Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-17 / 163. szám

www.ujszo.com | 2021. július 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Demokratikus klíma Amikor legalább megvan az elszámoltatás esélye A hogy Európán kívülre tekint az ember, rádöb­ben: a világ sok orszá­gában még feudális vi­szonyok uralkodnak. A Perzsa-öböl térségének arab monarchiái, az iráni teokrácia veze­tői és tanácsosai, az orosz elnök (akinek kedvéért alkotmányt is mó­dosítottak, hogy maradhasson), a brunei szultán, azok az afrikai di­nasztiák, amelyek most éppen választásszerű „eseményeken” őr­zik meg hatalmukat, és ezzel nincs vége a felsorolásnak. Ha mindezt figyelembe vesszük, egyértelmű, hogy nem jött el a de­mokráciák hajnala. Volt olyan idő­szak, amikor éppen több ország kí­sérletezett ezzel a kormányzási for­mával, de nem tudott tartósan fenn­maradni. Demokráciában a vezetők lecse­­rélhetőek, az elit tagjai között leg­alább létezik körforgás. Hatalom­technikai szempontból nézve pedig ez elszámoltathatóságot biztosít a népesség nagyobb részének. A többi helyen az uralkodók vagy az életszínvonal fenntartásával, vagy erőszakkal őrzik hatalmukat. Előbbi eset az olajexportáló államo­ké, ahol a polgárok rengeteg juttatást kapnak, hogy cserébe hallgassanak. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek­ben az országokban a lakosság na­gyobb részének nincs is állampol­gársága, hanem vendégmunkások, vagy olyan vallási kisebbség tagja, akik gyakorlatilag másodosztályú állampolgárnak számítanak. Ezzel együtt áll fel az ottani fenntartható­sága a gazdaságnak, fogyasztásnak, exportnak... Az erőszakra épülő rezsimek - Eszak-Korea lenne persze ebben az első példa - egyértelműen ignorálják az állampolgáraik érdekeit, csak az elit hatalmon maradását szolgálja a nép munkája, élete és gyakran halála. E kormányzati formák között az átmenet nem azon múlik, hogy mi van papírra vetve - alkotmány, hűségbirtok adományozása, egye­bek. Az átmenet sokrétű, több állo­mással, és tipikusan nagy kommu­nikációs narratívák árnyékában zaj­lik. Ezeket nézik az elemzők, ami­kor egy-egy korrupciós botrány megingatja egy monarchia család­jának megítélését, vagy olyan szintű emberjogi visszaélésekre derül fény, amely már az exportpiacokat is befolyásolja (Kitől veszünk ola­jat? Miért veszünk gyerekmunkával készült cipőt?). Nagy értékvita létezik arról, hogy a demokrácia a többi kormány forma közül vajon tényleg a legkedvezőbb-e a nagyobb tömegek számára. Történelmi összehasonlí­tásokban nehéz a dolgunk, mivel a demokráciák jó része - hasonlóan a királyságokhoz - csak a saját pol­gárait tekinti jogosultnak, és kifelé simán elnyomóként tud viselkedni. De kezdjük otthon, országon be­lül. Az nem vitás, hogy egy nem demokratikus ország kifelé is elitérdekeket közvetít és ezért hazai csoportérdekeket is feláldoz. De­mokráciában legalább van esély vi­tázni egyes dolgokról. Mint a viet­námi háború elleni tüntetések, vagy a berlini fal ledöntése után kialakult lendület. Mi lesz a következő, ami körül hasonló egységes társadalmi hangulat alakul ki? Talán a klíma­­változás?! (Kotrha) A Föld vírusa NYERGES CSABA M ost éppen Németország, Belgium és Hollandia egy részét öntötte el a víz. Tízezreket evakuálnak, sokan meghaltak és eltűntek. Ma már szinte nincs olyan nap, amikor ne számolnának be a híradók a világ valamelyik részéből minden eddigi rekordot megdöntő, emberéleteket kioltó és óriási anyagi károkkal járó természeti csapásokról. Az esőzés a hét elején kezdődött Németországban. Hirtelen áradtak meg a folyók, nem lehetett felkészülni rá. Járhatatlan utak, elöntött tele­pülések mindenütt. Több ezer ház rongálódott meg vagy omlott össze. És a vihar tovább tombol, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is áradásokhoz vezettek a felhőszakadások. Együttérzünk a katasztrófa el­szenvedőivel, és tudjuk azt, hogy mi is sorra kerülhetünk. Pár napja még a kánikula és a hosszan tartó aszály miatt szenvedett az ország. Az év nagy részében mutatóban van csak víz a folyómedrekben, esőért fohászkodik a mezőgazdaság, amikor pedig megkapjuk az égi ál­dást, rendszerint pusztító széllel, öklömnyi jéggel, felhőszakadásokkal jön, és órák alatt lehull félévnyi csapadék. A tudósok nagy része az emberi tevékenység keltette klímaváltozás számlájára úja mindezt. Hogy így le­het, jól mutatják az elmúlt másfél év történései is. Világméretű, halálos vírusjárványnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy egyszerre ne sok-sok ezer, kerozinzabáló repülőgép szelje keresztül-kasul a Föld légterét, hogy kevesebbet üljünk autóba, hogy kevesebb soha le nem bomló szintetikus anyagot gyártsunk, hogy kevesebb füst ömöljön a gyárkéményekből és kevesebb szemetet termeljünk. Kissé tisztult a levegő és hosszú évtizedek óta először kezdett némileg mérséklődni a karbonkibocsátás. Átmeneti­leg. Mert mihelyt úgy érezte az emberiség, hogy felülkerekedett a víruson, újabb, még magasabb természetpusztító fokozatba kapcsolt. Ha felül tudunk emelkedni a szűk látókörű, anyagiak által vezérelt hét­köznapokon, és úgy tekintünk a Földre, mint élőlényre, ki kell monda­nunk, hogy a Föld vírusa sajnos maga az ember. A Kék Bolygóból mindez láthatóan egyre hevesebb immunreakciókat vált ki, próbál védekezni az emberi tevékenység pusztító hatásai ellen. Minek kell még történni ahhoz, hogy végre felismerjük ezt? Rájönnünk arra, hogy ezzel az eszelős vírus­létformával nemcsak a Földet veszélyeztetjük, hanem önmagunkat is pusztulásba hajtjuk, hiszen nem lesz hová mennünk. Nincs a közelben másik Föld, másik lakható bolygó, ahová átköltözhetünk. A Mars ilyen szempontból csak a fogyasztói társadalom néhány legnagyobb haszonél­vezőjének hóbortja. Választhatnánk persze a víruslétforma helyett a szimbiózist is, a min­denkinek előnyös együttélést a Földdel, de attól tartok, hogy az emberiség erre sajnos képtelen. A növekedésen alapuló fogyasztói társadalomból nem tudjuk a hajunknál fogva kirángatni magunkat. Ezért akik majd egy­szer az új Noé bárkáján megkapják az esélyt arra, hogy újrakezdjék, okuljanak abból, ami velünk történik. FIGYELŐ halálos áldozatok száma ennél las­sabban fog emelkedni az oltások­nak köszönhetően. A legsúlyosabb helyzetben lévő országokban a fertőzöttek számának emelkedése és a súlyosabb lefolyás a 15-24 éves korosztályt érinti. Spanyolország és Portugália lesz a legrosszabb helyzetben, „fokozott aggodalomra okot adó” kategóriá­ban, Hollandia, Luxemburg, Málta és Ciprus eggyel enyhébb kategó­riában. A többi országban is rom­lani fog a helyzet. Már a július 5-től 11 -ig tartó héten is 60 százalékkal nőtt az EU-ban az új fertőzöttek száma, immár az egymást követő második héten. (MTI) Két hót múlva ötször több fertőzött lesz Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) elő­rejelzése szerint megugrik a koronavírus-fertőzöttek száma: augusztus 1-ig ötször több új fertő­zött lesz a delta variáns teijedése és a lazítások miatt. Az EU-ban na­ponta több mint 420 új fertőzött jut majd 100 ezer lakosra az augusztus 1 -ével végződő héten, szemben a múlt heti 90-nel. A rá következő hét végén pedig 100 ezer lakosra már több mint 620 új fertőzött jut. A kórházi ápolásra szorulók és a Évente 5 millió áldozata van a szélsőséges hőmérsékletnek A másfél éve tartó korona­­vírus-jérvénynak eddig több mint 4 millió áldozata van világszerte, a szélsőséges hőmérséklet miatt 5 millió ember hal meg évente. És itt nem a természeti csapásokról van szó, az további kategória. Az elmúlt években többen vesztet­ték életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, de a klímavál­tozással fokozatosan kiegyenlítődik az arány. Egy nemzetközi kutatócsoport ta­nulmánya szerint a halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez - úja a The Gu­ardian. A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Eze­ken a helyszíneken a napi átlaghő­mérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett. Többen haltak meg a hideg, mint a meleg mi­att, de a hőséghez köthető halálesetek száma folyamatosan nő, a hideg okozta haláleseteké csökken. Múlt héten az Egyesült Államok északnyugati partján lesújtó hőhul­lámban csaknem kétszázan vesztet­ték életüket. Mindez felhívja a figyel­met az otthonok jobb hőszigetelésé­nek fontosságára és a napenergiával, tehát áramkimaradáskor is működő légkondicionálás j elentőségére. A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanul­mány figyelembe vette az egyes ré­giókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet is. A hőség okozta idő előtti halálo­zások arányaNyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb. Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérsék­let növeli a szívroham, a szívmegál­lás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával él­nek. A Globális Klíma- és Egészség­­ügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) 66 országot vizsgált meg, hogy mennyire építi be klíma­védelmi kötelezettségeibe az embe­rek egészségére vonatkozó aggályo­kat. Azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rend­szereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusztámogatást kapnak ezek az in­tézkedések, és hogy milyen mérték­ben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora elő­nyökkel jár az emberek egészségére. Itt az Európai Unió is gyengén telje­sített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom