Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-26 / 247. szám
www.ujszo.com | 2021. október 26. KÖZÉLET 3 Szlovák mint idegen nyelv az iskolákban BUGÁRANNA Pozsony. A parlament jóváhagyta a közoktatási törvény módosítását, Gyimesi György (OLaNO) parlamenti képviselő módosító javaslatának köszönhetően törvénybe foglalták, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként oktatják a nemzetiségi iskolákban. A szakértők szerint a szlováknyelv-oktatás évtizedek óta reformra szorul, a jelenlegi változtatás azonban nem feltétlenül hozza meg a kívánt eredményt. Gyimesi György parlamenti képviselő módosító javaslatára rábólintott a törvényhozás, így az oktatási törvénybe bekerült, hogy a nemzetiségi iskolákban idegen nyelvként oktatják a szlovák nyelvet. „Nagyon fontos törvény, amely után már 30 éve sírt a magyar szív, a magyar pedagógusszövetség 30 éve kérte a szlovák törvényhozást, hogy tegye lehetővé azt, hogy a szlovák nyelvet a magyar iskolákban idegen nyelvként tanítsák. A mai nap után ez lehetséges” - mondja Gyimesi a közösségi oldalán közzétett videóban. Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői csoportjának külső szakértője, a Bél Mátyás Intézet elnöke pozitívan értékelte a törvénymódosítást, de jelezte, sok a megválaszolatlan kérdés. „A módosítás olyan dologra reagál, amely a kisebbségek követelése volt az eddigiekben is” - mondta. „Óvatos optimizmussal tekintek erre az eredményre - folytatta. - Nagyon fontos lesz, hogy milyen technikai segítséget kapnak az iskolák a kivitelezéshez a továbbiakban” - hangsúlyozta. Magolás nélkül Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője szintén megerősítette, olyan témáról van szó, amely körülbelül 20-25 éve terítéken van. „Az, ami a törvénybe került, hogy a szlovák nyelv más módszertannal lesz oktatva, nem egy eget rengető dolog. Tulajdonképpen annyi történt, hogy amit a magyar pedagógusközösség már 20 éve mondott, az most egy mondatban bekerült” - mondta, s hozzáfűzte, véleménye szerint ez azt jelenti, hogy normálisabban lehet majd összeállítani a szlovák tanterveket és a tananyagokat. „Egy 6-7 éves gyereknek remélhetőleg nem kell majd érthetetlen szlovák verseket tanulni” - tette hozzá. Úgy véli, az idegen nyelvek módszertana sokkal inkább a kommunikációra helyezi a hangsúlyt, így talán a szlovák nyelv oktatása is ebbe az irányba mozdulhat el. A módosítás margójára megjegyezte, diszkutabilis területet érint. „Egy módszertani kérdést most törvénybe foglaltak, és ez azért érdekes, mert a pedagógusnak egyébként módszertani szabadsága van. Ez nagyon vitatott dolog” - mutatott rá az intézet vezetője. Fodor példaként említette, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor valaki az interneten azt állította, törvénybe kellene foglalni, hogy a szlovák nyelvet a magyar iskolákban más alapokon, más módszerekkel oktassák, megjegyezte: „isten őrizz, hogy módszertani kérdéseket törvénybe foglaljanak”. „A pedagógusnak eddig is ezer módja volt, hogy kommunikatívabban tánítson. Szerintem az a pedagógus se követett el bűnt, aki egy hülye verset vagy érthetetlen szöveget nem magoltatott be a gyerekekkel” - vélekedik Fodor. Az, hogy a módosítást tartalmazó mondat milyen változást eredményez a valóságban, egyelőre kérdéses. Emlékeztetett, a 90-es évek közepén maga a minisztérium is tett üzeneteket a magyar iskolák irányába, hogy a szlováknyelv-oktatáson változtatni kellene. „Á probléma az volt, hogy amikor jött egy felmérés, tanfelügyelői vizsgálat, akkor sokkal inkább a bemagolós dolgokat kérték számon” - ilyen szempontból szerinte előrelépés történhet, ha törvény rögzíti, akkor bele lehet kapaszkodni, hogy a felmérések és vizsgálatok is ehhez igazodjanak. Fodor úgy véli, a tantervek, tankönyvek, valamint a pedagógusok továbbképzése szempontjából szintén hasznos lehet a törvényi háttér. „Ezt az egészet rendszerbe kell rakni - más könyvekkel, más tantervekkel”-zárta. Szakmai szabadság Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője szerint a módszertan törvénybe foglalása példa nélküli. „A módszertan az én fegyvertáram. Arról szól, hogy megválasztom, az adott tananyaghoz az adott csoportnak milyen módszerrel, eszközökkel lehet a legjobban átadni a tudást” - figyelmeztet. Úgy véli, ez a gondolkodásmód a diktatúrákra volt jellemző, ahol a frontális oktatás szerint csak egy megfelelő kérdés és válasz létezett. „Ez ellen küzdünk, azért, hogy személyre szabott oktatás legyen, hozzáadott pedagógiai értékkel, minden gyerek tudásához mérten. Azt gondolom, hogy ilyen mélységesen szakmaiatlan dologról politikai szinten beszélgetni végzetes hiba” - árulta el lapunknak. Belátta, a szlovák nyelv oktatása több sebből vérzik, de a gyerekek nem egyformák, sok múlik azon, az ország melyik részéről van szó, illetve teljesen magyar környezetből származik-e a diák. „Pontosan az a módszertan lényege, hogy ki tudom választani azt a módszert, ami a leghatékonyabb az érintett gyereknél ahhoz, hogy elsajátítsa a nyelvet”-szögezi le. Problémát lát abban is, hogy ha a szlovák nyelv az idegen nyelv kategóriájába kerül, akkor ki lesz a szakképzett tanár. Hiányzik a lónyeg Filip Mónika, az oktatási tárca volt államtitkára, aki korábban részt vett az oktatási törvény módosításának kidolgozásában, szintén nem igazán érti, miért volt szükség a képviselő által benyújtott módosításra. „Nem azzal volt a gond, hogy a szlovák nyelvet nem lehet úgy tanítani, mint idegen nyelvet vagy mint második nyelvet. Továbbra is az a probléma, hogy miként oktatják a szlovák nyelvet, tehát a didaktikus eszközök, tankönyvek és a hozzáállás kérdése” - válaszolta lapunknak Filip. Eddig sem volt tilos Az oktatási minisztériumot szintén felkerestük az ügyben, a sajtóosztály írásban válaszolt kérdéseinkre. A tárca megerősítette, a koncepció, mely meghatározza a szlovák nyelv és irodalom oktatásának feltételeit a magyar tannyelvű iskolákban (1991 -ben fogadták el és 2018-ban aktualizálták), kimondja, hogy a szlovák nyelv tanításához az idegen nyelv oktatása során használt módszereket és technikákat lehet alkalmazni. Ez egyaránt érvényes az alapiskolákra és a középiskolákra, s azt jelenti, a szlovák nyelv oktatásánál az idegen nyelvhez hasonlóan, a cselekvésorientált megközelítés érvényesül. A tárca állítása szerint tehát ma is a nyelv aktív és értelmes használatára kellene helyezni a hangsúlyt, mely során fejlődnek a diákok kommunikációs képességei. Hozzáteszik; a szlovák nyelv oktatásában ezt az aspektust a továbbiakban is meg szeretnék erősíteni, például az alapiskolai tanteryek jelenleg zajló változtatásánál, illetve az új nevelési standardok kidolgozásánál. Mint kiderült, a szlovák irodalom továbbra is a tantárgy részét képezi, a változás elsősorban a felhasznált tanítási technikákat és módszereket érinti. A tárca belátja, míg a leendő angol és német szakos tanárok az egyetemen az idegen nyelv módszertanát tanulják, addig Szlovákiában egyetlen pedagógiai kar sem készíti fel a tanárokat arra, hogy második nyelvként oktassák a szlovákot. „A főiskolákon a szlovák nyelv és irodalom módszertana tantárgy sem létezik speciálisan a nemzeti kisebbségek iskolái számára” - írják. Leszögezik, tisztában vannak a problémával, és már különböző javaslatok is születtek a magyar tannyelvű iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusok specifikus képzését illetően. Az állásfoglalásból kiderül, a tárca tudatosítja, hogy a szlovák szakos tanárok képességeinek fejlesztése a kommunikatív oktatási stratégia alkalmazása terén legalább annyira fontos, mint a pedagógiai dokumentumok megváltoztatása. A tankönyvekre vonatkozóan azt mondják, a didaktikus eszközök készítése a kiadók és a szerzők hatáskörébe tartozik, a piacon pedig már jelenleg is többféle eszköz található, amelyek figyelembe veszik, hogy az idegen nyelv módszertanának megfelelően lehet oktatni a szlovák nyelvet a magyar iskolákban. A gyerekek idegen nyelvként fogják tanulni a szlovákot a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban, a módosítás viszont több kérdőjelet is felvet; például nem nyilvánvaló, ki lesz a továbbiakban a szakképzett tanár, ha a szlovák nyelv már idegennyelvnek fog számítani. (TASR-feivétei) Terítéken az állampolgársági törvény ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes tervek szerint kedden két parlamenti ülés is lesz, az egyiken Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter leváltására tesz valószínűsíthetően sikertelen kísérletet az ellenzék, de a napokban a törvényhozás elé kerülhet az állampolgársági törvény módosítása is. A Csemadok állami támogatásáról szélé jogszabály sorsa pedig egyelőre bizonytalan. Pozsony. Hétfőn este, lapzártánkkal egy időben zajlik a koalíciós tanács, ahol információink szerint az állampolgársági törvény módosításáról is egyeztetnek. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a belügyminisztérium műhelyéből származó tervezet nem oldaná meg a szlovákiai magyarok helyzetét, hiszen lényegében továbbra is tilos lenne a Szlovákiában élő személyek számára, hogy egy másik ország állampolgárságát felvegyék. A javaslat valamely külföldi országban huzamosabb ideje élő szlovák állampolgárok helyzetére nyújtana megoldást. Ők a módosítás értelmében könnyebben felvehetnék az adott ország állampolgárságát, de megtarthatnák a szlovák útlevelüket is. Erre egyébként jelenleg is van lehetőség, de bonyolultabb ügyintézéssel jár. A belügy javaslata valójában ezt az adminisztratív folyamatot egyszerűsítheti. Mennyi év legyen? A koalíción belül az egyes szereplők arról vitatkoznak, hogy miként határozzák meg azt az időt, amit az érintett személynek külföldön kell élnie ahhoz, hogy a szlovák útlevele elvesztése nélkül szerezhesse meg az adott ország állampolgárságát. „Kérdéses, hogy nulla, egy, kettő, öt, vagy tíz évről legyen-e szó. Emiatt a pont miatt áll már a dolog hónapok óta, a külügyminisztérium ugyanis kitart amellett, hogy ez öt év legyen. Az OEaNO nulla évet szeretett volna, de kompromisszumot javaslunk, legyen szó két vagy három évről” - nyilatkozta Milan Vetrák, az OEaNO parlamenti képviselője a TASR-nek, arra a módosító javaslatukra utalva, amely két vagy három évben határozná meg ezt az időszakot. Ha a tervezetet valamilyen oknál fogva el nem napolják, akkor csütörtökön délelőtt vitathatják azt meg a törvényhozásban. Ügy tudjuk, a hétfő esti koalíciós tárgyaláson részt vesz Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő is, aki a testületnek bemutatta azt a módosító javaslatot, amely az elmondása szerint visszaállítaná a kettős állampolgárság 2010-es betiltása előtti állapotot. A képviselő azonban a Pátria rádiónak szombaton reggel úgy nyilatkozott, valószínűsíthetően nem hagyják majd jóvá a tervezetét. A Csemadok-törvény A parlament napirendjén ugyancsak szerepel a Csemadok évi 300 ezer eurós állami támogatásáról szóló jogszabály is, amit szintén Gyimesi adott be. Mivel azonban a tervezetet egyöntetűen nem támogatta a Szövetség, a képviselő, a párt határozott állásfoglalásáig elnapolná a javaslat parlamenti tárgyalását. A Szövetségnél érdeklődtünk, kívánatosnak tartják-e, hogy a tervezetet a parlament a jelenlegi formájában megszavazza, de lapzártáig nem kaptunk választ. Gyimesi a kérdésünkre hétfőn délután elmondta, egyelőre a párt neki sem jelezte, hogy egyetért-e a javaslattal vagy sem. Sulíkot is menesztenék A parlament kedden napirendre tűzi azt a rendkívüli ülést is, amely során Richard Sulik gazdasági miniszternek, a koalíciós SaS elnökének a leváltásáról szavazhatnak. Az ülést a Robert Fico vezette, ellenzéki Smer kezdeményezte, mivel szerintük a tárcavezető eddigi megnyilvánulásai és tétlensége igazolja, hogy nem alkalmas a miniszteri posztra. Várhatóan az SaS és a Sme rodina frakciója teljes egészében támogatja majd Suliknak a tisztségben való megtartását, ahogy a Za l’udí is ezt tervezi. Az SaS-szel ugyanakkor hosszabb ideje konfliktusban lévő OEaNO parlamenti frakciója az ülés kezdetéig még megvitatja a témát, közölte lapunkkal Michal Sipos frakcióvezető. Maga Sulik azt mondta, nem a teljes OEaNO-frakció támogatja őt, de azt nem tudta megmondani, Igor Matovic parlamenti képviselői közül hányán állnak ki mellette. Gyimesi ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, Sulíkot biztosan nem váltják le. (czg, tasr)
