Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-03 / 203. szám

www.ujszo.com I 2021. szeptember 3. KÖZÉLET I 3 Az igazságügyi miniszter szűkítené a főügyész kompetenciáit BUGÁRANNA Pozsony. Hatalmas felhábo­rodást váltott ki Maróé 2ilinka főügyész tegnapi sajtótájé­koztatója, melyen csak maréknyi újságíró vehetett részt. A főügyész állítja, nincs miért magyarázkodnia, a koalíciós képviselők azonban felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt napok eseményei miatt. A Főügyészség kedden két fontos döntésről tájékoztatott, Jaroslav Hascák ellen ejtették a Gorilla­üggyel kapcsolatos vádakat - konk­rétan a kompromittáló hangfelvétel­lel való üzletelés kapcsán vizsgált ügyet zárták le anélkül, hogy a bíró­ság dönthetett volna az ügyben. A másik ügyben Zilinka helyettese, Jozef Kandera döntése alapján ejtet­ték a Vladimír Pcolinsky, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt ve­zetője ellen felhozott korrupciós vá­dakat. A Főügyészség arra az állás­pontra jutott, hogy az eljárás tör­vénytelen módon zajlott, és a rend­őrség, valamint az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bi­zonyítékokkal alátámasztani a vizs­gálat megalapozottságát. A 363-as paragrafus A főügyész a büntető törvény­­könyv 363-as paragrafusa alapján dönthet úgy, hogy megszakít egy el­járást, ha az törvénytelenül zajlik. Zilinka hangsúlyozta, az ő feladata az, hogy maradéktalanul betartsa a törvényt, és nem engedi, hogy a po­litikusok vagy a média képviselői nyomást gyakoroljanak rá a döntés­­hozatal során. Emlékeztetett, a par­lamentben 132 képviselő szavazott neki bizalmat, majd leszögezte, ő nem „a társadalom megtisztítására és az oligarchák elleni harcra” esküdött fel, hanem az Alkotmányra és a tör­vények betartására. A főügyész, Maróé Zilinka (jobbra) és helyettese, Jozef Kandera (TASR-felvétel) A vitatott paragrafus egyes szak­értők szerint túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Zilinka azonban ezzel nem ért egyet, és hatalmi be­avatkozásnak minősítené, ha a par­lament megszüntetné ezt az intéz­ményt. „A Főügyészségből statisz­ta válna, melynek van autója, szol­gálati telefonja és titkárnője” - mondta, majd azzal érvelt, egyál­talán nem ritka eset, hogy törvény­telenséget észlelnek és ejtik a vá­dakat. 2021-ben 48 ilyen javaslat volt, közülük kilencszer megszakí­tották az eljárást. „Senkinek nem tartozom és nem vagyok senki csat­lósa. A politikusok közül senkivel nem kommunikálok a szakmai kér­déseken kívül. Ezért határozottan kikérem magamnak, hogy elintéz­tem volna Vladimír Pcolinsky, a titkosszolgálat volt vezetőjét ért vádak elvetését” - mondta emelt hangon. A történtek miatt összeül a koalí­ciós tanács is, ugyanis Veronika Remisová, a Za l’udí elnöke azt akar­ja, hogy töröljék a jogrendből a vi­tatott paragrafust. Hasonló lépést szorgalmazna a párt igazságügyi minisztere, Mária Kolíková is. Az újságírókat bírálta Zilinka bírálta a politikusokat és az újságírókat, amiért nem vártak tü­relmesen az indoklás nyilvánosság­ra hozásáig. Szerdán Kandera a DenníkN kérdésére még azt vála­szolta, a dokumentumban benne van minden tudnivaló, ezért már nem fog további nyilatkozatot tenni az ügy­ben. Tegnap azonban az SaS és a Za l’udí is magyarázatot és transzparens választ követelt a Főügyészségtől. A politikusok közül többen éle­sen kritizálták Zilinkát, amiért a sajtótájékoztatón nem vehetett részt mindenki, aki szeretett volna. Ond­­rej Dostál (SaS) szégyennek ne­vezte Zilinka lépését, és állítása szerint megszegte a sajtótörvényt. Az OEaNO szintén elítélte, hogy a főügyész nem adott teret az újság­íróknak. A NAP KÉPEI Zuzana Caputová államfő a pozsonyi Dubová utcai alapiskolában nyitotta meg a tanévet, a gyerekeket arra kérte, törődjenek többet a környezetvédelemmel és a saját lelki egészségükkel. Az államfő azért választotta a Dubová utcai alap­iskolát, mert külön programokban foglalkozik a gyerekek lelki egészségével, hogy képesek legyenek segíteni magukon, vagy bátran merjenek segítségért fordulni a felnőttekhez. „Ez nagyon fontos dolog, és külön örülök, hogy az is­kolák ezzel is foglalkoznak" - jegyezte meg az államfő. (TASR-felvétel) Szlovákia kétnapos látogatására érkezett tegnap Frank-Walter Steinmeier né­met elnök. Zuzana Őaputová államfővel a jogállamiságról, az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tárgyalt. Steinmeier megjegyezte, hogy a Szlovákia és Né­metország közötti jó együttműködés sikertörténet, de ezt nem szabad termé­szetesnek venni. Elismeréssel szólt arról, hogy Szlovákia a jogállamiság terén is előrelépésre tett szert, például a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának lét­rehozásával. (TASR-felvéteO Magyar táblák az utakon? Pozsony. Újabb, magyar fel­iratokat tartalmazó útjelzőtáblák kihelyezésére teremthet lehető­séget a Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő által benyújtott törvénymódosító javaslat. „A koalíciós tanács épp elfogadta a törvénymódosító javaslatomat” - írta közösségi oldalán Gyimesi. A tervezet ér­telmében az ún. útirányjelző táblákat (sípovy smemík) a ki­sebbségi nyelvtörvény hatálya alá eső, legalább 15 százalékos nemzetiségi lakossággal rendel­kező településeken az adott ki­sebbség nyelvén is ki lehetne he­lyezni. Azokról a táblákról van szó, amelyek alakjukban is egy vízszintes nyílra hasonlítanak és legtöbbször egy vagy két telepü­lés nevét tartalmazzák, esetleg turisztikai látványosság irányá­ba mutatnak, vagy figyelmez­tetnek valamire, például ideig­lenes kerülőút kijelölésére szol­gálnak. A módosítás azokra a táblákra nem vonatkozna, ame­lyek nem nyíl alakúak, hanem a rajtuk lévő rajz formáz nyilat. Gyimesi kérdésünkre el­mondta, oda lehetne majd kihe­lyezni ezeket a kisebbségi, így főként magyar nyelvű táblákat, ahol most a szlovák tábla áll. Ezt szerinte úgy is kivitelezni lehet majd, hogy egy táblára kerülnek a magyar és szlovák helységne­vek. Hozzátette, ezeket a kérdé­seket, így a táblák pontos for­máját a közlekedési minisztéri­um által meghatározott szab­ványnak kell majd rögzítenie. A képviselő arról is beszélt, amennyiben az érintett települé­sek területén megyei fenntartású út halad át, a helyi önkormány­zat a megyei közútkezelőtől is kérhetné, hogy helyezzen ki nemzetiségi nyelvű útirányjelző táblákat. A megyei közútkezelő önmaga nem dönthet erről, a he­lyi önkormányzattól kellene ér­keznie a kezdeményezésnek. „Az önkormányzat meg is egyezhet a megyével, hogy ő maga kirakja a kérdéses táblát” - magyarázta Gyimesi. Rámuta­tott, a jogszabály-módosítás ér­telmében a magyar táblák kihe­lyezése lehetőségként élne, nem lenne kötelező jellegű. A jelen­legi információk szerint a ki­sebbségi nyelvű táblák költsé­geit a helyi vagy megyei önkor­mányzatnak kellene viselnie. Gyimesi elmondta, az útháló­zatért felelős közlekedési mi­nisztérium, a közlekedési sza­bályokért felelős belügyi tárca és a nemzetiségek nyelvhasználati kérdéseiben kompetens kulturá­lis minisztérium is hozzájárult a törvénymódosításhoz. „Szerin­tem a parlamentben is megsza­vazzák majd a képviselők, mert még mielőtt a koalíciós tanács elé került volna a javaslat, látták azt az egyes frakciók tagjai is” - mondta, és hozzátette, az utób­biak sem találtak semmi kivet­nivalót a módosításban. Gyime­si arról is beszélt, a parlament szeptemberben első olvasatban tárgyalja az indítványt, október­ben kerülhet második olvasatba. „Novemberben léphet hatályba, ha aláírja azt a köztársasági el­nök”-tette hozzá. (czg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom