajtársaság magyarázata szerint az okozza az AdBIue adalékanyag hiányát, hogy pánikvásárlási spirál indult be: az európai szinten szűkös kínálatról szóló hírek hatására a lakosság elkezdte felvásárolni a készleteket, a szokásosnál sokkal nagyobb kereslet miatt valóban hiány keletkezett, ami még tovább pörgeti a pánikot, még tovább fokozza a keresletet, súlyosbítva a hiányt. És így tovább, míg végül gyakorlatilag elfogy a kiskereskedelemben elérhető AdBIue. Vagy pedig a pánik - mint tömegpszichológiai jelenség - kifullad. A pánikvásárlási spirálok minden esetben a fenti mintázatot követik, legyen szó üzemanyagról, mint nemrég az Egyesült Királyságban, vagy vécépapírról, mint a járvány kitörésekor számos országban. De ugyanígy működnek a bankpánikok is: a betétesek körében valami akkora riadalmat okoz, hogy tömegével veszik ki a pénzüket a bankból, míg az rossz esetben kifogy a könnyen mozdítható pénzből, és nem képes teljesíteni a kifizetéseket. (MTI, hvg) Súlyos pénzbírság Lengyelországnak Luxemburg. Az Európai Unió Bírósága napi 1 millió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány, a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését - tájékoztatott a luxemburgi uniós testület. Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. (MTI) Rimaszombattól a Freeszfeig Covid-g Már kapható a Vasárnap legújabb száma A gyász akkor is lesújtó, ha az ember méltóképp el tud búcsúzni a hozzátartozójától. Hát még ha az váratlanul hal meg, vagy a kórházban meg sem lehet látogatni. A Covid-járvány idején ezrek veszítették el szeretteiket úgy, hogy a legnehezebb pillanatokban nem foghatták a kezüket, nem lehettek mellettük, sőt méltóképpen el sem temethették őket. A legközelebbi hozzátartozók magukra maradtak feldolgozatlan gyászukban. Mégis hogyan lehet ilyesmit feldolgozni? Ivan Sopoliga pszichológus, a Kék Angyal krízisintervenciós csapat vezetője tanácsol. Élet egy buborékban Dubaj, a fenntartható város 16 oldaton Halálhírek és szerelmes levelek COVID-6YÁSZOLÓK / T '----*—— ■ — éHRk A napokban Pozsony központjában is tüntettek a környezetvédelemért (Ta:
