Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-22 / 218. szám

www.ujszo.com | 2021. szeptember 22. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Szlovákiának is egyre nagyobb szüksége van a külföldi munkavállalókra A gazdasági ágazatok közül főként a szakképzettséget kevésbé igénylő mun­kakörökben van a legtöbb vendégmunkás (TASR-feivétei) SZÉPLAKI DÉNES Pozsony. A Szlovákiában dolgo­zó külföldi vendégmunkások száma máris elérts a járvány előtti szintet. A magyarlakta járások közül legtöbben a Du­­naszerdahelyi, a Galántai, az Érsekújvári és a Komáromi járásban dolgoznak. Sok eset­ben épp nekik volt köszönhe­tő, hogy egyes ágazatokban a járvány idején sem kellett leállítani a termelést. A Statisztikai Hivatal, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) statisztikai kimu­tatásai mellett a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és -tanácsadó társaság elemzői is részletesen fog­lalkoznak a külföldi munkavállalók helyzetével, főleg regionális és ága­zati lebontásban. Legfrissebb felmé­résük szerint a vendégmunkások szá­ma Szlovákiában tavaly februárban, vagyis még a világjárvány kirobba­nása előtt érte el a legmagasabb szin­tet, mintegy 80 ezer fővel. Ez utóbbi az öt évvel ezelőtti hivatalos érték négyszerese, hiszen 2015-ben a szá­muk még alig haladta meg a 20 ezret. Tavaly március óta - a járvány kitö­rése miatt - a külföldi vendégmun­kások száma fokozatosan, egy év alatt valamivel több mint 10 ezerrel csök­kent. Az idei év májusától azonban már újra növekedésnek lehettünk ta­núi, amit az ÚPSVR adatai is alátá­masztanak. A hazai és a külföldi munkaválla­lók foglalkoztatási arányát össze­vetve megállapíthatjuk, hogy a ven­dégmunkásoknál nagyobb volt a visszaesés, mint a hazaiaknál. Az elemzőink adatai szerint a külföldiek közül többen dolgoztak a járvány ál­tal leginkább érintett ágazatokban, így az idegenforgalomban, a turiz­musban és a vendéglátásban, de a szlovák gazdaság húzóágazatának számító autóipart - amelyben a leg­több külföldi dolgozik - is jelentős mértékben érintette a külföldi mun­kások számának a csökkenése. Az autóiparban ráadásul a beszállítók késései, a csiphiány, a határok lezá­rása, a rendkívüli korlátozó intézke­dések bevezetése tovább súlyosbí­totta a helyzetet. Ami a foglalkozta­tási formát illeti, a kölcsönzött mun­kavállalóktól - ami a külföldiek kö­rében elég gyakori szerződési forma - a cégek könnyebben tudtak meg­válni, így emiatt is gyorsabban csök­kent a vendégmunkások száma. Újabb növekedós Az idei év -elején a külföldi mun­kavállalók száma 78 ezer körül moz­gott, azóta azonban újra megindult a vendégmunkások beáramlása, így az elmúlt, valamivel több mint fél év alatt, júliusra a számuk ismét meg­közelítette a 80 ezret. A statisztikai elemzések továbbra is két csoportra osztják a vendégmunkásokat, az uniós, illetve nem uniós országokból érkezőkre. Az uniós országok közül a legtöbben Romániából dolgoznak nálunk, mintegy 7,5 ezren. Okét a csehországiak követik, 6 ezer fővel, majd a magyarországi munkaválla­lók 5 ezres értékkel a harmadik he­lyen vannak. A munkaerőpiacunkon minden uniós ország képviselve van, bár a rangsor végén a vendégmun­kások száma elenyésző, számuk nem éri el a 100 főt sem országonként (Belgium, Ciprus, Dánia, Észtor­szág, Írország, Málta, Svédország). A nem uniós országok munkavál­lalói közül az ukrán vendégmunká­sok vannak a legtöbben, számuk jú­liusban már meghaladta a 18 ezret. A szerb munkavállalók száma évről évre folyamatosan csökken, jelenleg már a 10 ezer főt sem éri el. A ven­dégmunkások népesebb csoportját képezik még a bosnyák, kínai, kore­ai, grúz, indiai és orosz munkaválla­lók, de a számuk már egyik esetben sem több 1000 főnél. A vendégmunkások területi el­oszlása továbbra sem változott. Po­zsony vonzáskörzete, az autógyár­tásnak és a különböző nemzetközi cégek kirendeltségeinek köszönhe­tően, a legerősebb, júliusban itt va­lamivel több mint 21 ezer külföldi dolgozott, vagyis gyakorlatilag a vendégmunkások egynegyede. A járások további sorrendjét is az au­tógyártás, valamint a beszállító és logisztikai cégek jelenléte befolyá­solja (Nagyszombat, Nyitra, Zsolna, Kassa). Az ország déli régióiban, fő­leg a magyarlakta járásokban szintén magas a külföldi munkavállalók részaránya (Dunaszerdahely, Ga­­lánta, Érsekújvár, Komárom), az it­teni adatok 900-1000 fő körüli érté­keket mutatnak. Nagykürtös, Lo­sonc, Rimaszombat és a többi ma­gyarok lakta régió már nem olyan attraktív a külföldi vendégmunkások számára. A számuk ezekben a járá­sokban a 100 főt sem éri el. A gazdasági ágazatok közül fő­ként a szakképzettséget kevésbé igénylő munkakörökben van a leg­több vendégmunkás, ezek közé tar­tozik a gépkezelő, operátor, raktá­ros, targoncakezelő és más hasonló pozíció. Az utóbbi hónapok adatai alapján növekvő tendenciát mutat a logisztikában, az építőiparban és az egészségügyben dolgozó külföldiek részaránya. A szlovák gazdaság a pandémia következtében bizonyos szerkezeti átalakuláson ment keresztül. A beve­zetett határzár, a szigorú járványügyi intézkedések súlyosan érintették az egészségügyet és az idegenforgal­mat. Az idei év eleje óta csaknem 800 egészségügyi nővér hagyta ott az ál­lását. A külföldi vendégek, turisták hiánya miatt a szállodaipar is nehéz helyzetben van. Az idegenforgalom­ban egyharmadával csökkent az al­kalmazottak száma, ami csak fokozta a vendégek elvesztését. A létbizony­talanság miatt többen inkább alacso­nyabb fizetéssel járó, de hosszabb tá­von biztosabb munkahelyet keresnek maguknak. Ezt az aktuális problémát pedig a munkaadók külföldi vendég­­munkásokkal igyekeznek pótolni. Természetesen, olyan munkahelye­ket fognak felkínálni, amelyeket a hazaiakkal nem tudják feltölteni. Fő­ként az ukrán munkavállalókra szá­mítanak, könnyítve számukra az ad­minisztratív eljárásokon is. Nem veszik el a munkát El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a külföldi vendégmunkások el­veszik a hazaiak elől a munkát. Sok esetben épp nekik volt köszönhető, hogy egyes munkaerő-hiányos ága­zatokban nem kellett leállítani a ter­melést. Vagyis, nem a hazai munka­­vállalók olcsóbb külföldi munkaerő­helyettesítéséről van szó, hanem ar­ról, hogy ezekre a szabad munkahe­lyekre a hazaiak körében nincs, il­letve alacsony az érdeklődés. A szerző a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és tanácsadó társaság alkalmazottja az egyetemi városokban r Árrobbanás SZABADKAI LIZA A főiskolai tanulmányaikat ősztől Magyarországon folyta­tó felvidáki diákoknak idén nagyobb terhet jelent az ottani lakásbérlés. Az ingatlannet.hu ingatlanhirdető ás -kereső portál felmérése szerint a nyári hónapokban alaposan megugrottak a lakásbérleti díjak az egyetemi városokban. Budapest. A járvány visszaszo­rulása és a jelenléti oktatásban induló felsőoktatási képzések hatására Ma­gyarországon is rohamosan nő a ki­adó lakások iránti kereslet, előidézve ezzel a bérleti díjak növekedését. Vidéki árak Az augusztusban regisztrált ada­tok alapján Győrben az egy négyzet­­méterre jutó átlagár 2528 forint volt, az átlagos bérleti díj pedig 120 ezer forint körül mozgott. A miskolci ki­adó lakások átlagosan 2220 forintos négyzetméter áron kerültek meghir­detésre, átlagosan 90 ezer forintos bérleti díj ellenében. A legnagyobb vidéki városban, Debrecenben a re­gisztrált négyzetméterár átlagosan 2510 forint volt, míg a bérleti díjak 130 ezer forint körül mozogtak. A ki­emelt egyetemi városok közül Nyír­egyházán a legalacsonyabbak a bér­leti díjak, ott átlagosan 90 ezer forint a havi lakbér. Budapest egyre drágább Az idei nyári főszezon alatt a bu­dapesti bérleti piacon az átlagos ár­emelkedés 5,7% volt, ami 8,9 száza­lékponttal haladja meg a múlt év azo­nos időszakában rögzített adatot. Bár a budapesti bérleti díjak még a 2018- as szinten vannak, a drágulás folya­matos, az őszi hónapokra a lakásbér­leti díjak további emelkedése várha­tó a magyar fővárosban és az agglo­merációban egyaránt. Portálunk au­gusztusi adatai szerint a meghirdetett lakások átlagosan 55 négyzetméte­resek, a négyzetméterenkénti átlagár 3300 forint, így az átlagos bérleti díj 150 ezer forint körül alakul. A járvány tavalyi kitörését köve­tően sokéves trendek változtak meg: a tulajdonosoknak kellett versenybe szállniuk a bérlőkért. A pandémia második hullámát követően a pia­con rekordszámú kiadó ingatlan volt, a kereslet pedig mélypontra süllyedt. Az idei statisztikák azon­ban már folyamatos, de lassú drá­gulást mutatnak a bérleti díjak ese­tében, a fővárosi kiadó lakáspiacon 4,2%-os a drágulás. Míg a tavalyi évet a túlkínálat jel­lemezte, addig idén már hónapról hónapra nőtt a kereslet, ám ez a kí­nálati árakat kevésbé befolyásolta. Az idei év első felében az ingatlan­­net.hu statisztikái szerint elindult a korrekció, a bérleti díjak átlagosan 2,7%-kal emelkedtek országszerte. Míg idén januárban a regisztrált adatok alapján a négyzetméteren­kénti átlagár 2600 forint volt, addig ez júniusra 2700 forintra nőtt. A bérleti piac forgalma augusztus­ban tetőzött, ezzel párhuzamosan a bérelhető lakások száma is rekordot döntött - derül ki az ingatlannet.hu statisztikáiból, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. A kínálat bővülése a tavalyi év máso­dik negyedévében kezdődött, amikor sok lakástulajdonos a hosszú távú la­káskiadás mellett döntött. Többsé­gük idén sem tért vissza az Airbnb­­piacra, megmaradva a hosszú távon kiadó lakások piacán. Változó trendek A koronavírus-járvány hatására az eddigi évekre jellemző trendek is megváltoztak: manapság egyre el­terjedtebb a határozott idejű bérleti szerződés kötése, enyhítve ezzel az esetleges bizonytalanságokat. Emel­lett a kéthavi kaució helyett egyre több tulajdonos éri be csupán egy­havi bérleti díjjal kaució gyanánt. A szerző az Irigatlannet.hu mun­katársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Válság előtti szinten a világgazdaság Párizs. A globális bruttó hazai termék (GDP) az idei második ne­gyedévben már elérte a járvány előtti szintet - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből. Az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei évre és 4,5 százalékosat 2022-re. A Szlovákiát is magába foglaló euróövezet idén 5,3 százalékos növekedést érhet el, 2022-ben pe­dig 4,6 százalékosat. (MTI) Cégek ezreinek van virtuális székhelye Pozsony. Szlovákiában minden hatodik cégnek, vagyis 38 ezer tár­saságnak csak virtuális székhelye van - mondta el Petra Stépánová, a Dun&Bradstreet tanácsadó társa­ság elemzője. A legvonzóbb szék­helynek a főváros récsei városré­szében található Kárpáti tér 7770/10A házszám számít, ahová 3193 céget jegyeztek be. Több mint 500 cégnek található a virtuá­lis székhelye a párkányi Fő utca 3206/22-es házszámán is. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8585 Lengyel zloty 4,6261 Cseh korona 25,400 CT Magyar forint 354,63 Horvát kuna 7,4975 Román lej 4,9497 Japán jen 128,34 KJ Svájci frank 1,0845 Kanadai dollár 1,4995 Q USA-dollár 1,1738 VÉTEL-ELADÁS ritwitmlni 1,20-1,14 26,06-24,79 Postabank 1,21-1,14 26,47-24,43 368,20-339,88 Szí. Takarékpénztár 1,21-1,13 26,10-24,70 370,61-338,70 Tatra banka 1,21-1,13 26,32-24,54 371,66-336,26 ÖSOB 1,20-1,14 26,10-24,80 - ' Általános Hitelbank 1,21-1,13 26,28-24,65 370,44-338,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom