Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-28 / 199. szám
2 I KOZELET 2021. augusztus 28. | www.ujszo.com Furcsán alakul a szlovákiai járványhelyzet Átoltottság szempontjából Szlovákia jócskán elmarad az uniós átlagtól, nálunk mégis lassabban terjed a vírus, mint a legtöbb uniós országban (TASR-fotó) NAGYROLAND Pozsony. A szakértők egy látszólagosan ellentmondó jelenségre hívták fel a figyelmet a szlovákiai járványhelyzettel kapcsolatban: az uniós átlaghoz képest jócskán elmaradunk az átoltottságban, nálunk egyelőre mégis lassabban terjed a vírus, mint a legtöbb tagországban. Az Adatok Pátosz Nálkül elemzői szerint ennek több oka is lehet. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter ezen a héten azt mondta, hogy bár a heti esetszám folyamatosan növekszik, a járványhelyzet egyelőre mégiscsak stabilnak mondható az országban. Bár a tárcavezető nem fejtette ki részletesebben, de a többi uniós országhoz képest Szlovákia valóban sokkal jobban áll, legalábbis ami a vírus terjedését illeti. Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport a közösségi oldalán közzétett egy táblázatot, amelyből világosan látszik, hogy a legtöbb uniós tagországban jóval több fertőzöttet azonosítanak hetente, mint nálunk. Hogy pontosabb képet kaphassunk, az elemzők közzétették az egymillió főre átszámított esetszámot is. Szlovákiában ez az adat az előző héten 102 volt. Ehhez képest Németországban 592, Olaszországban pedig 736, de a kisebb lakossággal rendelkező, négymilliós Horvátországban is 680. Mit jelent a stabilitás? A heti esetszám azonban annyiban megtévesztő lehet, hogy nagyban függ az elvégzett tesztek számától, hiszen minél több tesztet végeznek egy országban, annál nagyobb eséllyel találnak fertőzötteket. Éppen ezért az elemzők közzétettek egy másik nagyon fontos mutatót is, mégpedig az egymillió főre átszámított halálesetek számát. Szlovákiában ez a mutató 0,5 volt, Németországban 1, Olaszországban 6, Horvátországban pedig 4. Vagyis ez azt jelenti, hogy a halálozási mutatók tekintetében is jobban állunk a legtöbb uniós tagországnál. A kórházban kezelt személyek száma is viszonylag alacsony, jelenleg 52 olyan beteget tartanak bent, akiknél már kimutatták a fertőzést. Összefoglalva tehát: bár a vírus már nálunk is terjed, szerencsére a halálozási mutató nem növekszik rohamosan, és egyelőre a kórházak sem telítődnek. Segítő szomszédok? Mindez annak fényében is érdekes, hogy Szlovákia a teljes átoltottság szempontjából kifejezetten rosszul áll. Matej Misík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója rámutatott, hogy csaknem 20 százalékponttal maradunk el az európai átlagtól. Az Adatok Pátosz Nélkül szakértői szerint egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nem terjed nálunk is olyan gyorsan a vírus delta variánsa, mint a többi országban. Elképzelésük azonban van, két okot is említettek, ami nagy szerepet játszhat a hazai járványhelyzetben. Az egyik, hogy a V4-es országokban is kifejezetten lassan terjed a vírus, Magyarország, Csehország és Lengyelország is hasonlóan jól áll, mint mi. A különbség viszont az, hogy náluk az átoltottság jóval magasabb, még az európai átlaghoz képest is jónak mondható. „Szlovákia lakossága a legkevésbé átoltott az említett országok közül (40 százalék kapta meg mindkét adagot), de erősen átoltott országok vesznek körbe minket: Ausztria és Magyarország 57 százalék körül áll, Lengyelország és Csehország pedig 50 százalékon. Ez a jó védelem előfeltétele a mobilitás szempontjából” - írták az elemzők. A szakértők szerint a másik tényező, ami lassíthatja a delta terjedését, az a lakosság átfertőződése. Szlovákiát a második hullám kifejezetten erősen sújtotta, a korona.gov.sk adatai szerint eddig közel 400 ezer személynek lett pozitív PCR-tesztje, így sokaknál még a természetesen kialakított védettség is csökkentheti a fertőződés esélyét. Mi várható? Az elemzőcsoport úgy véli, jelenleg nagyon nehéz lenne megjósolni, mi várható szeptemberben és októberben. Annyi bizonyos, hogy a vírus terjedése régiónként nagyon változó lesz. Azokban a járásokban,.ahol nagyon magas az átoltottság (főként a délnyugati régiók), viszonylag nyugodt lesz a helyzet. „A gyengén átoltott járásokban pedig csakis a korábbi átfertőzöttségre számíthatnak” - írták az elemzők, hozzátéve, hogy Bulgáriában, ahol magas volt az átfertőződés, de alacsony az átoltottság, a delta variáns nagyon gyorsan szétterjedt. A sikeres járvány kezeléshez tehát szükség lehet a magas átoltottság és a magas átfertőződés kombinációjára, illetve a szomszédos országok stabil járványhelyzetére. Luxus az iskolakezdés? Eljárás indult az országos rendőrfőkapitány ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hivatali jogkörrel való visszaélés miatt indított bűnvádi eljárást a héten a Pozsonyi Kerületi Ügyészség Peter Kovarík országos rendőrfőkapitány ellen. Azzal gyanúsítják, hogy leállított egy rendőrségi akciót, mely során két, korrupciós ügyekben valló, a hatóságokkal korábban együttműködő tanút akartak letartóztatni. Peter Petrovról és Matej Zemanról van szó, akiknek az akció leállításának köszönhetően sikerült megszökniük. Zeman azóta Horvátországban tartózkodik, Petrovot pedig időközben már letartóztatta a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA). A rendőrfőkapitány meggyanúsítása azonnal feszültséget váltott ki a koalícióban. Kovaríkot berendelték a parlament védelmi bizottságának ülésére, a Boris Kollár vezette Sme rodina azonban azonnali menesztését követeli Milan Mikulec (OLaNO) belügyminisztertől, aki egy ilyen lépést jelenleg nem tart indokoltnak. Eduard Heger miniszterelnök nem akarja kommentálni a történeteket. Zuzana Caputová államfő szerint az ügyet mielőbb ki kell vizsgálni, ugyanis ha kiderül, a rendőrfőkapitány meggyanúsítása alaptalan, az nagyon rossz fényt vet a rendőrségre és az ügyészségre is. Kovarík tagadja a vádakat. (dem) BUGÁRANNA Az iskolakezdés anyagi kihívást jelent a családoknak, a költségek nagy részét ugyanis saját zsebből kell finanszírozniuk. A pénzügyi elemzők figyelmeztetnek, átgondolt időzítéssel sokat lehet spórolni a tanszerek árán. Pozsony. A tervezés a kulcs - állítja Ján Suda, a Partners Group SK pénzügyi szakértője, aki szerint, ha az utolsó pillanatban kapunk észbe, és felkészületlenül érkezünk az üzletbe, jócskán ráfizethetünk a szükséges kellékek beszerzésére. Fontos, listával a kézben vágjunk neki a bevásárlásnak, ideális esetben az iskolák már augusztusban nyilvánosságra hozzák az alapfelszerelés listáját, méghozzá évfolyamokra, vagy tagozatokra lebontva. Az elemzők egy általános jegyzéket állítottak össze, mely 25 dolgot tartalmaz, a pár centes faragótól kezdve egészen a 70 eurós tételig, ami nem más, mint az iskolatáska. A szülők gyakran megfeledkeznek róla, hogy például a toll és a ceruza önmagában nem túl drága, de ha ezeket az „apróságokat” összevetjük, akkor a végösszeg több száz euró lehet. „Optimális megoldás a drágább tanszerek korábbi beszerzése, az iskolatáskát például már karácsonyi ajándéknak is megvehetjük” - javasolja Suda. Emlékeztek a tanévkezdés előtt legalább fél évvel érdemes elkezdeni takarékoskodni, ha például 180 eurót számolunk egy kis elsősre, akkor havi 30 eurót félretéve könnyebben megbirkózunk a szeptemberi pluszkiadásokkal. A szülőknek gondolniuk kell a rendszeres kiadásokra is, mint például a szakkörök, napközi vagy ebéd. A váratlan költségek között szerepelnek a különféle iskolai kirándulások, illetve kulturális események. „Az elsősnek mindent egyszerre kell megvenni. Az idősebb gyereknek már csak ki kell egészíteni az előző évi felszerelését. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nagyobb gyerek kevesebbe kerül” - tette hozzá Suda, arra utalva, hogy a többgyermekes családokban az oktatás költségei megsokszorozódnak. A felső tagozatos diákoknak általában drágább holmik kellenek, legyen az ruha vagy számítógép. Richard Sulik: Januártól biztosan drágul az áramszolgáltatás MOLNÁR IVÁN Jövőre egész biztosan többet fizetünk majd az áramszolgáltatásért. A gazdasági miniszter pénteken elismerte, hogy a világpiaci árak gyors növekedése miatt képtelenek gátat vetni a drágulásnak. Pozsony. A villanyáram tőzsdei ára legutóbb a 2008-ban kirobbant világgazdasági válságot megelőzően volt olyan magas, mint most. Az akkori, megawattóránként (MWh) 90 eurós szintről, kisebb-nagyobb kilengésekkel 2016 elejéig nagyjából 20 euróra esett vissza, öt évvel ezelőtt azonban újra drágulni kezdett, amit a világjárvány kitörése csak átmenetileg lassított le. A járvány tavaszi hullámát követő gyors gazda-A villanyáram tőzsdei ára - amely a tavalyi 40 euró/MWh szintről mára 90 euróra ugrott - az áramszolgáltatóknak fizetett fogyasztói ár 40%-át teszi ki. Richard Sulik gazdasági miniszter szerint ezért képtelenek megakadályozni a háztartási áramszolgáltatás drágulását. (TASR-feivétei) sági fellendülés miatt pedig újra felrobbantak az árak: a tavalyi 40 euró/MWh szintről mára 90 euró felé közelítenek. „A villanyáram tőzsdei ára az áramszolgáltatóknak fizetett fogyasztói ár 40%-át teszi ki, a gyors tőzsdei árugrás miatt így képtelenek leszünk megakadályozni a háztartási áramszolgáltatás drágulását” - ismerte el Richard Sulik gazdasági miniszter. „Számításaim szerint a háztartási villanyenergia ára jövőre kilowattóránként (kWh) 1,5-1,7 centtel drágulhat” - állítja Sulik, hozzátéve, hogy a végső szót az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hozza meg az idei év vége felé. Ha Sulik előrejelzése valóra válna, akkor egy átlagos, havi 200 kWh-s fogyasztással rendelkező háztartás havonta nagyjából 3-3,4 euróval fizetne többet az áramszolgáltatóknak, ami éves szinten 36—41 eurós többletkiadást jelent. És ez persze csak az átlag, akik a fűtéshez is villanyt használnak, és nagyobb a fogyasztásuk, azok ennél is nagyobb pluszkiadásra számíthatnak. A gazdasági miniszter szerint azonban a fogyasztóknak nem szabadna pánikba esniük. ,Jövőre csak a minimálbér havi 23 euróval nő” - emlékeztetett Sulik, aki szerint a drágulásnak ő sem örül, az említett számok alapján azonban „nem beszélhetünk drámai árugrásról”. A tárcavezető ugyanakkor még ezt a drágulást is igyekszik az előző kormányok nyakába varmi, szerinte ugyanis a magas szlovákiai energiaárakért a Robert Fico vezette kormányok a felelősek, amelyek a fogyasztók által fizetett díjakon keresztül dotálták a hozzájuk közel álló energiaipari vállalkozókat, miközben csaknem 400 millió eurós tartozást halmoztak fel az energiaszolgáltatókkal szemben.
