Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-01 / 226. szám

www.ujszo.com | 2021. október 1. KÖZÉLET I 3 Az MKP-tól a Hídon át egészen a Szövetségig Két éwel azután, hogy Csáky Pált választották 2007-ben az MKP elnökének, Bugár Béla kilépett a pártból és megalapította a Hidat (TASR-feivéteiek) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A somorjai Csölösztőn holnap minden bizonnyal megalakul a Szövetsóg, amely az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével jön létre. Ezzel a szlovákiai magyar pártpolitika egy új szakaszba lép. Ahogy azonban 1998-ban az egységes MKP-t, 2021-ben a Szövet­séget is a kényszer szülte. Az 1989-es rendszerváltás után viszonylag sokszínű szlovákiai ma­gyar politikai élet alakult ki, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom (MKDM), az Együttélés és a Magyar Polgári Párt (MPP) 1994- ben a választáson koalícióban in­dult, de lényegében önállóan fejtette ki tevékenységét. Ezt követően azonban a három szereplő, külső kényszer hatására, a Magyar Kö­zösség Pártja néven egyesült. Az 1998-as parlamenti választás előtt ugyanis a Meciar-kormány úgy vál­toztatta meg a választási törvényt, hogy a jogilag koalícióban induló pártok mindegyikének legalább öt­­százalékos eredményt kell elérnie ahhoz, hogy a törvényhozásba jus­sanak, miközben az egyedül induló pártok számára is ötszázalékos kü­szöböt szabtak. Grigorij Meseznikov politológus lapunknak elmondta, ahogy most a Szövetségben, úgy az 1998-as egyesüléskor az MKP-n belül is platformok jöttek létre. A keresztény-konzervatív-népi plat­form, amelyet a volt Együttélés és MKDM alakított ki, a közös párt 80 százalékát tette ki, az MPP által lét­rehozott liberális platform pedig 20 százalékban képviseltette magát a párt döntéshozó szerveiben. „Ezek a platformok azonban viszonylag gyorsan megszűntek” - tette hozzá a szakember azzal, hogy ezt követően az MKP egységes pártként fejlődött. A nagy MKP Meseznikov szerint az egységes MKP létezésének egyértelmű pozi­tívuma volt, hogy az elődpártjai­hoz hasonlóan, egy reform- és Európa-párti, prodemokratikus, at­lanti irányultságú formáció volt, amely a demokratikus szlovák po­litikai erőkkel működött együtt. A szakember kiemelte, a magyar vá­lasztók szempontjából az egységes pártnak az volt a hozadéka, hogy az MKP az állam minden lehetséges szintjén erős jelenlétet alakított ki, a parlamentbe is 9-11 százalékos eredménnyel jutott be. „A magyar választók biztosak lehettek abban, hogy a szavazataik nem vesznek el” - utalt a politológus az MKP egy­kori magas támogatottságára, amely szerinte az etnikai elven való sza­vazás miatt volt ilyen nagymértékű. Ez azt jelenti, elsősorban nem az ideológiai arculat miatt szavaztak az MKP-ra a választók, hanem azért, mert magyar szereplőről van szó. A szakember szerint az egységes párt egyértelműen a magyar választók érdekeinek erősebb képviseletét is jelentette. Az szlovákiai magyar „egypártrendszer” negatívumaként Meseznikov azt emelte ki, hogy az MKP-n belül a természetes sok­színűség a felszín alatt maradt. „Ez fékezte a természetes ideológiai fej­lődést” - tette hozzá. Színre lép a Híd 2007-ben az MKP-t addig irányí­tó Bugár Bélát Csáky Pál váltja a párt elnöki székében. Az új és a korábbi vezetés tagjai között feszültség ala­kul ki, majd 2009-ben Bugár és a kö­rülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Híd nevű pártot. Meseznikov szerint nem lehet azt mondani, hogy a pártszakadás ideo­lógiai alapon, különböző program­béli irányvonalak mentén történt­volna. „A Csáky és a Bugár körüli csoport is többé-kevésbé azonos ideológiai irányt képviselt” - véli a politológus. Hozzátette, a Híd csak később alakította ki a szlovák-ma­gyar megbékélésre épülő üzenetét. Bugár pártja csak ezt követően vett egyértelműen liberálisabb irányt, amivel megszólította a szlovák vá­lasztók egy részét is. „A Hídban dol­gozott több jelentős szlovák politi­kus is” - emlékeztetett a szakember, és elsősorban Rudolf Chmel, illetve Frantisek Sebej nevét említette pél­daként. A választók elfordultak A 2010-es parlamenti választá­son aztán már csak a Híd került a pozsonyi parlamentbe. Az MKP- nak ugyanis 2010-ben, 2012-ben és 2016-ban sem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. 2020-ban aztán a Híd és az MKP, amely több kisebb szereplővel együtt a Magyar Közösségi Össze­fogás nevű listán indult, sem jut be a törvényhozásba. A rendszerváltás óta először alakul meg olyan parla­ment, amelyben nincs magyarokat képviselő párt. A politikai szerep­lők egyesülési folyamata ezen kényszerhelyzet következtében in­dult újra. Meseznikov rámutat, az egységes MKP választási eredmé­nyeihez képest a két külön szerep­lőnek a magyar választók általi együttes támogatottsága alacso­nyabb volt. Úgy látja, a magyar vá­lasztók egy részét demotiválta az a helyzet, amelyet az MKP és a Híd versengése jelentett. A politológus szerint, a Híd hibát követett el az­zal, hogy 2016-ban koalícióra lé­pett a Smerrel és az SNS-szel. „Ez­zel együtt a magyar választók egy része a szlovák pártok felé fordult”- mondta a szakértő. Elsősorban az OEaNO-t és a Progresszív Szlo­vákiát említette azon szlovák sze­replők közül, akik aktívan dolgoz­tak a magyar szavazók megszólítá­sán. Meseznikov szerint mivel a szlovák pártok ideológiai profilja a szavazók számára jobban érzékel­hető, mint az egységes magyar po­litikai erő ilyen arculata, ezért a ma­gyar választók egy része továbbra is a szlovák pártokat támogathatja. Itt érdemes megemlíteni, hogy a 2020-as parlamenti választás során a Focus közvélemény-kutató ügy­nökség exit poll felméréséből pél­dául az látszik, hogy a magyarok 50 százaléka az MKP jelöltjeit is tar­talmazó MKÖ-listára, 20,4 százalé­ka pedig a Híd listájára szavazott. Ebben a rangsorban a harmadik he­lyen az OEaNO szerepel 10,1 szá­zalékkal. A magyar választók egy része pedig passzív. Martin Slosia­­rik, a Focus igazgatója lapunknak elmondta, augusztusi felmérésük szerint a magyar nemzetiségű vá­lasztók több mint fele nem járulna az urnákhoz. Az MKP-ből, a Hídból és az Összefogásból alakuló közös párt, a Szövetség támogatottsága a Focus szerint májusban 4,8, szeptember­ben pedig 5,5 százalékon állt. i KRONOLÓGIA ► 1998.június21.AMagyarKereszténydemokrata Mozgalom,az Együttélés és a Magyar Polgári Párt külső kényszer hatására egyesül a Magyar Koalíció Pártjában (MKP). ► 1998. szeptember 25-26. Parlamenti választás. Az MKP 306 623 szavazatot, 9,13 százalékos eredményt és 15 parlamenti helyet szerez. A párt, amelynek elnökévé Bugár Bélát válasz­tották, része lesz Mikulás Dzurinda jobboldali kormányának. ► 2002. szeptember 20-21. Parlamenti választás. Az MKP 321 069 szavazatot, 11,17 százalékos eredményt és 20 parlamenti széket szerez. A párt továbbra is Dzurinda mellé áll és része lesz a kormánykoalíciónak. ► 2006. június 17. Parlamenti választás, amelyet a Robert Fico vezette Smer nyer, és amely koalíciót köt az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), valamint Vladimír Meőiar pártjával, a LS-HZDS-szel. Az MKP 269 111 szavazattal 11,68 százalékos eredménnyel 20 mandátumot szerez és ellenzékbe kerül. ► 2007. március 31. Csáky Pált választották az MKP elnökének. A Bugár Béla nevével fémjelzett korábbi és az új pártvezetés hívei között feszültség alakult ki. ► 2009 tavaszán kilépett a frakcióból, majd júniusban a pártból is az MKP több parlamenti