Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-03 / 203. szám

4 I RÉGIÓ 2021. szeptember 3. lwww.ujszo.com Egy eltűnt folyó nyomában a Csallóközben A Barcs nyomában Nyékvárkony, Dercsika és Amadékarcsa határában KISS BARTALOS ÉVA Térkép és kiállítás is készül majd arról az elfeledett csallóközi folyóról, amelynek nyomába eredt a Dunavit - Dunamenti Tájvédelmi Társulat. Az ismeretterjesztés mellett a vizes élőhelyek fontosságára is fel akarják hívni az emberek figyelmét. SOMORJA A Bács, vagy régebbi nevén Barcs az eddigi ismeretek szerint Somorja felől indult, Macházát, Sárosfát, Gellét és a Karcsákat érintve egé­szen a mai Nyékvárkonyig folyt. A múlt században még fenékvíz töltöt­te ki a folyó után visszamaradt la­posokat, amelyek a Dunával együtt áradtak és apadtak. Gúthori Földes Gyula írja 1896-ban a Felső- Csallóköz árvédekezésének törté­nete című könyvében, hogy a 18. században Csukár-Paka határában cölöpös malmot is hajtott. Szinte minden községből - Pákától Mac­­házáig - emlékeznek még az időseb­bek arra, hogy a régi meder után visszamaradt tavakban sokszor de­rékig lehetett gázolni. Mára ugyan­ezeken helyeken nyoma sincs a régi vizeknek. De hogyan tűnt el a víz pár évtized alatt a régi laposokból, és eltűnt-e egyáltalán? Ezt is kutatja a Dunavit, amelynek tagja, Tóth László látszólag egyszerű, de lesújtó magyarázatot adott a jelenségre. „A Csallóközt valamikor keresztül­­kasul szabdalták a folyók, a pata­kok, a lápos területek. Ezek a vizek a Dunával voltak összekötve. Amikor a Duna megáradt, némely patakok a hordalékok általi feltöltődések miatt új utat törtek maguknak és áthelye­ződtek, mások végleg elzáródtak, feliszaposodtak és eltűntek. Más­részt mivel az ember egyre nagyobb területet akart birtokba venni, megművelni és beépíteni, átalakí­totta a tájat, évszázadok alatt eltün­tette a folyókat” - szögezi le Tóth László, hozzátéve, hogy a felszíni vizek a vasút építésének is útjában voltak. A Barcs a mai Sámot hatá­ráig visszakövethető. A 19. század húszas éveiben készült Duna­­mappáció térképen, amelyben mér­nöki pontossággal rögzítették az ak­kori vízviszonyokat, több helyen is fel-felbukkan a „Barcs” megneve­zés, amelynek medre ma is jól lát­­szódik a tájban, emlékeztet az akti­vista. A terepen nyomon követhető egykori meder még jobban kirajzo­lódik a légi felvételeken, amelyeket Fodor Péter, a társulás másik tagja készít. Sok helyen szántóföld, vagy erdős rész van a valamikori folyó helyén, máshol már házak, utak fut­nak rajta és maradtak helyek, ahol kisebb foltokban máig megmaradt a víz. Ezekből azonban mára csak na­gyon kevés maradt fenn. Pedig a víz jelenléte a tájban nagyon fontos len­ne a természetes élővilág számára. „A régi laposokat mindenhol be­szántják, pedig sok helyen az itt fel­gyülemlő időszakos víz miatt ter­mőföldként alig hasznosíthatóak. Jó lenne megváltoztatni a szemléletün­ket és elérni, hogy az ilyen, és ehhez hasonló területek szabadon marad­janak, ne legyenek megművelve. Természetvédelmi szempontból fontos lenne a megőrzésük. A vize­nyős rétek, lápok eltűnése gyengíti a biodiverzitást és egyes fajok eltűnéséhez vezet. Ideje lenne meg­változtatni tehát a vízhez fűződő vi­szonyunkat. Ezidáig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy próbálták a felszí­ni vizeket minél szőkébb keretek közé szorítani, lecsapolni, eltüntetni a tájból, energetikai vagy hajózási célból hasznosítani és aztán gyorsan levezetni. Most viszont az lenne a fontos, hogy minél tovább itt tartsuk és minél több helyen megjelenjen, aminek köszönhetően a hosszú aszályos időszakok is könnyeben át­­vészelhetőek lennének. Csallóközi emberként fel kell ismernünk, hogy a globális éghajlatváltozás küszö­bén nem a víz ellen, hanem a vízért kell küzdenünk és dolgoznunk, hogy az unokáinknak is maradjon belőle megfelelő minőségben és mennyi­ségben” - hívta fel a figyelmet a Du­navit tagja. A társulás egy vándor­kiállításon mutatja majd be a kutatás : eredményeit. Ebből az is kiderül, ; hogy régen ott is folyók, patakok voltak a falvaink körül, ahol ma nyoma sincs víznek. Tóth László i azonban azt is megjegyzi, hogy nem csak a Barcs eltűnése jelzi, hogy mennyire mostohán bántunk a fel­színi vizekkel Európa legnagyobb szárazföldi, szigetén. Elég harminc ; évvel visszatekinteni a bősi vízerőmű építésére, amit szintén példaként említ. „Az üzemeltetésnél ; energetikai szempontok voltak elő­térbe helyezve a természetvédelmi szempontokkal szemben. Ez az utóbbi időben némileg megválto­zott, mivel mára a szakemberek mellett talán a politikusok is tuda­tosítják, hogy a jelenlegi helyzet (Kép: Faceb'ook/ Dunavit) fenntarthatatlan. Ha továbbra is el­hanyagolják a vízerőmű fenntartá­sával járó feladatokat, akkor nem csak az értékes szárazföldi Duna­­delta természeti értékeiről, de az aranyat érő talajvízről is lemondha­tunk. Nagyon sokkal tartozik még az állam azért, hogy helyrehozzák az erőmű építése során okozott termé­szetvédelmi károkat” - folytatta az aktivista. A társulás tagjai ősszel indulnak el a vándor fotókiállítás anyagával, hogy közelebb hozzák a vizet és a vi­zes élőhelyeket a mai csallóközi em­berekhez. Az első kiállítás a Csalló­közi Népművelési Központban lesz szeptember 14-én. A projekt meg­valósulását Nagyszombat megye mellett Somorja városa is támogatja. Építőtábor helyett bontótábor Alsószeliben Szabados Zsolt és Francisti László a majdani Zele-ház udvarán (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Közösségi ház kialakításába fogott az ALSZIK, a munkák elvégzésére önkéntesek segítségére is számítanak. A három részből álló épület első része télen elkészülhet. A nagy népszerűségnek örvendő Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem a kezdetektől jórészt az önkéntesek munkájával valósul meg. Szervezői, az ALSZIK - Alsószeli Szabadidő Klub, illetve a hozzá kapcsolódó Ze­­le Törzs tagjai, akiknek nagy része az ALSZIK tagja is, ismét az önkénte­sek segítségére számítanak. A tökéletes választás Nagy tervekkel álltak elő, amelyek megvalósításába a koronavírus­­járvány és az azzal járó gazdasági válság jócskán beleszólt. A részle­tekről Francisti László, az ALSZIK elnöke és Szabados Zsolt alelnök be­széltek lapunknak. „Tavaly sikerült 40 évre bérbe vennünk a községtől egy nagyjából százéves házat, amelyben egykor a községi hivatal működött, majd magáncégek bérel­ték. Azzal a céllal tettük ezt, hogy ott valósítsuk meg hosszú éve dédelge­tett álmunkat, hogy létrehozzunk egy közösségi házat, ahol az ALSZIK- nak lehetne az irodája, a Zele Törzs­nek a központja, de itt kaphatna he­lyet a szervezet mellett működő Var­sás Néptáncegyüttes, itt tárolhatnánk a Jurtanapok szervezéséhez használt kellékeket, amelyeknek egyre na­gyobb hely kell. Mivel azon a terü­leten, ahol korábban hosszú évekig a fesztivál konyháját szoktuk felépíte­ni, már műfüves sportpálya van, így tudtuk, hogy új helyet kell találni erre a célra. Olyan hely kellett, ami közel van a Jurtanapok helyszínéül szolgá­ló Laposhoz. Mivel a ház egyébként is kiürült, tökéletesnek bizonyult az egykori községi hivatal erre a célra” - fogalmazott Francisti László. Sokfunkciós központ Az elképzelés szerint a Zele-ház - Közösségi, Oktató- és Hagyomány­­őrző Központban különböző tevé­kenységeket folytatnak és különféle rendezvényeket valósítanak majd meg, például kiállításokat, hagyo­mányőrző és kulturális rendezvé­nyeket, oktató jellegű előadásokat, szakmai továbbképzéseket, nyári tá­borokat, táncházakat. „Az engedé­lyeztetés folyamatban van, elméleti­leg szeptember közepén kezdődhet az építkezés, de addig sok munkát el kell végezni, főleg bontást, takarítást. A Jurtanapok előtt mindig szerveztünk építőtábort. A járvány miatt az utób­bi két alkalommal elmaradt a feszti­vál, most pedig úgynevezett bontó­tábort szervezünk. Tulajdonképpen nem egyet, mert az épületet három­­szorra szeretnénk felújítani, nagyon sok lesz a munka. Hétvégenként fog­juk szervezni a bontótáborokat, ame­lyekről a közösségi hálón és az in­terneten tájékoztatunk majd folya­matosan, annak, aki szeretne csatla­kozni, érdemes figyelni az oldala­inkat. A felújításra magyarországi támogatást nyertünk, a Nemzetpo­litikai Államtitkárságtól közel százezer eurót. A pályázat és a fel­újítási tervek készítésekor úgy tűnt, hogy ebből az összegből megvaló­síthatjuk az elképzeléseink nagy ré­szét, azóta viszont száz százalékkal megemelkedtek az építőanyagárak, így amit csak lehet, magunk szeret­nénk elvégezni, hogy legalább a munkadíjon spóroljunk valamit. Emiatt még inkább szükségünk van az önkéntesek segítségére. Nem egészen ingyen kérjük a segítséget. A projekt megvalósításához támo­gatókat is keresünk, akik egy euró értékű téglajegyeket vásárolhatnak. Aki kétkezi munkával járul hozzá a megvalósításhoz, az egy óra mun­kavégzésért cserébe négy téglaje­gyet kap, ami olyan, mintha meg­vásárolta volna a jegyeket, de nem pénzzel, hanem munkával fizet érte. Ha elkészül a ház, minden támogató és önkéntes neve felkerül majd az egyik falra köszönetképpen” - egé­szítette ki Szabados Zsolt. Építkezés három lépésben A ház jelenleg eléggé leélt állapot­ban van. Szükség van tetőcserére, az összes közműhálózat cseréjére, falak lebontására és újra felépítésére, nem csak felújítás, hanem átépítés is lesz. A megújult épületben helyet kap az ALSZIK irodája, kisebb előadóte­rem, öltözők, mosdók, nagyterem, a tetőtérben szeretnének szálláshelye­ket kialakítani, az épület hátsó részé­ben pedig pajtaszerű faépítmény lesz színpaddal. „A terveket úgy alakít­tattuk ki, hogy a három részt egymás­tól le lehessen zárni, hiszen az elnyert támogatás is csak az első rész elké­szítésére lesz elegendő, azzal kezd­jük a munkát és csak azután folytat­juk a második résszel, ha az első el­készült. Ha minden jól megy, év vé­géig ez megvalósulhat. A további építkezés a pályázati lehetőségektől függ, valószínűleg többéves folya­mat kezdődhet el hamarosan” - mondta Szabados Zsolt. Az épület az 1920-as években épült. A polgárias, vidéki stílust szeretnék megtartani a felújítás során. Az ALSZIK alelnöke hozzátette, amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt elkezdték szervez­ni a Jurtanapokat, már akkor megfo­galmazódott bennük, hogy jó lenne egy központot, akár egy táj házat lét­rehozni. „Mindenképpen szerettünk volna maradandót alkotni, olyat, ami a faluban marad, valamilyen módon kapcsolódik ahhoz, amit a Jurtana­pok képvisel, a magyar kultúrához, a hagyományőrzéshez. Reméljük, mindez most megvalósulhat” - zárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom