Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-26 / 247. szám
2 KÖZÉLET 2021. október 26. I www.ujszo.com A szlovák termőföld valódi védelme, vagy csak magyarellenes hangulatkeltés? Míg a dánok, hollandok és németek tömeges földvásárlásait eddig tétlenül figyelték a pozsonyi politikusok, a magyaroknak már a földvásárlási terveire is széles körű hisztériakampánnyal válaszoltak (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai termőföld védelmének a jogosságát az ágazati szakmai szervezet és a felvidéki magyarok politikai képviselete sem vitatja, a magyar kormány időközben visszavont földvásárlási terveire adott szlovák választ azonban magyarellenes hangulatkeltésként értékelik. A szlovák földművelésügyi tárca a múlt héten jelentette be, hogy elkészült a magyar kormány szlovákiai földvásárlási terveit megakadályozni hivatott ellentörvényjavaslatával. Az Orbán-kormány a magyarországi mezőgazdasági vállalkozók külföldi terjeszkedését szerette volna elősegíteni az erre a célra létrehozott 400 millió eurós magántőkealappal, a szlovák fél, elsősorban Ivan Korcok külügyminiszter heves ellentámadását követően azonban lemondott erről az elképzeléséről. A magyar visszakozás ellenére Samuel Vicán földművelésügyi miniszter eleget tett Korcok kérésének, és kidolgozta a mezőgazdasági földek tulajdonjogát szabályozó 140/2014- es számú törvény módosításjavaslatát, amely ugyan egyelőre a kormánypártok egy részének a tetszését sem nyerte el, létrehoztak azonban egy bizottságot, amelynek a feladata, hogy finomítson a részleteken. A Vicán által bemutatott javaslat szerint az államnak elővásárlásijoga lenne a földek eladásánál, és megtiltaná, hogy olyan államok és az azokból származó vállalkozások, magánszemélyek juthassanak termőföldhöz Szlovákiában, amelyekben a külföldi földvásárlást az uniós joggal nem összeegyeztethető állami támogatásokból finanszírozzák. Itt a magyarkártya A felvidéki magyar gyüjtőpárt, a Szövetség szerint a földvásárlás magyar vonatkozású része ugyan elvesztette az aktualitását, hiszen a szlovák külügyminiszter felvetésére Magyarország az említett alap megszüntetésével reagált, a témának azonban több tanulsága is van. „Nem lehet nem észrevenni a Smer elnöke, Robert Fico 2010-es és jelenlegi reakciója közötti párhuzamot. 2010- ben a Fico-kabinet a kettős állampolgársági törvényre reagált egy olyan ellentörvénnyel, amellyel az itt élő magyarokat szerette volna büntetni, és nem érdekelte, hogy ezzel a diszkriminatívjogszabállyal több ezer kettős állampolgársággal rendelkező szlovák állampolgárnak nehezíti meg az életét. A jelenleg ellenzéki Smer elnöke most ismét elővette a tíz évvel ezelőtt jól bevált, nemzetiségi feszültséget keltő forgatókönyvét. Ismét a magyarokkal riogat” - nyilatkozta lapunknak Magdeme Klára, a Szövetség szóvivője. Kettős mérce A Szövetség szerint a szlovák politikusokat eddig nem izgatta, hogy más országok mezőgazdasági vállalkozói milyen nagyságú területen gazdálkodnak Szlovákiában. „A dánok esetében például senki sem vette a fáradságot, hogy legalább hozzávetőlegesen felmérje, a gazdák kormányuk közvetlen vagy közvetett támogatásával terjeszkednek-e Szlovákia déli régióiban. Az sem szúrt szemet sem a jelenlegi kormánypárti, sem az ellenzéki politikusoknak, hogy a dán vállalkozók évek óta Szlovákia legjobb minőségű termőföldjét szennyezik” - áll a Szövetség nyilatkozatában. Hasonló módon ítéli meg a helyzetet a szlovákiai gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is. Jana Holéciová, az SPPK szóvivője szerint a szlovákiai földeket főként német, holland, dán állampolgárok, de más országokból származó vállalkozók is tömegesen vásárolják fel, miközben ehhez a kormányaik hivatalos vagy rejtett támogatásait is igénybe veszik. „Ez utóbbiaknak köszönhetően akár háromszor akkora árat is kínálhatnak a földet eladóknak, mint a hazai gazdák” - mondta el lapunknak Holéciová. Ügyeljünk Brüsszelre! Az SPPK szerint a korábban elfogadott szabályok egy ideig már nagyobb védelmet biztosítottak a szlovákiai gazdáknak a külföldi konkurenciával szemben, az Európai Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek nem voltak összhangban a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós szabályokkal, így vissza kellett őket vonni. „Mi természetesen támogatjuk a szlovák termőföld védelméről szóló szabályok szigorítását, ezek kidolgozásánál azonban oda kell figyelni arra is, hogy összhangban legyenek az uniós szabályokkal” - figyelmeztet Holéciová. A Szövetség is azt szorgalmazza, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos szabályok kidolgozásánál a politikusok legyenek következetesek. „Az állam mérje fel, kié a termőföld és biztosítsa, hogy annak tulajdonjoga lehetőleg a helyiek kezében maradjon. Ennek a legegyszerűbb módja az lenne, ha a földvásárlás elővételi joga nemcsak az államra, hanem bizonyos helyzetekben a helyi gazdákra is vonatkozna. Ez több uniós tagországban, így Magyarországon is működik. Ott például az egy hektár feletti eladásnál az állam mellett a helyi földművesnek is elővásárlási joga van” - tette hozzá Magdeme Klára. Megoszlanak a nézetek a távmunkáról NAGYROLAND Az otthoni munkavégzés továbbra is megosztó témának számít a szlovákiai munkavállalók körében. Vannak, akik a home officeban nem tudnak a munkára koncentrálni, mások viszont éppen az otthoni környezetben tudnak hatékonyabban dolgozni. A távmunka pozitív és negatív hatásait vizsgálta a Profesia munkapiaci portál a legújabb felmérésében. Pozsony. A koronavírus-járvány az emberek magánélete mellett a munkapiaci körülményekre is komoly hatással volt. Erre mutatott rá Szlovákia legnagyobb munkapiaci portálja, a Profesia, amely az Open HR fórum nevű kezdeményezéssel közösen vizsgálta a járványügyi óvintézkedések miatt megváltozott munkakörülmények hatását. A járvány kirobbanása óta összesen nyolc felmérést végeztek, a legutóbbit június és augusztus közt, 3202 megkérdezett bevonásával. A kutatásból kiderült, hogy a vírus miatti változások leginkább az emberek munkájára voltak negatív hatással - a válaszadók 42 százaléka választotta ezt a lehetőséget, míg a magánéletet csak a 37 százalékuk, a tanulmányokat pedig a 33 százalékuk említette. Hibrid munkavállalás Az egyik legnagyobb változás, amelyet a járvány magával hozott, hogy a munkavállalók jelentős részének át kellett állnia a távmunkára, vagyis az úgynevezett home office-ra. A szakértők szerint ez egy olyan szokássá válhat, amely a járvány legyőzése után is megmaradhat a munkapiacon. A Profesia a korábbi sajtóközleményében már rámutatott, hogy a szlovákiai munkavállalók 54 százalékát valamilyen formában érinti a home office (28 százalék a járvány óta teljesen átállt az otthoni munkára, 26 százalék pedig részben). Emellett az is kiderült, hogy a többség nem részesíti előnyben a távmunkát: a megkérdezettek pusztán 8 százaléka vallotta, hogy a továbbiakban is csak otthonról szeretne dolgozni. Viszont azt sem lehet állítani, hogy mindenki visszasírja az irodai munkát, a válaszadók pusztán 38 százaléka véli úgy, hogy egyáltalán nem akar home officeban maradni. A legtöbben, vagyis az adatközlők 54 százaléka egyfajta megosztott munkavégzést, úgynevezett hibrid munkavállalást szeretne, amely a home office és a helyszíni munka párosításának tekinthető. Euba Fabry óvá, az Open HR fórum társalapítója ezzel kapcsolatban azt mondta, Szlovákiában is egyre népszerűbbé válik a trend, amely külföldön már-már bevett szokásnak számít. A negatívumok A Profesia a legújabb közleményében a home office pozitív és negatív oldalait mutatta be. Ami a negatívumokat illeti, az elemzők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy melyek a legnagyobb nehézségek a távmunka során. Tízből négy megkérdezett egyetértett abban, hogy otthon nem képesek betartani a megszokott munkaidőt. További 30 százalék arra is panaszkodott, hogy az otthoni környezetben nagyon nehezen tudnak koncentrálni. Az összpontosítás hiányának leggyakoribb oka, hogy nem egyedül vannak otthon, ezt a válaszadók 38 százaléka mondta. Ez a második hullám idején valószínűleg nagyobb problémát jelentett, hiszen akkor az iskolák zárva voltak és a diákok rá voltak kényszerülve az online oktatásra. A harmadik hullám alatt egyelőre nem zárták be az iskolákat, Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szerint erre nem is kerül sor. A megkérdezettek 31 százaléka a hiányos technikai felszereltségre is panaszkodott, de sokan említették azt is, hogy nem megfelelő a főnökükkel való kommunikáció. A munkaidő betartásának azonban lehet egy másik aspektusa is, mégpedig az, ha valaki túlságosan elmerül a munkájában, és a túlórák a magánélet rovására mennek. Katona Linda, az Érsekújvári Egyetemi Kórház klinikai pszichológusa a témával kapcsolatban korábban azt nyilatkozta lapunknak, a home office-ban is be kellene tartani azt a napirendet, amelyhez a járvány előtt hozzászoktak az emberek, hiszen az otthoni környezetben könnyebben elkalandozik a figyelem, és elképzelhető, hogy a közösségi oldalakon való görgetés vagy a házimunka végzése jelentősen meghosszabbítja azokat a feladatokat, amelyek egyébként az irodában nem tartanának sokáig. A pozitívumok Az otthoni munkavégzésnek azonban vannak egyértelmű pozitív hatásai is. A megkérdezettek 51 százaléka gondolja úgy, hogy a home office legkedvezőbb hozadéka a flexibilis munkaidő, aminek köszönhetően marad idő az egyéb személyes dolgok elintézésére is. A válaszadók egyharmada fontosnak tartja azt is, hogy az otthoni munka során önállóan végezhetik a feladataikat, nincsenek állandó ellenőrzés alatt. Továbbá vannak olyan adatközlők is, akik azt mondták, az otthoni technikai felszerelésük még jobb is, mint a munkahelyükön, így hatékonyabban tudnak dolgozni. A home office-t támogatók 28 százaléka azt mondja, otthon jobban tud dolgozni, mint a munkahelyén. Meg kell jegyezni, hogy a felmérés tanulságai szerint azok körében népszerűbb az otthoni munka, akik egyedül élnek, és főként azok panaszkodnak a koncentráció hiányára, akik nem egyedül tartózkodnak a háztartásban.