képviselője, köztük a korábbi elnök, Bugár Béla. ► 2009. június30. Bugárésa körülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Híd (szlovákul Most) nevű pártot, amely a hasonlóan gondolkodó szlovákok és magyarok együttműködésének szükségességére helyezi a hangsúlyt. ► 2010. június 12. Parlamenti választás Szlovákiában, amelyet ugyan a Robert Fico vezette Smer nyer, de nem tud kormányt alakítani, így Iveta Radiöová vezetésével jobboldali koalíció jön létre. Ennek tagja a Híd, amely 205 538 szavazattal 8,13 százalékos eredményt és 14 parlamenti mandátumot szerez. Az MKP 109 638 szavazatot kap, ami 4,33 százalékos eredményt jelent, így a párt nem jut be a törvényhozásba. ► 2012. március 10. Előrehozott parlamenti választás, amelyet Robert Fico pártja fölényesen megnyer és egyedül alakít kormányt. A Híd 176 088 szavazattal 6,89 százalékos eredményt és 13 parlamenti mandátumot szerez és ellenzékbe kerül. Az MKP eredménye (109 483 szavazat, 4,28 %) megint nem éri el a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét. ► 2016. március 5. Parlamenti választás, amelyet újfent Robert Fico pártja, a Smer nyer, de a kormányalakításhoz koalíciós partnerekre van szüksége. A Smer két szlovák párttal, az SNS- szel, illetve a Sieítyel, és meglepő módon a Híddal alakít kormányt. A Híd 169 593 szavazatot, 6,5 százalékot és 11 mandátumot szerez. Az MKP-ra 105 495 választó voksol, ami 4,04 százalékos eredményt jelent, így a párt újra a parlamenten kívül marad. ► 2018. március 12. A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kuánírová meggyilkolása nyomán kialakult politikai válságban a Híd vezetői kijelentik, előrehozott választást követelnek, vagy bedöntik a kormánykoalíciót. ► 2018. március 15. A Híd kommunikációja megváltozik, megelégszenek azzal, hogy a kormányfői tisztséget Robert Fico átadja párttársának, Peter Pellegrininek, Robert Kaliöák (Smer) pedig távozik a belügyi tárca éléről. ► 2020. február 29. Parlamenti választás. A Híd 59 174 szavazatot szerez, ami 2,05 százalékos eredményt és a parlamentből való kiesést jelenti. Az MKP, több kisebb szubjektummal, köztük az Összefogással együtt, Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indul és 112662 megszerzett szavazattal, valamint 3,9 százalékos eredménnyel újfent kimarad a törvényhozásból. Az MKP és a Híd vezetése is lemond. A rendszerváltás óta először nincs magyarokat képviselő párt a szlovák parlamentben. ► 2020. május 30. A Híd élére Sólymos László kerül. ► 2020. július 19. Az MKP elnökévé Forró Krisztiánt választják. ► 2020. június 25-26. Az Összefogás június 25-én azMKP-val, majd 26-án a Híddal tárgyal az együttműködésről. ► 2020. július 30. Az Összefogás egy közéleti pikniket szervez Gombaszögön, ahol nyilvános beszélgetésre ülteti egymás mellé a Híd, az MKP és a saját vezetőit. ► 2020. augusztus 20. Az M KP, a H íd és az Összefogás vezetői egy együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá Komáromban. ► 2021. március 23. Hosszas és fordulatokban gazdag tárgyalások után az MKP, a Híd és az Összefogás bejelenti, hogy Szövetség néven egyesül. A közös párt létrehozásáról szóló tárgyalások ennek ellenére nem érnek véget. ► 2021. szeptember. Az Összefogás, a Híd, majd az MKP is megtartja utolsó kongresszusát. Az Összefogás jogilag átalakul a Szövetséggé, a Híd és az MKP legfelsőbb pártszerve pedig úgy dönt, beolvad ebbe a szubjektumba. Az MKP és a Híd is feloszlik. ► 2021. október 2. Erre a napra tűzték ki a Szövetség alakuló kongresszusát. Elnökévé, várhatóan, az elődpártok megegye­zése alapján, Forró Krisztiánt, az MKP korábbi vezetőjét választják. Összeállítás: Czímer Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom