Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-26 / 170. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. július 26. 7 A rettegés foka A járványhelyzetben nagyobb értéke lett a megbízható forrásnak SZABÓ LACI lovákiában szepf jm tember 15. után újra i J lezárások lesznek -M-A legalábbis ezt állítják sokan, „megbízható” forrásokra hivatkozva. Ezek a jól tájékozottak még azt is tudják, hogy azért akkor, mert a kormány még megvárja a pápalátogatást, és amint a szentatya elhagyja az országot, már ereszkednek is le a sorompók az ország határain, belföldön bezárják a boltok, edzőtermek, mozik, színházak, szórakozóhelyek kapuját... Nem kizárt, hogy ez bekövetkezik, de hogy most nincs ilyen terv, az biztos. A jól informáltak általában a közösségi portálokról, azok ellenőrizetlen posztjaiból tájékozódnak, de olyan is előfordul, hogy egy polgármestertől hallották (vagy valakitől, akinek a polgármester mondta...), sőt, már a településvezetők meg is kapták az erről szóló információt a kormánytól. Attól a kormánytól, amely sokszor még egy vagy két nappal a tervezett bevezetés előtt sem tudja, milyen szabályokat vezet be -lásd a szombati szlovák politikai folklórt a parlamentben, amikor az oltottaknak járó esetleges előnyökről szavaztak. Álhírekből, összeesküvéselméletekből, hoaxokból már a járvány előtt is rengeteg volt, ám a pandémia alatt ezek száma rendkívüli mértékben nőtt, ennek a melegágya pedig a közösségi média, azon belül is a Facebook. Sokan csak innen tájékozódnak, és úgy gondolják, amit itt, az „emberek” írnak, az az igazság. Fel sem merül bennük, hogy a kommentelők jelentős része troli, fizetett kommentelő vagy robot. Esetleg olyan közegbe keveredett, ahol a cél az, hogy elbizonytalanítsák a betévedt felhasználókat. Ezt pontosan láthatjuk az oltásokkal kapcsolatban is, az oltásellenesek többsége nem meggyőződésből gondolja a vakcinákról azt, amit, hanem a közösségi oldalon olvasott „hírek”, kommentek bizonytalanították el, ezek egyre nagyobb csoportja pedig radikalizálódva hirdeti az elméleteit a csipekről, felső hatalomról, Soros Györgyről, arról, hogy az oltottak öt év múlva békává változnak (nem vicc, ilyennel is találkoztam). A kevésbé radikálisok pedig csak azzal érvelnek, hogy nem tudjuk, mi van benne... Teszik azt, holott látták, mit okoz a vírus, mennyi gyász és szenvedés kapcsolódik hozzá. Igaz, ugyanők bármit megesznek, amit finomnak tartanak, ott nem számít az összetétel (gyorséttermi ételek, virsli, pástétom, kóla - a sort még hosszan sorolhatnánk). A most elfogadott törvény értelmében nem kizárt, hogy később, ha a járványhelyzet úgy alakul, akkor a kormány kénytelen lesz valamilyen korlátozásokat, szigorításokat bevezetni, elsősorban az oltatlanok érezhetik ennek negatív hatását. Néhány nap, és frissítik az úgynevezett Covid-automatát, amiből meglátjuk, milyen adatoknál várhatjuk a szigort. De olyan szintű lezárások, mint tavaly év végén, az idei év elején voltak, szinte biztos, hogy nem lesznek, hacsak nem bukkan fel egy olyan mutáns, amely a mostaninál is fertőzőbb, gyorsabban teljed, halálosabb. A j árványhelyzetben még nagyobb értéke lett a tudatos hírfogyasztásnak, a megbízható forrásnak. Ha pedig csak a közösségi média, a, Jiallottam valakitől, aki hallotta, hogy” kezdetű mondatokból tájékozódunk, akkor folyamatosan retteghetünk, hol a lezárásoktól, hol a vakcinák hatásától, hol mástól. Amíg rettegünk, addig sem élvezhetjük az újra meglévő szabadságot. Amit pedig annyira vártunk... A Pegasus betiltását követeli az AEJ Saia Tsouasidou, az AEJ elnöke kijelentette, az újságírók ellen elkövetett gyilkosságok feltárása mellett az Európai Uniónak a Pegasusbotrányt komolyan kell vennie. Az Európai Újságíró Szövetség (AEJ) az izraeli NSO kiberbiztonsági cég Pegasus nevű kémprogramjának uniós behozatali tilalmát követelte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett nyílt levelében. Az AEJ emellett hivatalos vizsgálatot szorgalmazott annak feltárására, hogy a kémprogramot, illetve más elektronikus megfigyelési formákat milyen mértékben alkalmaztak az uniós tagországokban. Az újságírószövetség követelte az olyan eljárások tilalmát, amelyek célja a másként gondolkodók megfélemlítése. Saia Tsouasidou, az AEJ elnöke kijelentette, hogy az újságírók ellen elkövetett gyilkosságok, így a Peter R. de Vries ismert holland bűnügyi riporter ügyének feltárása mellett az Európai Uniónak a Pegasus-botrányt hasonlóan komolyan kell vennie, különös tekintettel az újságírók és a szabad sajtó védelmére, ami elengedhetetlen a demokrácia működése érdekében. Egy 17 médiaszervezet által vasárnap nyilvánosságra hozott, a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport által összehangolt nyomozás szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég programjával újságírók, aktivistáik és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából. Az érintettek között nemcsak magyar újságírók, hanem az Orbánkormány korábbi tagjai is ott vannak. Az NSO vasárnap közleményt adott ki, amelyben elutasította a jelentést, azt állítva, hogy „tele van téves feltételezésekkel és alá nem támasztott elméletekkel”. Az izraeli cég egyúttal közölte: a terméket csakis azzal a szándékkal hozták létre, hogy segítsék a hírszerzés és a bűnüldöző szervek munkáját a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemben. (MTI) Egyre melegebb a helyzet SIDÓH. ZOLTÁN F jabb áradások kezdődtek Belgiumban, miután ismételten he-U ves esőzések érték az országot, miközben a bő egy hete a Németország egy részét, valamint Belgiumot letaroló, a folyók folyását, a tájat megváltoztató özönvíz nyomait még mindig nem takarították el. Vezető klímakutatók arra figyelmeztetnek, hogy a korábban előrejelzettnél hamarabb érkezhetnek a mostaninál is extrémebb hőhullámok, erre pedig a jelenleginél gyorsabb ütemben kell folytatnunk a felkészülést. Az ember okozta klímaváltozás 150- szeresére emelte a hőhullámok előfordulásának esélyét. Ezt igazolják azok a hőhullámok is, amelyek a kanadai Brit Columbiában, Oregon és Washington államban a korábbi rekordokat 5-10 fokkal meghaladó hőségről árulkodnak napjainkban. Gondoljunk csak bele, még az áprilisban is döntően hó borította kanadai tartományban legutóbb 47,9 fokot mértek, ami olyan, mint ha Poprádon az 50 fokot ostromolná a hőmérő higanyszála! Az Amerika nyugati partvidékén tomboló hatalmas erdőtüzek füstje pedig már a több ezer kilométerre fekvő New York, New Jersey és Pennsylvania államokat is fustfelhőbe burkolták. Úgy tűnik, az eddigi éghajlati modellek már nem is képesek követni a felgyorsuló változást, mivel az újabb és újabb extrém jelenségek minden korábbi rekordot látványosan megdöntenek. Az Eszaki-sarkjegének olvadása, amelynek hatására átalakul a nyugat-európai időjárást befolyásoló légkörzés, azt eredményezi, hogy főleg nyáron tartósan megmaradnak a magas, illetve alacsony nyomású légköri képződmények Európa felett. Ez az érintett régiókban makacs szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet. Az egész bolygó felmelegedőben van. Az utóbbi 15 évből tíz került be az írott történelem legforróbbjai közé, s már 44 éve a 20. század átlagánál melegebb az éves átlaghőmérséklet. Johannes Quass, a Lipcsei Egyetem meteorológusa szerint „ez már az új norma, a klímaváltozás átírja a megszokott időjárás definícióját is. Lassan közelítünk afelé az új rend felé, amely megváltozott csapadékmintázatokkal jár együtt”. A felmelegedő levegő több nedvességet képes magában tartani. Ha a levegő hőmérséklete csupán 1 Celsius-fokkal növekszik, a nedvességtároló kapacitása 7 százalékkal kúszik fel. A felmelegedés eközben a szárazföldi és a vízfelületek párolgását szintén fokozza - ezek következtében pedig gyakoribbá válnak a szélsőséges csapadékkal és viharokkal járó jelenségek. így ne csodálkozzunk azon, hogy Eszak- Rajna-Vesztfáliábankét nap alatt négyzetméterenként 148 liter csapadék esett, miközben a havi norma 80 liter környékén mozog. Más kérdés, hogy a riasztás sem állt feladata magaslatán. Az igaz, hogy a meteorológiai intézet figyelmeztetett a veszélyre, viszont a riasztást a jó öreg, ám messze hallható szirénázás helyett mobiltelefonon keresztül akarták továbbítani, márpedig az elementáris erejű esőzések elsőként a mobilhálózatot iktatták ki. Az ipari forradalom kezdete óta eltelt mintegy 250 évben 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, s ha a felmelegedés eléri a 2 fokot, ellenőrizhetetlen következményekkel járó klimaváltozás várható. Jelenlegi ismereteink szerint ha a globális felmelegedés megközelíti a 2 fokot, akkor civilizációnk, ahogyan napjainkban ismerjük, összeroppan a hőmérséklet viharos változásának súlya alatt, a természeti csapások okozta károk már meghaladják a gazdaság növekedéséből fakadó előnyöket. Az ENSZ-tagállamok 2015-ben Párizsban ugyan aláírták azt a klímaegyezményt, amelynek célja, hogy lehetőleg 1,5 fok alatt tartsák az emelkedést, azonban azóta se látszanak a kézzelfogható eredmények. Még ha minden ország teljesítené is a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeit, az évszázad végére akkor is mintegy 3 fokkal emelkedik bolygónk átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időkhöz képest. Vagyis jócskán van még mit tennünk, nem elég az uniós karbonsemlegességi terv, mert minden nagy környezetszennyező országnak, elsősorban az Egyesült Államoknak és Kínának ki kell vennie a részét a küzdelemből. Ami olyan nehéz és hosszadalmas lesz, hogy hozzá képest a koronavírus járványa elleni erőfeszítés csak könnyű ujjgyakorlat. FIGYELŐ „Miért gyógyít, aki nem hisz benne?" A Vecemje Novosti című belgrádi napilap vasárnapi beszámolója szerint az egészségügyi miniszter problémásnak nevezte, hogy valaki azt állítja, segíteni akar az embereknek, az oltásokról meg úgy gondolja, hogy azzal csipet juttatnak a szervezetbe. Zlatibor Loncar úgy fogalmazott:„Miért foglalkozik gyógyítással az, aki nem hisz benne?” Azt is problémának nevezte, hogy a felnőttek kevesebb mint fele oltatta be magát eddig koronavírus ellen, ezzel pedig nem tud kialakulni a kollektív immunitás. A regisztrált koronavírusfertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 249-cel 719913-ra, Koszovóban 19-cel 107 787-re, Eszak-Macedóniában 37-tel 156 039-re, Montenegróban 132- vel 101 061-re, Bosznia- Hercegovinában pedig negyvennel 205 423-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában öttel 7100-ra növekedett. A térség többi országában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma Koszovóban 2267, Észak-Macedóniában 5488, Montenegróban 1624, Bosznia-Hercegovinában pedig 9724 maradt. (444 hu)