Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-13 / 211. szám

AUTÓMOTOR 4 I 2021. szeptember 13.1 www.ujszo.com „A legmodernebb technológiákra alapozzuk a BMW debreceni gyárát" Exkluzív interjút adott Új Szónak a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja, Milan Nedeljkovic DEMECS PÉTER München Az autóipar az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb válságából próbál kilábalni. A koronavírus-járvány okozta lezárások után most a félve­zetők hiánya okoz problémá­kat az autógyártóknak. Arról, hogyan birkózott meg ezzel az ágazat egyik legnagyobb játékosa, ás milyen jövőt jósol az elektromobilitásnak, a BMWAG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagjával, Milan Nedeljkoviécsal beszélgettünk. A BMW-nek ambiciózus tervei vannak az elektromobilitás terén - az elektromos meghajtású au­tók bemutatásán kívül a szinte teljes modellpalettája számára elérhetővé teszi az alternatív meghajtást. Milyen hatással lesz mindez a gyártási hálózatra, amely évente több mint kétmillió autót generál? A cél, hogy 2023 végén, tehát két év múlva több mint 25 hálózatról tölthető modellünk legyen, s ebből 12 tisztán elektromos meghajtással rendelkezzen. A gyártás szempont­jából pedig ez annyit jelent, hogy ettől az évtől kezdve 2025-ig min­den évben 50 százalékkal meg­emeljük az elektromos autók gyár­tásának kapacitását. Ez az elektro­mobilitás terén egy jelentős válto­zás, amely a gyártási hálózatra is kihatással lesz. Természetesen az elmúlt években már készültünk er­re a változásra. 2013-ban kezdtük gyártani az i3 modellt, s ebben az időszakban nagyon sok tapasztala­tot szereztünk, sokat megtudtunk önmagukról az elemekről, megta­nultuk, hogyan tudjuk a gyártás so­rán integrálni a magas feszültségű rendszereket a gépjárművekbe, és hogyan tudjuk egy gyártósoron gyártani ezeket a modelleket a bel­ső égésű motorral rendelkező au­tókkal. A BMW ebből a szempont­ból véleményem szerint teljesen egyedi, hiszen az elektromobilok­­kal együtt különböző modelleket tudunk gyártani folyamatosan egyetlen gyártósoron. És ez hatal­mas flexibilitásra ad lehetőséget a következő években. Mégis mi volt a legnagyobb ki­hívás az elektromobilok gyártási struktúrába való integrálása so­rán? Ezen a téren kulcsfontosságú az a pont, amikor az autó eljut az alváz és a motor házasságához (így ne­vezik a gyártósornak azt a részét, amikor a motort, akkumulátort be­szerelik az autóba - a szerk. megj.). Itt kellett olyan technikai megol­dást találni, amely a belső égésű erőforrásokon kívül a magas feszültségű rendszerek integrálá­sára is lehetőséget adott. Mind­emellett meg kellett oldani a külön­böző alkatrészek gyártását is, ezért jelentős beruházást fordítottunk a dingolfmgi , gyárunkba. Egyebek mellett az elektromotorokat is itt gyártjuk, jelenleg 500 ezer elektro­motor tudunk előállítani ebben a gyárban. Ezeket használjuk a plug­in hibridekben és értelemszerűen a tisztán elektromos meghajtású au­tókban. A BMW legújabb gyára Ma­gyarországon, Debrecenben is el­sősorban az elektromobilok gyár­tására fog összpontosítani, minek köszönhetően a legmodernebb technológiákat, az automatizált gyártás legmagasabb fokát tudják majd alkalmazni. Milyen mérték­ben veszik át a robotok az alkal­mazottak helyét? Még nagyon messze vagyunk at­tól, hogy a robotok teljes mérték­ben helyettesítsék az embereket. A gyártás során az emberi erőforrás továbbra is kulcsfontosságú marad számunkra. De ez nem azt jelenti, hogy nem dolgoznánk a munkafo­lyamatok automatizálásán, például a digitalizáción. Véleményem sze­rint ugyanis épp a digitalizáció a következő lépés az automatizált gyártás felé vezető úton. Két vagy három különböző úton próbáljuk elérni ezt a célt. Az egyik, kifej­leszteni egy olyan rendszert, amely összekapcsolja az összes létező rendszerünket, minek köszönhető­en real-time (valós idejű — a szerk. megj.) adatok állnak majd a rendel­kezésünkre, ami kulcsfontosságú a gyártás és a beszállítói hálózat ha­tékony működtetéséhez. Ennek kö­szönhetően sokkal gyorsabban kapnánk információt arról, hol tar­tunk a gyártással, hol található me­lyik alkatrész. A másik út a terme­lés és különböző döntéshozás során használt mesterséges intelligencia fejlesztése. Ezt elsősorban a minőség-ellenőrzés, a logisztikai feladatok ellátásánál fogjuk hasz­nálni, minek köszönhetően az au­tomatizálás sokkal magasabb fokát tudjuk majd elérni ahhoz képest, amire a jelenleg használt rendsze­rek lehetőséget adnak. A harmadik út pedig a virtuális valóság alkal­mazása. Ennek köszönhetően összekapcsolhatjuk a valódi világot az összes létező rendszerünkkel és adatokkal, beléphetünk ebbe a vir­tuális világba, megváltoztathatunk benne valamit, s ez a változás azon­nal megjelenik a rendszereinkben. A tervezés és gyártás során ezáltal sokkal nagyobb lehetőségeink lesznek. És mindez épp Debrecen­ben fog kikristályosodni. A debre­ceni gyárat ezekre az alappillérek­re, a legmodernebb technológiákra fogjuk alapozni. Mindez azt jelenti, hogy keve­sebb emberre lesz szükségük? Úgy gondolom, hogy a munka­­folyamatok állandóan változnak. Több automatizált folyamatot fo­gunk bevezetni, de ugyanakkor sok olyan tapasztalt emberre lesz szük­ségünk, akik tudnak dolgozni az adatokkal, tudják kezelni a szoft­vereinket, IT-rendszereinket. Ez továbbra is rendkívül fontos lesz számunkra. Az elektromobilok gyártására való átállás nem feltét­lenül lesz hatással az alkalmazot­taink állományára. Ennek oka, hogy bár fokozatosan visszaszorítjuk a belső égésű motorok gyártását Münchenben, Dingolfingban vagy Lipcsében felpörgetjük az elektro­­mobilokhoz szükséges alkatrészek, elemek gyártását, aminek köszön­hetően ezekben a gyárakban több emberre lesz szükségünk, tehát az alkalmazottaink száma érdemben nem fog yáltozni, csak épp más fel­adatköröket fognak ellátni. Mikor kezdődhet el a termelés a debreceni gyárban? Egyelőre konkrét időpontokról nem szeretnék beszélni, mert még nem tartunk ott, hogy pontosan tud­juk, mikor kezdjük el a gyártást. Mindenesetre valamikor 2025 kör­nyéke lehet az esedékes időpont. Miben fog megváltozni maga a gyártás, mennyire lesznek mások a jövő autói? Amivel jelenleg sokat foglalko­zunk a jövőt illetően, az az újra­hasznosítható anyagok szélesebb körű alkalmazása. Az autóknak a jövőben eltérő felépítésük lesz, el­térő lesz a tér, az elrendezés. A fel­használt anyagok terén nincs szük­ség különösebb változásra, de mi mégis változást akarunk, hiszen új­rahasznosított anyagokat akarunk felhasználni. Az egész autóipar egyik legna­gyobb problémája jelenleg a fél­vezetők hiánya, mely miatt egyre több autógyár kénytelen szünetel­tetni a gyártást, minek következ­tében az embereknek is minden eddiginél tovább kell várniuk az új autókra. Mi az oka annak, hogy a félvezetők hiánya egyfajta hógo­­lyóeffektusként ilyen óriási prob­lémát okozott nem csak az autó­iparban? A koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt tavaly gyakorla­tilag leállt az egész gyártási hálózat, beleértve a beszállítókat és a félve­zetők gyártóit is. Az egész rendszer újraindítása aztán bizonyos időt vett igénybe, ráadásul úgy gondolom, hogy ezt az egész folyamatot alábe­csülték. Senki nem számolt azzal, hogy az újraindítás, a visszaállás olyan gyors lesz, mint amilyen a va­lóságban volt. Egyrészt persze jó, hogy a termelés ilyen gyorsan bein­dult, másrészt ennek megvan a ne­gatív hatása is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mivel az au­tókba egyre több elektronika kerül, a korábbinál jóval több félvezetőre van szükség. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az egyes országok­ban más-más időben állt le a gyártás, s ez is nehézségeket okozott a nem­zetközi beszállítói hálózatban. Ha lockdown (lezárás - a szerk. megj.) volt Malajziában, Vietnámban, Kí­nában, azonnal hiánycikké váltak a félvezetők, de akár más alkatrészek is, s mindennek rendkívül negatív hatása van erre az ágazatra. Mit tesz a BMW annak érdeké­ben, hogy minimalizálja a félve­zetők hiánya okozta negatív hatá­sokat? Kivételes helyzetben vagyunk, s ez tán a konkurenciával szemben is az egyik legnagyobb előnyünk, hogy olyan flexibilis rendszert építettünk ki, amely lehetőséget ad megváltoz­tatni a gyártási folyamatot aszerint, mire van éppen szüksége a kliense­inknek. Mindig elsősorban pontosan azt az autót gyártjuk le a lehető leg­gyorsabban, amelyet a kliens meg­rendelt. Az egész gyártási progra­mot képesek vagyunk hat nappal az­előtt megváltoztatni, hogy megkez­dődik a konkrét gépjármű gyártása. Tehát ha hat nappal korábban kide­rül, hogy hiány van a félvezetőkből vagy más alkatrészekből, átalakít­hatjuk az egész gyártási programot, s csak azoknak az autóknak a gyár­tásához látunk neki, amelyekhez minden szükséges komponens meg­van. Aztán ha később sikerül pótolni az alkatrészek hiányát, bevonjuk a gyártási folyamatba azokat az autó­kat, amelyekkel addig várni kellett. Persze mint mindenki, mi is érezzük ennek a válságnak a negatív hatását, de úgy gondolom, hogy aránylag jól megbirkóztunk vele. Mit tehet az ágazat ezen a téren a jövőben, megelőzhető vagy elke­rülhető lesz egy ilyen hasonló ki­esés? Szerintem mindannyian tudatosí­tottuk, hogy a félvezetőhiány nem egy olyan dolog, amit még egyszer meg szeretnénk ismételni. Az egyetlen út, hogyan lehetne mindezt elkerülni a jövőben — azon túl, hogy elegendő félvezetőt biztosítunk be a piac számára hogy modernizáljuk az egész beszállítói hálózatot, ami a digitalizáció terén lesz nagy kihívás. Európában most fejlesztjük a Catena-X projektet, ami tulajdon­képpen egy IT-platform, amely kü­lönböző beszállítók és gyártók közti folyamatos adatcserére szolgál, mi­nek köszönhetően a beszállítói há­lózat és a gyártás is sókkal ellenál­­lóbb lehet egy esetleges válság ide­jén, hiszen reális időben fogunk tud­ni minden problémáról. Persze senki nem nézheti meg majd a másik vál­lalat beszállítói hálózatát, de összes­ségében lesz egy sztenderd, mely­nek köszönhetően a jelenleginél mindenki hatékonyabban és jobban fogja tudni ellenőrizni a saját mun­káját. És ez a lépés szerintem hatal­mas előrelépés lesz, hiszen előre lát­hatjuk majd, mire lesz szükségük a beszállítóinknak. A világ most a félvezetők hiányáról beszél, de mi a helyzet más, az autógyártás szempontjá­ból kulcsfontosságú alapanya­gokkal, mint például az acéllal vagy egyéb elektronikai berende­zésekkel? Az alapanyagok többségéből hi­ány van, de ez elsősorban annak tud­ható be, hogy a gazdaság és az ága­zat nagyon gyors növekedésen esett át. A félvezetők hiánya viszont na­gyon specifikus, hiszen minden egyes csip rendkívül egyedi, és ha hiányzik egy csip, azt nem olyan könnyű helyettesíteni egy másikkal. Általánosságban elmondható, hogy mindenből hiány van, de még min­dig lehet találni alternatív gyártót, vagy olyán alapanyagot, amely na­gyon közel van ahhoz, amire szük­ség van, s így. valamilyen úton­­módon pótolható a hiány. Mindenek ellenére hatalmas kihívásnak va­gyunk kitéve, s még eltart, míg a pi­ac ismét kiegyensúlyozott lesz. Milan Nedeljkovió, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja a Müncheni Nemzetközi Autószalonon (IAA Mobility 2021) adott lapunknak in­terjút (Felvétel: BMW)

Next

/
Oldalképek
Tartalom