Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-28 / 199. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2021. augusztus 28 3 Autonómia helyett magyar megye Legkésőbb novemberben a parlament elé kerül a Csemadok normatív állami támogatását rögzítő jogszabály CZlMER GÁBOR Pozsony. Mit tartalmaz majd a kisebbségi törvényjavaslata, hogyan képzeli el a politikai jövőjét és mi a véleménye az alakulóban lévő Szövetségről, többek közt erről is kérdeztük Gyimesi Györgyöt, az OLaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjét. A koalíciós képviselőknek is különböző a véleménye arról, Szlovákia mennyi, Afganisztánból menekülő személynek nyújtson menekültstátuszt. Nyolcán már kérték azt, illetve Eduard Heger miniszterelnök és Ivan Korcok külügyminiszter szerdán arról beszélt, további több tucat ember és családja várja, hogy Szlovákiába evakuálják őket a tálibok által elfoglalt országból. Ön szerint Szlovákiának milyen számban kellene Afganisztánból menekülő embereket befogadnia? Az én véleményem a migrációra teljesen nyilvánvaló, nem vagyok a híve annak, hogy nagy számban fogadjunk be menekülteket vagy migránsokat. Ugyanezen a véleményen van Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki azt mondta, hogy ezeket az embereket nem lehet integrálni a társadalmunkba. Ezért én sem támogatom, hogy több tucat menekült jöjjön Szlovákiába. Azt vallom, hogy ez nem Szlovákia, hanem főleg Amerika háborúja volt 20 éven át, így ezt a problémát nekik kell megoldaniuk. Szlovákiával is együttműködött több ilyen személy, Korcok 250 emberről beszél. Ön korábban tízes létszámkorlátról nyilatkozott. Szlovákiának tíz embernél áll meg a felelőssége? Hiszen az ország éveken keresztül részt vett az afganisztáni háborúban. Ez nem Szlovákia háborúja. Ezt a problémát annak kellene megoldania, akik azt okozták. A kormánykoalíció a megalakulása óta több olyan lépést is tett, amely nem kedvez a magyar kisebbségnek. Ilyen volt az állampolgársági törvény módosítása, amely továbbra is tiltja a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságát, ugyancsak ilyen volt a Minority SafePackkel szembeni perbe való belépés, vagy legutóbb Kövér László magyar házelnöknek a kitelepítésről való megemlékezésen mondott beszéde miatti felháborodás. Mindegyikben érintett az OLaNO is. Mi a mentsége arra, hogy egy olyan párt frakciójában ül, amelynek a képviselői ilyen tépéseket tesznek? Egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami nem fog megváltozni mindaddig, amíg az OEaNO koalíciós párt lesz: egyedüli olyan képviselőként, aki a magyar ügyeket nyíltan felvállalja, akkor van apró esélyem befolyásolni a hazai magyarok sorsát, ha a koalíció, azon belül az OEaNO-ffakció tagja maradok. Ha ez nem így lenne, a perifériára szorulnék és ezektől a csekély lehetőségektől is elesnék. Az OEaNO és például az SNS politizálását azonban nem lehet összehasonlítani, óriási a különbség. Az OEaNO frakciója ugyanis magyarbarát. Ezt többször is bizonyították, ugyanis az általam benyújtott összes törvényjavaslatot támogatták. A miniszterelnökkel pedig sokat beszélgettünk a magyarokhoz való hozzáállásáról. Azt gondolom, hogy az ő véleményét nagyban befolyásolja Korcok külügyminiszter is, ezért vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek nekünk, magyaroknak nem tetszenek. Nem ad önnek elég indokot a koalícióból való kilépésre, hogy a kabinet, pontosabban az igazságügyi miniszter szerint bevégezhetőek azok a földelkobzások, amelyeket egykor a Benes-dekrétumok alapján indítottak? Hiszen voltak képviselők, akik, amikor számukra vállalhatatlan lépéseket követett el a kabinet, kiléptek a koalícióból. Ezekről a foldelkobzásokról komoly vitát indítottam tavaly nyáron. Négy ilyen eljárást sikerült is leállítani. Természetesen ez nem az a megoldás, amire mindannyian várunk. Ha tőlem, egy szál képviselőtől ezt a megoldást azok váiják, akik négy évig kormányoztak, de ezt a témát ki sem nyitották, akkor az egy nagyon farizeusi viselkedés. Ettől függetlenül természetesen szeretném megoldani a kérdéses problémát, beszélgetünk erről a koalíción belül. De érdemi döntés az ügyben ebben a választási ciklusban nem lesz. Ezt azoknak kellett volna megoldania, akik nyolc évig voltak hatalmon a Dzurinda-kormányokhan, illetve azoknak, akik hat évig voltak a Radicová- és a Fico-kabinetben. Az, hogy ők ezt a témát nem nyitották meg, hogy tovább tudják folytatni a bizniszeiket és ne bőszítsék fel a Danko-Fico duót, arról én nem tehetek. Az olvasók érthetnék ezt úgy, hogy például akár a nyelvtörtvénynél is szigorúbb jogszabályokat is elfogadhatna ez a kormány, ön akkor is a koalíciós képviselők sorában maradna. Mégis, mi az a vörös vonal, amit, ha átlép a kabinet, akkor ön már nem tud vele egyetérteni? Nagyon fontos, hogy a nemzetiségi közösségek jogaira vonatkozóan a status quo ne csak megmaradjon, hanem bővüljenek is ezek a jogok. A vörös vonal számomra az lenne, ha valamely intézkedés ezt a status quót csorbítaná. A közelmúltban a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) témájában tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ön szerint az intézményben a Hídhoz kötődő „kultúrmaffia” az említett párt hátterének osztja le a közpénzt. Elismert művészeket, szakembereket illetett ezzel a váddal. Ahhoz hasonló sémát, mint amit ön a Híd vélt hátteréről a parlamentben bemutatott, fel lehetett volna rajzolni Világi Oszkár köré azokból az intézményekből, amelyek az ő érdekeltségébe tartoznak és ugyancsak sikeresen pályáznak a KKA-nál. Esetleg az Összefogás, az MKP, vagy a Csemadok köré is lehetne ilyen ábrákat rajzolni. Számíthatunk rá, hogy legközelebb ezeket mutatja be? Én ilyen átfedéseket nem találtam. Az MKP, vagy Világi Oszkár, esetleg a Csemadok emberei nem ültek az alap döntőbizottságaiban. Az általam említett személyek a Híd holdudvarához tartoznak. Mint kiderült, ugyanazok a személyek jelölték ezeknek a testületeknek a tagjait, akik aztán dúskáltak a támogatásokban. Ha ez nem így működött volna, akkor a parlament két hét alatt nem fogadta volna el azt a módosító javaslatomat, amellyel kiszűrtük ennek a lehetőségét, illetve csökkentettük annak a valószínűségét, hogy ugyanilyen szűk kör osztja le egymás közt a pénzt. Transzparensebbé tettük a KKA működését. Ezzel pedig csak kizárólag annak van baja, aki részese volt ennek a szűk csoportnak és profitált belőle. Azért ha megnézné ezeket a bizottságokat, akkor elképzelhető, hogy találna ilyen átfedéseket. Például a testületekben vannak olyan médiumoknak a képviselői, amelyek Világi Oszkár érdekeltségébe tartoznak. Miért nem keresett további összeférhetetlenségeket? Az általam bemutatott átfedések voltak a legszembetűnőbbek és ezek voltak azok, amelyeket legkönnyebben lehetett bizonyítani. Amikor ezzel az üggyel a média foglalkozott, nem találkoztam egyetlen egy érvvel sem, amely az ellenkezőjét állította volna, mint amit én mondtam. így nem tudtak ellenérveket felvonultami azok, akik ezt a pénzt egymás között osztották szét és szinte leprivatizálták a KKA-t. Nem tudták bizonyítani, hogy ez nem így történt. Tehát nem lesznek újabb ábrák? Nagyon remélem, hogy a KKA az új bizottsági tagok megválasztása után és az új igazgatóval az élén jobban fog működni és már nem lesz szükség ilyen ábrákra. De, ami szintén fontos, remélem, hogy sokkal több személy és kulturális rendezvény kap támogatást, mint korábban. A KKA-val a jövőben még fogunk foglalkozni, mert az új igazgató talált bizonyos dolgokat, amiket vizsgálni fognak. Bizom benne, hogy még meg is tudjuk növelni az alap által szétosztott pénzt. Milyen problémákat találtak az alapnál? Szeptemberben találkozom az igazgató asszonnyal, akkor fogok tudni pontosabb információkkal szolgálni. Jelenleg úgy tudom, több százezer eurót nem számoltak el és több ezer szerződést nem írtak még alá. Mikor kerülhet a parlament elé a kisebbségek jogállását definiáló törvény, illetve a Csemadok normatív állami támogatását rögzítő jogszabály? Tudja-e, hogy mi fog ezekben szerepelni? Igen, a Csemadok-törvényről éppen tegnap (augusztus 25-én, szerk. megj.) tárgyaltam a kulturális miniszterrel és Igor Matovic miniszterelnök-helyettessel. A terv az, hogy legkésőbb a novemberi ülésen benyújtsuk ezt a törvényt. A jogszabály szövege már készen van, azt már a törvényalkotásért felelős osztály ellenőrzi. Megállapodtunk már a támogatás mértékében. A Matica slovenskáról szóló törvényről is megállapodtunk, mert ezt a két jogszabályt egyformán kell kezelni. Az utóbbi intézménynél vannak problémák, amelyek miatt kevesebb támogatást kaptak, mint korábban. A kulturális tárcát vezető miniszter asszonynak vannak kifogásai a Matica slovenskával kapcsolatban, és úgy gondoljuk, ha rendbe tudjuk tenni e körül az intézmény körül a dolgokat, akkor simábban fog átmenni a Csemadok-törvény is. Említette, hogy rögzítették a Csemadok állami támogatásának a mértékét, mégis, mennyi pénzről van szó? Ezt először a koalíciós partnereknek fogom elmondani, és aztán tesszük csak közzé. Tartalmaz-e majd a kisebbségi törvény önrendelkezési elemeket, s ha igen, milyeneket? Amikor megírtam a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó részét és beleraktuk, hogy a kormány elfogadja a nemzeti közösségekről szóló törvényt, akkor az alapgondolatom az volt, a kisebbségi hivatal mellett alakítsunk ki minden, legalább 50-60 százalékos nemzetiségi közösséggel rendelkező településen önkormányzatokat. Ez lenne az egyik alappillére ennek a törvénynek. A jogszabálynak akkor lenne értelme, ha ezt tartalmazná. Ugyanez az elv érvényesülne a megyéknél is, országos szinten pedig a kisebbségi hivatal töltené be ezt a szerepet. Ha ez nem fog ebben a törvényben szerepelni, akkor azt lehet mondani, hogy „nesze semmi, fogd meg jól”. És szerepel ez az elv a törvényjavaslatban? Gondolom, hogy igen. A nyáron nem sikerült találkoznom a kormánybiztossal, akit a tervezet kidolgozásával bíztak meg. Az ősz folyamán biztosan konzultálni fogok vele erről. Ha már az önrendelkezésnél vagyunk, mi a véleménye az MKP által kidolgozott autonómia-tervezetről? Elfogadhatónak tartja azt; vagy sem? Őszintén szólva, nem olvastam ezt a tervezetet. Ha azonban önrendelkezésről beszélünk, akkor nem az autonómia felé kellene kacsintgatnunk, hanem, hogy egy többségében magyarlakta megyét alakítsanak ki a tervezett reformon belül. Ez az, ami nekünk a régió felzárkóztatásában is tényleg segítene. A Szabad Európa magyar kiadása szerint a budapesti kormány támogatná, ha ön vezetné az MKP, a Híd és az Összefogásból létrejövő Szövetség nevű pártot. Elvállalná ezt a feladatot, ha felkérnék? Ez hipotetikus kérdés. Mindenki számára megtiszteltetés vezetni egy pártot. Én ezzel a kérdéssel most tényleg nem foglalkozom. Ha valamilyen oknál fogva nem sikerülne a magyarokat megszólító közös párt létrehozása, akkor második opcióként elképzelhetőnek tartja, hogy az OLaNO listája legyen az a hely, ahová a magyar politikum összpontosítja az erejét? Az OEaNO már többször megmutatta a magyarbarát arcát, és úgy gondolom, a magyar párt mellett ez a második számú alternatíva a magyar választó számára. Gondoljunk csak arra, hogy az OEaNO és Igor Matovic volt, aki segített az aláírásgyűjtésben akkor, amikor Bárdos Gyula az államfői posztért indult, az OEaNO volt az, aki tárgyalt az MKP-val a 2020-as parlamenti választás előtt arról, hogy az utóbbi párt lépjen a listájukra, Matovic miniszterelnök volt az első, aki a trianoni évforduló alkalmával szervezett egy nagyszabású rendezvényt. Itt megmutatta a magyarbarát arcát. így aztán igen, azt gondolom, hogy a magyar választópolgár számára a második számú opció az OEaNO kellene, hogy legyen. Szerintem az is. A beszélgetés teljes változata, az ujszo.com oldalon olvasható, illetve podcast formájában meg is hallgatható. Bár a kormánykoalíció több, magyaroknak nem kedvező lépést is tett, Gyimesi György nem gondolkozik azon, hogy az OLaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjeként kilépjen a pártból (Somogyi Tibor felvétele)
